2016. május
1. Cafeteriaszabályra várva

A cafeteriapiac szereplői az elmúlt években tulajdonképpen már hozzászokhattak, itt semmi nincs kőbe vésve, szolgáltatóknak, munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt évről évre új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. 2012-ben változott például az egyes elemekre vonatkozó adószabály, amelynek köszönhetően a munkáltató által adómenetesen adható juttatás lett a csoportos betegségbiztosítás, de például kikerült az egészségpénztári kártyáról adómenetesen finanszírozható szolgáltatások közül a prevenció és a wellness. 2013 januárjától vezették be az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát, 2015-ben a kétszázezres cafeteriaplafont.

Az intézkedéseknek számos maradandó hatása lett. A korábban a cafeteriapicon jelentős részesedést képviselő utalványos cégek kiszorultak, az egészségpénztári szektor növekedése – amely épphogy megindult a válság után – megtorpant, a munkavállalók a kedvezményes adóval adható keretbe igyekeztek a mindennapi megélhetésükhöz legszükségesebb elemeket belezsúfolni.

Ma ott tartunk, hogy bármelyik pillanatban megjelenhet a 2017-es cafeteriarendszerre vonatkozó új szabályozás. Hírlevelünk lezárásának időpontjában egy-két kiszivárgott híren kívül semmi biztosat nem lehetett tudni, mindössze annyit: így vagy úgy jövőre új időszámítás jön a cafeteriában miután Orbán Viktor március 10-én nyilvánvalóvá tette: legjobb lenne azt készpénzesíteni, mivel „ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”.

Rosszul értelmezett ítélet
Néhány hónapja az unió kötelezettségszegési eljárásban elmarasztalta Magyarországot a vállalkozások letelepedési szabadságának megsértése miatt (erről márciusi hírlevelünkben számoltunk be). Számtalan médiában úgy jelent meg a hír, hogy az Európai Unió döntése az, hogy a magyar cafeteriarendszer jogsértő. A közhiedelembe is ez a vélekedés lett általános. Egy friss felmérésben megkérdezett SZÉP-kártya használók például kétharmada úgy nyilatkozott: nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának határozatával. Csakhogy az eu-s döntéshozók nem a magyar béren kívüli juttatási rendszert kritizálták, nem azt, hogy a munkáltatóknak felelős és tudatos piaci szereplőként lehetőségük van támogatni munkavállalóikat, hanem azt, hogy a magyar kormány korlátozta a piaci szereplők versenyét. Azaz monopolhelyzetet teremtett mind az Erzsébet-utalvány, mind a SZÉP-kártya esetében.

2013 előtt ugyanis a munkáltató számtalan szolgáltató révén biztosíthatott étkezési hozzájárulást, az Erzsébet-utalvány bevezetését követően azonban kizárólag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott utalvánnyal. A SZÉP-kártyát pedig 5 pontban kifogásolta a bizottság a keretfeltételek miatt, amelyek kizárták a magyarországi székhellyel nem rendelkező, más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat a versenyből. Az Európai Bíróság ítélete azonban kizárólag a SZÉP-kártya rendszerére és az Erzsébet-utalvány egyes elemeire vonatkozik, nem a hazai cafeteriarendszerre!

Szakértők több szempontból is aggályosnak tartják a juttatási rendszer készpénzesítését, ahogyan arról már korábbi hírlevelünkben többször is beszámoltunk.

Itt olvashatja dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárának, a Patikapénztár Ellenőrző Bizottságának elnökének véleményét a cafeteria helyetti bérnövekedés ígéretéről.
További adózási és foglalkoztatáspolitikai szakmai álláspontokat itt olvashat.

A legnagyobb kérdés, hogy a készpénzben kapott juttatást vajon mire fordítják majd az emberek. Az egészségpénztárak tagdíjfizetési statisztikái alapján úgy tűnik, sokan már akkor sem folytatják az egészségforintok gyűjtését, ha munkahelyet váltanak, vagy más okból szűnik meg a munkáltatói tagdíjbefizetés. A hazai belföldi turizmust fellendítő SZÉP-kártya forintosításának következményeit is lehet sejteni: a szallas.hu felmérése szerint a jelenleg SZÉP-kártyát használók fele már most tudja, hogy így nem költene utazásra. Csupán 17% gondolja úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40%-a inkább mindennapi étkezésre költene még többet a „felszabaduló” pénzösszegből, 22% pedig ruhákat venne belőle.

