Új Pillér hírlevél - 2016. június

2016. június

1. Prémiumkassza prémium szolgáltatásportfolióval

2016-ban lépett életbe az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása, amely értelmében idéntől az egészségpénztárak önsegélyező szolgáltatásokat is nyújthatnak tagjaiknak. A lehetőséget az Új Pillér is kihasználja annak érdekében, hogy a tagjaink igényeit minél teljesebb körben tudjuk kielégíteni. Ezért Június 1-jétől Új Pillér Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező Pénztárként működünk tovább.

A névváltozással párhuzamosan jelentősen bővülnek a kassza szolgáltatásai is: az eddigi egészségpénztári portfolió mellett a jövőben számos önsegélyező lehetőség nyílik meg miután ezt a törvényi szabályozás lehetővé tette. Természetesen ennek megfelelően a hozzánk csatlakozott szolgáltatóhálózat is bővülni fog.

Még folyik az új szolgáltatásportfolió részletszabályainak kidolgozása, de legkésőbb 180 nap múlva indulnak az önsegélyező szolgáltatások. A legújabb fejleményekről folyamatosan beszámolunk aktuális hírlevelünkben, illetve a honlapunkon is tájékozódhat a részletekről. Az Új Pillér Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező Pénztár módosított alapszabályát itt találja.

Az Új Pillér hat hónap múlva elérhető önsegélyező pénztári szolgáltatásai:

gyermek szüléséhez kapcsolódó ellátások
munkanélküli ellátások
tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek
temetés segélyezése: a pénztártag közeli hozzátartozójának halála esetén
beiskolázási támogatás
közüzemi díjak finanszírozásának támogatása
lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása
idősgondozás támogatása

Az önsegélyező kasszába fizetett tagdíj után is jár az adókedvezmény

Az önsegélyező pénztárak fogalma nem új, bár hazánkban kevéssé ismert annak ellenére, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és az egészségpénztárhoz hasonlóan akár komoly adómegtakarítás is elérhető a segítségükkel.
Az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el az egyéni öngondoskodás elősegítése érdekében, de a kormány 2013-ban bővítette a kasszák által nyújtható szolgáltatások körét a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokkal, az iskoláztatáshoz köthető támogatásokkal, a közüzemi díjak fizetésének lehetőségével, a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéssel és az otthoni gondozásért és idősgondozásért való fizetéssel. A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével teljesíti.

Amellett, hogy az önsegélyező pénztárba fizethetünk egyénileg, a cafeteria rendszer keretében a munkáltató a minimálbér 30 százalékáig kedvezményes adózással támogatást és munkáltatói hozzájárulást adhat a dolgozójának. A befizetésből adómentesen költhet a pénztártag és a szolgáltatásra bejelentett közeli hozzátartozója a pénztár szolgáltatói hálózatában. Fontos tudni, hogy néhány kivételtől eltekintve sem a tagi befizetésből, sem a munkáltatói hozzájárulásból nem használhatunk fel a befizetést követő 180 napon belül egyéni szolgáltatás finanszírozására.

A magánszemély az általa befizetett tagdíjból és a további befizetésekből (egyéni tagdíj-kiegészítés) 20 százalékot visszaigényelhet az adott évben befizetett személyi jövedelemadójából (SZJA). Erről – hasonlóan más önkéntes kasszába teljesített befizetéshez – az adóbevallásban rendelkezhet, a visszajáró összeget pedig jóváírják az önsegélyező pénztári számláján. A hatályos szabályok értelmében a maximálisan visszaigényelhető összeg évente 150 ezer forint.

Emellett a pénztártag az általa az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg további 10 százalékának megfelelő szja-kedvezményben részesül, akárcsak az egészségpénztári megtakarítás esetében. A pénztári tagságnak vannak költségei, amelyeket a befizetett összegekből vonnak le – az Új Pillér esetében a kötelező minimális tagdíj havonta 10000 forint (Ezt kell tudni a minimális tagdíjról) –, viszont a befizetett pénzösszegre a pénztár hozamot is fizet, amely kamatadómentes.

