Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Itt van a 200 ezres cafeteriaplafon negatív hatása (2016.03.01)

Úgy tűnik, az egészségpénztári szektor hiába alkalmazkodott a gazdasági válsághoz, ahhoz, hogy igazi lendületet kapjon, szükség lett volna újabb ösztönzőkre. Jelen pillanatban azonban az adóemelés miatt csökkent az összesített tagdíjbevétel, és ezzel együtt csökkentek a korábban stagnáló szolgáltatási kiadások is.

A Magyar Nemzeti Bank február végén publikált szektorjelentéséből egyértelmű: a 200 ezer forintos cafeteriaplafon tavalyi bevezetése nyomot hagyott az egészségpénztári szektor 2015-ös teljesítményén. Míg tavaly ilyenkor boldogan számoltunk be arról, hogy az ágazat újból növekedésnek indult, és átlépte az 500 milliárdos álomhatárt, idén kisebb lelkesedéssel fogadtuk az eredményeket.

Csökken az egészségpénztári szektor (2010-2015)


A csökkenő munkáltatói befizetéseket nem tudta ellensúlyozni a tagság növekvő egyéni aktivitása sem, így összességében kevesebb pénz került az egészségkasszákba. Ezzel nemcsak a dolgozók veszítettek, hanem a nemzetgazdaság egésze. Az egészségpénztári befizetések ugyanis maradéktalanul megjelennek a magyar egészségügyben plusz forrásként, ráadásul fehérítik a gazdaságot lévén szó átlátható bankszámlapénzről. Az önkéntes egészségpénztári megtakarítások a hálapénzgazdaság, valamint a lakásrendelőkben virágzó szürkegazdaság visszaszorításában is jelentős szerepet játszanak.

Az egészségpénztári szektor 12 milliárd forint cafeteriaadót hozott a költségvetésnek, ugyanakkor ezek a forintok akár az egészségügyet is gazdagíthatták volna. A forrást tehát az állam egyértelműen az egészségügyből vonta ki, arra azonban nincs rálátásunk, hogy mit finanszírozott belőle. Mindenesetre az egészségügyre fordított költségvetési forintok GDP-arányosan csökkennek 2014 óta: 2014-ben 4,2%, 2015-ben 4,1%, 2016-ban 3,9% (forrás: Policy Agenda/hvg). A hvg egy korábban megjelent cikke szerint 2013-hoz viszonyítva a 2016-os költségvetésben az egészségügy, az oktatás területén szinte minden dimenzió szerint kisebb arányban állnak rendelkezésre pénzek.

A sok kedvezőtlen trend mellett azonban jó hír, hogy a lakosság egyre növekvő hányada látja be, hogy a biztonságos élet feltétele az öngondoskodás. 2015-ben – hosszú évek óta először – megállt a taglétszám csökkenése, sőt dinamikusan bővült a belépés mellett döntők száma és az egyéni befizetések volumene is növekvő pályára állt.

Változás az egészségpénztári szektorban 2015/2014 (adatok millió forintban)

  2014. év szektor 2015. év szektor Változás (2015/2014)
BEVÉTEL      
Összes bevétel 52 978 49 550 -6,47%
Tagdíj 13 154 15 596 18,56%
Munkáltatói hozzájárulás 36 953 31 171 -15,65%
Egyéb befizetés 1 990 1 685 -15,33%
Támogatás,adomány 881 1 098 24,63%
VAGYON      
Fedezeti Tartalék 55 459 53 687 -3,20%
Működési Tartalék 4 217 4 293 1,80%
Likviditási Tartalék 535 558 4,30%
TAGSÁG      
Aktív tagviszony száma 1 021 526 1 045 964 2,39%
új tagok száma 61 754 84 438 36,73%
Megszűnt tagság db. 74 264 60 400 -18,67%
IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSOK      
Összesen Összes ráfordítás 54 787 52 340 -4,47%

<< VISSZA