Vagyis a bimbózó egészségtudatosságot, öngondoskodási hajlandóságot erősen megviselheti, ha a kormány a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is.

Az államnak is megéri a cafeteria

2. Adózási- és foglalkoztatáspolitikai konferenciát szervez az Objektív

Neves előadók tudományos igényességgel járják körül a cafeteria gyakorlati kérdéseit adópolitikai és foglalkoztatáspolitikai szempontból május 12-én a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika címmel szervezett félnapos konferenciáján a legnagyobb érdeklődésre a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjének előadása számíthat, amelyben ismerteti az NGM cafeteria átalakítására vonatkozó terveit. Információink szerint a minisztérium – a miniszterelnök bejelentésének megfelelően – a hetekben dolgozza ki a magyar cafeteria rendszer új szabályozását.

Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója szerint a juttatási rendszer átalakításakor figyelembe kell venni azt, hogy az emberiség kultúrája is összefoglalható abban, hogy az ember intézményeket teremt, amelyek védik az értékeket, biztosítják az erények érvényesülését. Az egészség például ilyen érték, és az egészségpénztárak ezt az értéket védik, az államnak pedig feladatai közé tartozik, hogy ezeket az intézményeket védje, fiskális és más eszközökkel segítse ezeknek az intézményeknek a működését. A cafeteria állami szempontból tehát nemcsak adóztatási, költségvetési probléma, hanem az értékrend védelmének kérdése is. A Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárával készült interjúnkat teljes terjedelmében itt olvashatja.

A konferencia időpontja: 2016. május 12. csütörtök (9-13 óra között)
Helyszíne: Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.) E épület, földszint, III. előadó (díszterem)

A két szekció közötti kávészünetben egy valódi cafeteria várja a hallgatóságot az előtérben, ahol számos kávékülönlegességgel kényeztetik őket a szervezők. Ami pedig az ebédet illeti, a legújabb konferenciatrendhez illeszkedve étkezés helyett az étkezésre fordítandó pénzt egyetemi kutatási célokra ajánlják fel.

Amennyiben érdekli a konferencia, legkésőbb 2016. május 9-ig jelezze részvételi szándékát írásban (iroda@objektivkutato.hu) vagy munkaidőben 8 és 16 óra között telefonon (06-1-210-9770).

A konferencia tervezett programja
3. Fókuszban az egészségmegőrzés

Idén először, hagyományteremtő céllal rendezik meg Harkányban a ThermalFest rendezvényt, amely a gyógyító víz ünnepe. A kulturális eseményt a Harkányi Turisztikai Egyesület, a Gyógyfürdőkórház és a Művelődési Ház rendezi, és városszerte várják majd programok az érdeklődőket.

Május 19-22 között a négynapos fesztiválon kiállítások, színdarabok, gyermekprogramok és sportlehetőségek (például jóga és víz alatti torna) várják az érdeklődőket. A nyitónapon Ördög Nóra tart előadást a meddőségről és az anyaságról és számos koncert is lesz a gyógyfürdő területén, ahol a magyar zenei élet népszerű előadói lépnek színpadra, többek között Mága Zoltán, Janicsák Veca, Vásáry André és a Vivat Bacchus.

4. Ne feledje, május 20. az SZJA-visszaigénylés határideje!

Bár a szolgáltatók és a sajtó is rendszeresen felhívja az érintettek figyelmét az egészségpénztári befizetéseik, a számlán lévő pénz 24 hónapos lekötése, a prevenciós szolgáltatások igénybe vétele és a munkáltatói adományok után járó adókedvezményre, évről évre ragadnak bent pénzek a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV).

Május 20. az utolsó időpont, amikor a magánszemélyek legkésőbb postára adhatják adóbevallásukat! Különösen jó hír, hogy idén rekordösszegű SZJA-visszatérítésre számíthatnak a Patika-csoport – így az Új Pillér Egészségpénztár – tagjai tavalyi egyéni befizetéseik alapján: 1,2 milliárd forintot fizettek be egyéni számlájukra és ezzel a magánbefizetések aránya első ízben kúszott a 20% fölé.