A Patika-csoport két egészségpénztára, a Patika és az Új Pillér bízik abban, hogy ezzel a lépéssel hozzá tud járulni a lakosság öngondoskodási hajlandóságának széleskörű terjedéséhez, a felelős munkáltatói szerepvállalás elmélyítéséhez, a munkáltató és a munkavállaló közötti bizalomra épülő új típusú vállalati kultúra kialakításához.

2. A prémium újpilléres kártya lesz jövőre a legnépszerűbb guruló forint a juttatások közül

A hazai cafeteria-rendszer most folyó átrendezésével a választható juttatásokban az egészségpénztár került első helyre a képzeletbeli azonnali költhetőségi listán, hiszen gyógyszerre, egészségügyi szolgáltatásra életkortól függetlenül mindenki költ.
Június 2-án a kormány benyújtotta a Parlament Törvényalkotási Bizottságának a tavaszi adócsomag módosító javaslataként az új cafeteria-szabályokat. Az előterjesztés nyomán a jövőben két típusú béren kívüli juttatás illetheti meg kedvezményes, 34,51%-os adózással az alkalmazottakat: a készpénz-cafeteria mellett a munkavállalók SZÉP-kártyára kaphatnak még juttatásokat.

A javaslat más szabályokat állapít meg a versenyszféra munkavállalóira és a közszféra dolgozóira. A magánszektorban 450 ezer forint volna a kedvezményes éves cafeteria-keret, amiből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne SZÉP-kártyára. A közszférában a keretösszeg változatlanul kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.

A SZÉP-kártya esetében nem változnak az alszámlák, és az azokra maximálisan utalható összegek: szálláshelyre 225, vendéglátásra 150, szabadidőre 75 ezer forintot adhat továbbra is éves szinten a munkáltató. Az ezen felüli kifizetések után magasabb, 49,98%-os közterhet kell fizetni. A készpénz-cafeteriánál nem lesz ilyen lehetőség, ott a 100 000 forint felett bérként viselkedik a juttatás.

A Patika-csoport egészségszakmai tudása tovább erősítheti a SZÉP-kártya piacát

A SZÉP-kártyát megőrizte az állam, de arról nem szólnak a hírek, hogy a kibocsátói körben lesz-e változás. Minden esetre a jelenlegi korlátokat a tavaly októberben indult uniós kötelezettségszegési eljárás több pontban kifogásolta.

Irányelvet sért, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát – a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában –, és a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények sem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek.

A bíróság kifogásolta azt is, hogy SZÉP-kártyát csak az a pénzintézet bocsáthat ki, amely minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen rendelkezik ügyfélfogadó helyiséggel. Ennek a feltételnek ugyanis kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkezők képesek eleget tenni. A más tagállamokban letelepedett szolgáltatók nem dönthetnek a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett.

Amennyiben az uniós eljárás hatására változnak a SZÉP-kártya kibocsátóira vonatkozó szabályok, a Patika-csoport stratégiai partnere, a Multi-Pay® készen áll a piacra lépésre, hogy ezzel a szolgáltatásával is támogassa a kormány belföldi turizmus bővítésére tett erőfeszítéseit. Csoportszinten a Patika rendelkezik azzal az egészségszakmai tudással, ami még színvonalasabbá teheti a SZÉP-kártya jelenlegi szolgáltatásait.

Igaz, minden a részletekben rejlik, de nagyon reméljük, hogy a sikeres Multi-Pay® kártya hamarosan ezen a területen is bizonyíthatja tudását.

A 2016. december 31-én hatályos SZJA tv. 71. §-ban még szereplő más béren kívüli juttatásokat – az önkéntes pénztárak, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, a munkahelyi étkezés, stb. – a munkáltató 2017. január 1-től egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.

