Bár a melanomás páciensek többsége egészségtudatosnak mondható, a bőrrákkal kapcsolatos ismereteik hiányosak, illetve nem tudják, hogy önvizsgálat közben mire kellene figyelniük – mutat rá a mintegy 140 melanomás beteg bevonásával elvégzett kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján végeztek.

A melanoma agresszív rákos megbetegedés, amely azonban időben felismerve jól kezelhető. A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége. Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő terápiával az érintettek 99%-a 5 év elteltével is életben van, míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke. Bár a melanoma előfordulása az egész világon, így Magyarországon is évek óta növekszik, a szakemberek szerint a bőrrákkal kapcsolatos ismereteink – az évről évre ismétlődő ismeretterjesztő kampányok ellenére – továbbra is hiányosak, ráadásul sokan nem értik, miért veszélyes ez a betegség.

Egészségtudatosság ≠ melanoma-tudatosság

A melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére. Valójában csupán 15%-uk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, a páciensek csupán 13%-a hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38%-uk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat – mutat rá a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatása.

„Még azok az egyébként egészségtudatos emberek sem ismerik a bőrrák kockázatait és nem járnak bőrgyógyászati szűrésre, akik egyébként rendszeresen részt vesznek más, ajánlott korspecifikus prevenciós szűrővizsgálatokon” –  mutatott rá  Dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: a kutatás adatai alapján a melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. Ehhez képest háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is – a melanoma felismerését elősegítő képeket pedig mindössze 4 százalékuk látott korábban.

A szegedi szakemberek egy fotókra épülő online kvízt is létrehoztak, amelynek segítségével – intuitív módszerrel – gyorsan megtanulható a melanoma felismerése. Dr. Lengyel Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese szerint ugyancsak figyelemre méltó információhiányt jelez a betegséggel kapcsolatban, hogy a szegedi kutatás eredményei szerint háromból egy beteg még a melanoma diagnózisát követően sem érezte úgy, hogy súlyos betegségről lenne szó, 44%-uk pedig egyáltalán nem számított az ebből adódó veszélyes következményekre. 

A diagnózis után

A melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata követi, illetve annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott. Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú melanoma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt (orvosi szóval biopsziát) alkalmazzák. Ezzel megállapítható, hogy a daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben. Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, Pet CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek. A vizsgálati információk alapján a betegséget az I-től IV-ig stádiumokba sorolják. Ha a melanoma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III-as stádiumba kerül, és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kigészítő gyógyszeres terápiát (orvosi szakszóval adjuváns) javasolhatnak.

A rendszeres bőrgyógyászati szűrés jelentőségét húzza alá, hogy a melanoma nemcsak az anyajegyek talaján jelentkezhet: háromnegyedük nem anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki.

Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába – ezáltal a belső szervekbe – kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása. A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet.

A magánklinikán végzett sebészi beavatkozást vagy a kontrollvizsgálatokat pénztári megtakarításból is finanszírozhatjuk. Erre többféle lehetőség kínálkozik. Egyrészt a Pénztáron keresztül elérhető Allianz Célzott csomagok – ezek bármelyikét a munkáltató célzott támogatásként adhatja a pénztártag munkavállalójának – fedezetet nyújtanak az egynapos sebészeti beavatkozásokra is, másrészt az egyéni befizetéseink terhére is felkereshetjük a bőrgyógyászt, bőronkológust.

Hogyan figyeljünk jobban?

A szakemberek a kutatás eredményeit összegezve hangsúlyozták: a melanoma megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos ismeretekszéles körű elterjesztése prioritás, és ehhez az alábbi fontos tanácsokat adták.

1. Ismerjük meg, és ismerjük fel a gyanús jeleket!
2. Csak a precíz önvizsgálat hatásos!
3. Figyeljünk fokozottan egymásra!
4. Legyen éves rutin a melanomaszűrés is!
5. Vonjuk be a gyermekeket!
6. Minden nap számít!

Borítókép: Jens Kreuter / unsplash.com

<< VISSZA