Ahogy azt a kártyaforgalmi adatok alapján már jeleztük, az újpilléres egyéni tagok közel 25%-kal többet töltöttek fel kártyájukra az év során. Ez az SZJA-kedvezmények összegében is jól látszik. Összesen több mint 301 millió forint jár a Patika és az Új Pillér tagjainak együttesen, ami rekordösszeg! Tavaly a két pénztár tagjai mindösszesen 241 millió forint adó-visszatérítésre voltak jogosultak.

A prémium pénztár tagjai nemcsak az egészségükkel, a pénzükkel is tudatosan bánnak: az újpilléres tagságra nem jellemző, hogy az államnál hagyná azt az összeget, ami visszajár. Április végéig már több mint 14 millió forintot jóváírtunk az egyéni számlákon.

Honnan tudom, hogy utalt a NAV?


Az évente visszaigényelhető adókedvezmény maximális mértéke 150 000 Ft, amely az alábbiakat tartalmazza:

  • 20% jár az egyéni befizetés után,
  • 10% jár a számlán lévő fel nem használt összeg 24 hónapos lekötése után,
  • 10% jár a prevenciós céllal igénybevett pénztári szolgáltatás után,
  • 20% jár pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány után.

A NAV által visszautalt SZJA-ból a pénztár továbbra sem von le semmilyen költséget, az összeget tagjaink teljes egészégben saját és családjuk egészségére fordíthatják.

Kattintson ide, ha a bevallás kitöltéséhez segítségre van szüksége. Amennyiben pedig nem találja a bevallás elkészítéséhez szükséges újpilléres adóigazolást, lépjen be az Új Pillér Online ügyintézésébe, ahol azt letöltheti pdf formátumban.

5. Tervezze meg optimálisan cafeteriamenüjét!

Ahogyan arról hírlevelünk első pontjában beszámoltunk, az utóbbi években újabb és újabb szabályokhoz kellett alkalmazkodnia a cafeteriaszektornak. Tavaly vezették be például a 200 ezer forintos cafeteriaplafont, amellyel a kedvezményes adózással adható juttatások mértékét korlátozták.

Az önkéntes egészségpénztárba kedvezményes adófizetés (34,51%) mellett havonta fizethető munkáltatói tagdíj-kiegészítés a mindenkori minimálbér 30%-a lehet, ami 2016-ban 33 300 Ft. A limitösszegből az következik, hogy azok a cégek, amelyek az év első 5 hónapjában kihasználták a maximálisan adható összeget és havonta 33 300 forinttal gyarapították dolgozójuk egészségre költhető forintjait, június után átlépnék a 200 ezres plafont.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a továbbiakban nem tartható fenn az újpilléres egészségkártya céges feltöltése! Júliustól azonban feltétlenül gondolja át és optimalizálja a dolgozóknak járó havi juttatást, nem érdemes ugyanis felesleges extra cafeteriás kiadásokkal – 200 000 forint felett a fizetendő cafeteriaadó 49,98% – terhelni a cégét.

Májusban még van idő átgondolni a lehetséges megoldásokat, és megtenni a szükséges intézkedéseket. Az extrakiadást például elkerülheti úgy, ha nyártól adományként fizeti a munkáltatói hozzájárulást, és rendelkezik arról, hogy a pénztártagok mely körének kívánja adni a támogatást. Az összeg ugyanúgy a munkavállaló egyéni számláját fogja gyarapítani, ám nem esik a 200 ezres limit hatálya alá. Az önkéntes pénztári adomány után a cég nem adózik, költségként leírhatja a befizetést.

A munkavállalónál ugyan jövedelemként jelentkezik a számára jóváírt összeg, ezért 15%-os SZJA, valamint 27%-os eho terheli, de az adóbevallásában érvényesíthető ez után is a 20%-os SZJA-jóváírás. Ennek mértéke legfeljebb 150 ezer forint (lásd hírlevelünk 4. pontja), és a maximális kedvezmény kihasználásához 750 ezer forint adomány szükséges.