A mostani módosító javaslatok azt jelzik, az állam nem szeretne lemondani az évi 130 milliárd forintos költségvetési bevételt biztosító cafeteria-adóról (bővebben itt olvashat erről, és azt sem kockáztatja meg, hogy az önkéntes kasszák által állampapírba befektetett 1 000 milliárd forintos vagyon – az államadósság 4%-a – elolvadjon.

Az adóemelést előbb-utóbb valószínűleg elolvasztja az szja-csökkentés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban egy hetilapnak azt nyilatkozta: a fogyasztást terhelő adók csökkentésére nincs mód, de a kormány célja, hogy az adófilozófiájával összhangban minél előbb bevezesse az egyszámjegyű személyi jövedelemadót. Amennyiben megvalósul a jelenlegi 15%-os kulcs ilyen mértékű csökkentése, a közel 50%-os cafeteria-teher is a harmadával csökken. Így az adózóknál megmaradó pénzt öngondoskodásra lehet majd fordítani.

Ahogyan arról hírlevelünk 1. pontjában beszámoltunk, a jelentősen kibővített egészségpénztári szolgáltatási kör önsegélyező jellegű feladatokkal újabb távlatokat nyit az egészségről való családi és munkáltatói gondoskodásban.

Nő az öngondoskodás tere

Sokáig kérdéses volt, hogy a korábban a béren kívüli juttatások közé tartozó népszerű cafeteria-lehetőségeknek – iskolakezdési támogatás, önkéntes pénztárak, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, stb. – milyen sorsot szán a kormány. A benyújtott javaslat alapján ezek egytől egyig átkerülnek az egyes meghatározott juttatások körébe, és 49,98%-os adózással adhatók ezután. Cafeteria szakértők úgy látják, az Erzsébet-utalvány is a magasabb adókulcsú elemek közé fog tartozni, de megszűnik kiemelt szerepe, ami azt jelenti, hogy a Patika-csoport stratégiai partnerének, a Multi-Pay-nek a cafeteria kártyáján újból megjelenhet az étkezés egyenleg!

Lényegesen bővülhet a munkáltatók mozgástere a korábbiakhoz képest, hiszen a jövő évtől akár korlátlanul, a cég juttatási politikájával összhangban fizethető az önkéntes kasszákba munkáltatói hozzájárulás. Az egyes meghatározott juttatások kategóriára a törvény nem határoz meg keretösszeget, így a munkáltató 49,98%-os adózással a vállalat munkavállalók felé megnyilvánuló politikájának megfelelő mértékben támogathatja az öngondoskodást. A munkavállalóik hosszú távú érdekei iránt elkötelezett munkáltatók közül többen már a 200 ezres cafeteriaplafon 2015-ös bevezetése óta az egészség- vagy nyugdíjpénztárakba fizetett tagdíj-kiegészítés kereten felüli összegére 49,98%-os adót fizettek. A benyújtott módosító javaslatból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy a korábbi törvényben az önkéntes kasszákra vonatkozó, a minimálbér százalékában meghatározott 50 - a nyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpénztár esetében -, illetve az egészség és önsegélyező kasszákra vonatkozó 30%-os korlát megszűnik-e. Mindenesetre a jövőben még inkább előtérbe kerülhetnek a munkavállalók elégedettségét és lojalitását erősítő szempontok.

Ráadásul az egyéni befizetések után továbbra is változatlan feltételek mellett jár az adójóváírás.

3. Ideális ösztönzők a 21. században

Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója, a BCE Közgazdaságtudományi Kar Mikroökonómia Tanszékének vezetője szerint ma az a kérdés, hogyan lehet motiválni a munkavállalókat. Korábban a nevelési elv a létbizonytalanság volt, ebben azonban az automatizáció új hulláma komoly változást hozott: eldöntötte munkavállaló és gép között az árversenyt.