A tavalyi év tapasztalatai azt mutatják, sokan kihasználják az adomány lehetőségét, hogy hozzájáruljanak munkavállalóik egészségtudatosságának növeléséhez.

Optimalizálja befizetéseit az Új Pillér ingyenes cafeteria-kalkulátora segítségével!


Ha most még nem tud dönteni, vagy szeretne több lehetőséget is megvizsgálni, később is optimalizálhatja a második félévre tervezett önkéntes pénztári céges hozzájárulást. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény megengedi, hogy a munkáltató visszamenőleg is utaljon. A korábbi hónapokra jóváírható összeg legfeljebb a háromhavi minimálbér 30%-a lehet az önkéntes egészségpénztárak, illetve önsegélyező kasszák esetében. A munkáltatónak minden esetben meg kell mondania, hogy melyik három hónapra vonatkozik az utalás, és azokra a hónapokra írják jóvá az összeget a munkavállaló egyéni számláján!

6. Nem gyógyul az egészségpénztári szektor

Tavaly a pénztártagok 15,6 milliárd forintot fizettek be a saját adózott jövedelmükből a pénztárakba, csaknem 19 százalékkal többet, mint 2014-ben, de összességében így is 6,5 százalékkal csökkent a pénztárak díjbevétele – írja a Világgazdaság az MNB statisztikákat idézve. Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke szerint a munkáltatói befizetésekben idén sem várható érdemi elmozdulás, az egyéni befizetések pedig az elmúlt évekhez hasonlóan emelkedhetnek.

A 200 ezer forintos cafeteriaplafon bevezetése (hogy ez mit jelent, arról az 5. pontban olvashat) erősen meglátszik az egészségpénztári szektor 2015-ös teljesítményén: a csökkenő munkáltatói befizetéseket nem tudta ellensúlyozni a tagság növekvő egyéni aktivitása sem, így összességében kevesebb pénz került az egészségkasszákba. A munkáltatói befizetések mindössze 31,2 milliárd forintra rúgtak és egy átlagos pénztártag a Világgazdaság számítása szerint tavaly már kevesebb mint 30 ezer forintnyi egészségpénztári hozzájárulást kapott a munkahelyétől, ez az 1998 óta vezetett statisztikák szerint negatív csúcs.

– El kell ismernünk, hogy csökkent a díjbevételünk a munkáltatói hozzájárulás visszaesése miatt. Ezt csak részben ellensúlyozta az egyéni befizetések növekedése – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lukács Marianna. – Nem kérdés, hogy az önkéntes kasszák – a magyar egészségügy az OEP után a második legnagyobb intézményesült formájaként – hatékonyabban működtek, mint a nemrég széles körben bevezetett online pénztárgépek. A szektor éves szinten több tízmilliárd forint összegű szolgáltatást finanszíroz a NAV által megkövetelt ÁFA-s számla ellenében, ezzel fehéríti a gazdaságot és csökkenti a hálapénzt – mutat rá a szakember, aki szerint éppen ezért nem lenne ésszerű az egymillió családnak az állam által nem finanszírozott egészségügyi kiadásait átvállaló, a közteherviseléshez évente 13-15 milliárd forint megfizetett adóval hozzájáruló egészségkasszák mozgásterének kormányzati szűkítése.

7. Egészségügyi Hírkomment: Állami és egyéni szinten is alacsony az egészségtudatosság
Ebben a hónapban Leitner György a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatóját kérdeztük az előző pontban megjelent hír kapcsán arról, hogy szerinte mi lenne az, ami a hazai lakosság egészségtudatosságát erőteljesen javítaná.

Állami és egyéni szinten is alacsony az egészségtudatosság

Magyarországon az egészségtudatosság sajnos nagyon alacsonyfokon áll. Alacsony egészségtudatosság jellemzi mind az egyént, mind az államot. Egyéni szinten nem vagyunk hajlandók hosszú távon előre gondolkodni – akkor esünk pánikba, amikor baj van – és ekkor már hatalmas összegeket is hajlandóak vagyunk fizetni – sajnos legtöbbször zsebbe – a gyógyulásunkért.

Állami szinten - a rendszerváltás óta – az egészségügy nem kapott sohasem prioritást. Keveset – és azt is rosszul – költünk az egészségügyre, ráadásul inkább költünk a deficitek utólagos pótlására, mint a prudens gazdálkodás, illetve a prevenciós szemlélet ösztönzésére.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy egy fejlett ország állami egészségügye nem képes az idősödő társadalmak egészségügyi igényeit teljes mértékben finanszírozni. Ezért helye van mind a köz-, mind a magánellátásnak, akár egészségpénztári, vagy egészségbiztosítási formában.

Az utóbbi években a hazai GDP arányos egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányada magánköltés. Egy nemrég folytatott megkérdezéses vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a budapesti és az agglomerációban élő lakosság már 60%-a vett igénybe magánellátást az elmúlt két évben. A legfontosabb okok közül kiemelkedő az időtényező. A lakosság egyre növekvő része nem hajlandó, a közellátás alulfinanszírozottsága miatt fellépő várakozási időt, kivárni és ezért fordul a magánellátás felé. A másik tényező a törődés, ami információt, az orvos-beteg közötti dialógust és visszacsatolást jelent a páciens számára, aki úgy véli, hogy mindezeket inkább a magánellátásban találja meg.

Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója

A korábbi hónapokban megjelent Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja.

8. Ezért fognak bővülni az elektronikus fizetések

Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, aki az Inforádiónak adott interjújában azt mondta: már a 2017. évi költségvetésben lépéseket tervez a kormány a készpénzállomány csökkentésére. Az NGM számításai szerint a készpénz népszerűségében nemcsak a tranzakciós illeték játszik szerepet, hanem a bankkártya-elfogadóhelyek alacsony száma, illetve fenntartásuk költsége is.

Az elektronikus fizetési megoldások aránya Magyarországon évről évre közel 5%-kal bővül, de még mindig kiugróan magas hazánkban a készpénzes tranzakciók aránya a régió országaihoz és Nyugat-európához képest. Sőt, az elmúlt 5 évben a forgalomban lévő készpénzállomány mennyisége megduplázódott Magyarországon - írja a Népszava cikkében.

A Patika-csoport stratégiai partnere, a Multi-Pay® POS terminálja akár a legkisebb üzletek számára is költséghatékony és komfortos alternatívát kínál a készpénzforgalom kiváltásához. Ezért döntött például az Új Pillér egészségforintok egyik elfogadóhelye, a szabadbattyáni Gyémánt Kígyó Gyógyszertár tulajdonosa, dr. Gyémánt Kálmán a multipayes terminál telepítése mellett.

– A gyógyszertárunkban évek óta lehet bankkártyával fizetni, de a korábbi POS terminálunkhoz képest a multipayesnek a tranzakciós díja sokkal kedvezőbb, ezért igyekszünk a kártyaforgalmat odaterelni – mondja Gyémánt Kálmán, aki szerint ma már a kisebb forgalmú helyeknek is versenyelőnyt jelent a kártyaelfogadás, A Multi-Pay® POS pedig számukra is megfizethető alternatívát kínál.

A Multi-Pay® POS mellett szólt az is, lehetővé teszi a PayPass (egyérintéses) fizetést is, ráadásul a telepítéséhez kapcsolódó ügyintézés gyors és rugalmas. Az ügyfélbarát ügyintézésnek köszönhetően az adminisztrációs feladatok szinte csak a szerződés aláírására korlátozódnak. (Ha felkeltettük érdeklődését, a Multi-Pay® POS megoldásról itt olvashat bővebben)
A terminállal jól jár a kereskedő

9. Nagy gondban a negyvenesek

Míg a KSH adatai szerint ma 1,8 millió lakos tartozik a 65 év feletti korosztályba – ez a teljes lakosság 18,2 százalékát jelenti –, addig 20 év alatt ez a szám majdnem 20 százalékkal, 2,1 millióra emelkedhet. Ezzel párhuzamosan a pályakezdő korosztály súlya fokozatosan csökken a népességen belül: míg ma 1,26 millió fiatal tartozik a 16 és 26 év közötti sávba, addig 2036-ra már alig több mint egymillió. (Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1.) A mai negyvenesek nyugdíjba vonulásával borul meg valószínűleg leginkább a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyensúlya. Tehát nem csupán az egészségünk kapcsán merül fel a magánmegtakarítás szükségszerűsége, hanem a nyugdíjas kori megélhetésünkről is érdemes időben gondoskodni.

A most negyvenes éveiben járó szendvics-generáció tagjai közül azok, akik nem tesznek félre, 15-20 év múlva tehát szorult helyzetbe kerülhetnek, hiszen amellett, hogy gyermekeiket támogatják majd, részben a szüleikről is valószínűleg gondoskodniuk kell – írja az NN Biztosító közleménye. A nyugdíjcélú megtakarításoknál viszont – ahogyan ezt a Patika-csoport tagjai, a Tempo vagy a Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár statisztikái is tükrözik - szerencsére viszonylag aktív csoportnak számítanak a negyvenesek.

A Patika-csoportot vezető Lukács Marianna szerint az egészségpénztári megtakarításnak is van relevanciája az időskori öngondoskodást tekintve, hiszen ha tudom, hogy tíz év múlva szemüvegre lesz szükségem, azt akár az idén befizetett újpilléres megtakarításomból is fedezhetem. – Ellentétben a nyugdíjpénztárral az egészségpénztári számla és a mellé társuló vásárlási kedvezmények nem szűnnek meg a nyugdíjkorhatár elérésével, ezért az egészségkassza is hosszú távra szóló öngondoskodási forma. Ráadásul – bár a jogszabály ma nem nevesíti – az önkéntes egészségkassza alkalmas az időskori ápolás költségeinek fedezésére is. Ennek a problémának a megoldására például a nálunk fejlettebb nyugat-európai országok némelyikében külön kassza működik. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a jogalkotó az egészségpénztári szolgáltatások közé beemelje az időskori ápolást, vagy ha úgy egyszerűbb, létrehozná az önkéntes pénztárak ötödik formáját, az önálló ápolási pénztárat.

Nemcsak az egészségre, a nyugdíjra is félre kell tenni!
10. A helyes táplálkozással egyenértékű a megfelelő mennyiségű alvás

Célszerű úgy szervezni az esténket, hogy ne érjen bennünket stressz, ezek ugyanis úgy felspannolhatják az agyat és érzelemvilágunkat, hogy nehéz lesz hamar kikapcsolni és elaludni. Persze a mai rohanó világban nem olyan könnyű ezt kivitelezni, ám megéri. Az ugyanis, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű alvásban részesüljünk, éppolyan létszükséglet a test és az elme számára, mint a táplálkozás.

A ritmus.hu összeállított egy rövid listát arról, hogy mitől tartózkodjunk az elalvás előtti órákban, ha nem akarunk aztán hajnalig álmatlanul forgolódni az ágyban. Ezekből a javaslatokból szemezgetünk.

Digitális technológia
Egyre több kutatás igazolja, hogy a kék és fehér fény, amit a digitális képernyők, kijelzők kivetítenek magukból megakadályozzák az agyat abban, hogy kibocsássa a melatonin hormont, ami arról ad jelzést a testnek, mikor jött el az ideje az alvásnak. Ennek hiányában nehezebb szenderedünk álomra. Arianna Huffington, a Huffington Post alapító főszerkesztője, aki az alváskultúra új celebszószólója és nemrég könyvet is írt a témában, új szabályt vezetett be a hálószobájában: oda senki nem vihet be digitális kommunikációs eszközt. Az ágyban már csak nyomtatott könyvet olvas.

Altatók
Az amerikai járványmegelőzési központok hálózata, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) 2013-as becslése szerint a 20 évnél idősebb amerikaiak 4%-a szed altatókat. Egyes szakértők úgy vélik, nem szabad huzamosabb ideig élni e pirulákkal, hacsak az orvos meg nem állapította a krónikus álmatlanságot, vagyis az inszomniát. Patrick Fuller harvardi álomszakértő szerint akik nehezen alszanak el, még nem feltétlenül szenvednek álmatlanságban. És ha már úgyis elalszanak, jobban járnak, ha azt gyógszerek nélkül teszik, az altatók rendszeres szedése ugyanis számos mellékhatással járhat. Ide tartozik az emlékezőképesség megromlása vagy az izomfájdalom. Ráadásul Fuller szerint az altatók egyértelműen függőséget okozó gyógyszerek és az is előfordulhat, hogy az alváskészségünk megsínyli, miután rászoktunk a gyógyszerre. 

További elalvást könnyítő és a pihentető alvást segítő hasznos tanácsokért látogasson el a ritmus.hu oldalra.
11. Az öngondoskodási pillér nem sérülhet!

Ahogyan arról hírlevelünk 1. pontjában írtunk, a cafeteriarendszer alkalmazkodóképességét évről évre próbára teszi az Orbán-kormány, amely legutóbb annak a lehetőségét is felvetette, hogy teljes egészében eltörli az 1996 óta így vagy úgy a munkáltatók és munkavállalók közötti együttműködést segítő béren kívüli juttatási rendszert. (Itt olvashatja Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója véleményét.

A március közepe óta tartó vita kapcsán áprilisi hírlevelünkben azt kérdeztük Önöktől, hogy lesz-e negatív következménye, ha 2017-től valóban eltörlik a 20 éve működő cafeteriarendszert. Bár még a hírlevelünk kiküldésének időpontjában sem lehetett biztosat tudni a jövő évi juttatási lehetőségről, a prémium öngondoskodási formát választó újpilléres tagságból a válaszadók 100 százaléka gondolja azt, hogy súlyos negatív hatása lehet a cafeteria radikális felszámolásának.

A többség azonban úgy véli, a munkavállaló jóllétét szolgáló, az öngondoskodás jellegű támogatási lehetőségek fenntartása valamelyest tompíthatja a kedvezményesen adható juttatások eltörlését. A számok azt mutatják ugyanis, hogy a pénztári befizetések nagy része – legalábbis az egészségkasszák esetében – a munkáltatói hozzájárulásokból származik. Ha tehát ez megszűnik, nemcsak a közteherviseléshez évente 13-15 milliárd forint megfizetett adóval hozzájáruló pénztárak (a kasszák szerepéről a 6. pontban olvashat) kerülnek nehéz helyzetbe, hanem a tagok jelentős hányada is.

A felmérés eredménye:

  1. Igen, nagyon súlyos negatív hatása lehet két okból is. Kérdés, a munkáltató megemeli-e annyival a bért, mint amennyi a cafeteriakeret volt. És kérdés az is, az emberek mire költik a korábban az étkezésükre, utazásukra, egészségükre, nyugdíjukra szánt pénzt. 40%
  2. Abban az esetben mérsékelhető a cafeteriapiac felszámolásának negatív hatása, ha a munkavállaló jóllétét szolgáló, öngondoskodás jellegű juttatásokat a munkáltatók a jövőben is tudják támogatni. 60%
  3. Miért lenne? A munkavállaló arra fordítja a kapott összeget, amire akarja. 0%

Köszönjük, hogy véleményével segítette felmérésünket!

12. Szokott félretenni a jövőben várhatóan felmerülő nagyobb egészségügyi kiadásra az egészségpénztári számláján?

Hírlevelünk 9. pontjában idéztük Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnökének véleményét arról, hogy az egészségpénztári megtakarításnak is van relevanciája az időskori öngondoskodást tekintve, hiszen ha tudom, hogy tíz év múlva szemüvegre lesz szükségem, azt akár ebből a megtakarításomból is fedezhetem. Az állam adókedvezménnyel támogatja a hosszú távú szemléletet: a 24 hónapra lekötött betét után is jár 10%-os SZJA-visszatérítés.

Szokott félretenni a jövőben várhatóan felmerülő nagyobb egészségügyi kiadásra az egészségpénztári számláján?

  1. Nem, kizárólag a gyógyszertárban használom a család számára a mindennapokban szükséges gyógyszerek megvásárlására.
  2. A mindennapi gyógyszertári költéseken túl az előre tervezhető nagyobb kiadást jelentő orvosi kezelésekre is gyűjtök ezen a számlán, de nem kötöm le a pénzem, mert nem tudom, mikor lesz rá szükségem.
  3. Fel sem merült bennem, hogy az egészségpénztári számlának idősebb koromban is lehet szerepe. Már csak azért sem, mert Magyarországon pillanatok alatt és váratlanul változnak a jogszabályok. Ki mer itt tíz évre előre tervezni?!
  4. Igen, elsősorban a jövőben felmerülő egészségügyi kiadásokra gyűjtök a számlámon és kihasználom a  24 hónapra lekötött összeg után járó adókedvezményt is.

Szavazzon Ön is a www.ujpiller.hu oldalon.

Köszönjük, hogy megosztja velünk a véleményét!

13. Egészség? Tudatosan! Nem ússzuk meg, hogy zsebből fizessünk!

Bár vannak pozitív változások, a családok többsége még mindig nincs felkészülve arra, hogy saját megtakarításukból fedezzék a felmerülő egészségügyi kiadásaik legalább egy részét. Pedig erre valószínűleg egyre inkább szükség lesz, hiszen az objektív statisztikák szerint miközben az egészségügyi kiadások az utóbbi években emelkedtek, az állami költések visszaszorultak (lásd márciusi hírlevelünk cikkét). Az űrt a háztartások saját zsebből pótolják, gyakran a magánegészségügyi ellátórendszerben.

A prémium egészségpénztári megtakarítás, amely a mindennapi gyógyszerkiadásoktól kezdve az előre jól tervezhető nagyobb összegű orvosi ellátások fedezéséig számtalan helyzetben költhető, kiváló lehetőséget termet a családoknak, hogy kivédjék a váratlan, kiszolgáltatott helyzeteket is.


A magánegészségügyi kiadásokat optimalizálhatjuk az egészségpénztári megtakarítással: tervezhetővé válnak a kiadások, nem kell aggódni egy váratlanul felmerülő nagyobb számla láttán, a pénztár szerződéses partnerei számtalan kedvezményt kínálnak, az állam pedig adójóváírással ösztönzi az öngondoskodást. (lásd hírlevelünk 4. pontja)

Adókedvezmény: Az egyéni befizetések után 20%-os, a 24 hónapos lekötések után 10%-os SZJA-kedvezmény jár, a prevenciós céllal igénybevett pénztári szolgáltatás után pedig 10%-os adótámogatás. A pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány után is jár 20%-os adótámogatás, de a pénztártag maximum összesen 150 ezer forint állami adótámogatásra, SZJA-kedvezményre jogosult.
Árkedvezmény: Újpilléres kártyával több mint 10 ezer magasan képzett szolgáltatónál költhetünk. A legtöbb helyen – 7,6 ezer szolgáltatónál – a kártyával, akár egy bankkártyával, fizethetünk, míg a többi üzletben készpénzfizetési számlát kell kérni a vásárlásról, amit az Újpillérhez kell beadni.

„A háztartások fogyasztásuk 4 százalékát fordítják magánegészségügyi kiadásokra, ami a legmagasabb az OECD-országok között. A gyógyszerre fordított kiadások csaknem fele magánköltés – az újpilléres költésekben is a gyógyszerkiadások szerepelnek legnagyobb arányban (lásd a fenti ábrát) –, a járóbeteg-ellátásban is csaknem 50 százalék az aránya. 2012 és 2014 között csaknem megduplázódott az egyéni költés, egy polgár átlagosan közel 60 ezer forintot költ magánegészségügyi szolgáltatásra” – fejtette ki egy sajtóbeszélgetésen Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója (a szakember véleményét a 7. pontban olvashatja).

Jóllehet az utóbbi években – a munkáltatói tagdíj - kiegészítés visszaszorulásával párhuzamosan – nőtt az egészségpénztárakba befolyó egyéni tagdíjak aránya, összességében még mindig lenne tere a saját befizetések bővülésének. A prémium Új Pillér megalakulása óta töretlenül bizonyítja létjogosultságát az egészségügyben: a 21. századi elvárásoknak megfelelő minőségi szolgáltatásokat nyújt kedvező áron. Felelős kasszaként vigyáz tagjai megtakarítására, alacsony költségekkel működik, és minden évben fejleszti szolgáltatási portfolióját annak érdekében, hogy minél kisebb költséggel még több kényelmi szolgáltatást nyújtson. Tavaly több mint 7 000 fő csatlakozott a Patika-csoporthoz és az eddigi belépések alapján az idei évben is jelentős mértékű lesz a taglétszám bővülése.

5 fontos érv az egészségpénztári megtakarítás mellett
2016: Egészség? Tudatosan!