– A kínai órabér magasabb, mint a gépek üzemi költsége, így ott várhatóan tömeges lesz az élőmunka kiváltása. Ehhez nyilván alkalmazkodnia kell a vállalatnak és munkavállalónak is, és az is nyilvánvaló, hogy az új korszak nem lesz mentes a politikai feszültségektől se. A munkavállalóink jobb kihasználása érdekében új iparpolitikára és új fejlesztési fókuszra van szükség – vonta le a következtetést Trautmann, aki szerint a kilencvenes évek ipari leépítései, majd a kilencvenes évek közepét jellemző toyotizmus – amikor az automatizációt a munkaszervezésre és a logisztikára alkalmazzák – után az alkotás örömét hirdető google-modell időszaka következett. Most ezt a felszabadult érzést kell kiterjeszteni a gazdaság többi szegmensére például úgy, hogy a teljesítményelv kerül a középpontba.

– A ma vállalatának kultúrát kell közvetítenie, de ez a változás nem magától megy végbe, a bizalmon alapuló kultúra visszaépítéséért tenni kell. Ha azt szeretnénk, hogy a kollégák gondolkodjanak, alkossanak, az eddigiektől eltérő motiválókra, családiasabb cégmodellre van szükség. A szeretet, ajándékozás bizonyos jelenségekre jobb válasz, mint a hasznosság vagy az önzés.

NGM: új korszak, új egyezségek

A válság átrendezte a vállalatok és állam viszonyát is, és most a szereplőknek meg kell találniuk az új összhangot – hangzott el az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferenciáján.

– Magyarországon egyszerre jelentkezik munkaerőhiány és munkanélküliség és ebben a kérdésben nem az a döntő, hogy ki hol lakik, hanem az, hogy az illető milyen szakképzettséggel rendelkezik, és mennyire motivált – fogalmazott Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett eseményen, május közepén.

Az államtitkár előadásában elmondta: a kormány célja, hogy 4,6 millió legyen a foglalkoztatottak száma, és csökkenjen a jelenleg 6%-os munkanélküliségi ráta. Ezt szolgálja a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, a szabad vállalkozási zónák, a közfoglalkoztatottak versenyszférában való elhelyezkedését ösztönző program, valamint uniós forrásokból is jelentős összegeket fordít a kormány foglalkoztatáspolitikai célokra.

– De miért van rossz kedvünk, ha a foglalkoztatáspolitikában jelentős eredményeket értünk el? – tette fel a kérdést Dr. Trautmann László, a BCE Közgazdaságtudományi Kar Mikroökonómia Tanszékének vezetője, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója.
A választ a kutatóintézet az Opten adatait elemezve keresi. A kutatás fő kérdése, hogy a foglalkoztatáspolitika hogyan járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a termelékenységhez, a termékek és szolgáltatások minőségének javulásához. Kérdés az is, hogy mivel és miként ösztönözhetők a mai munkaerő-piaci szereplők.

– Egyáltalán nem biztos, hogy pénzben veszi ki valaki azt, amit megkeres a munkahelyén. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok ugyan növelik a béreket, de hatalmas különbségek vannak az egyes szektorokban az egy főre eső havi jövedelemben és a 2010 és 2015 közötti bérnövekedés százalékos értéke között. Általában ahol magasabb a jövedelemszint, kevesebbet emeltek az elmúlt öt évben, de vannak kiugró ágazatok. A pénzügyi szektorban például messze az átlag feletti, közel 500 ezer forintos jövedelmeket látunk, míg a szociális ellátásban vagy az erdőgazdaságban tevékenykedők jóval az átlag alatt, 100 ezer forint körül keresnek, ráadásul a bérek itt csökkentek az elmúlt öt évben – adott ízelítőt a hazai kkv szektor foglalkoztatáspolitikáját vizsgáló kutatás eddigi eredményeiből Dr. Sugár András, a Corvinus Statisztikai tanszékének vezetője.

4. Van, aki már költheti az szja jóváírást

Ők azok, akik hetekkel ezelőtt, függetlenül a május 20-i határidőtől, elküldték az adóbevallásukat a NAV-nak, a hatóság nem talált adótartozást, sem nem teljesített befizetési kötelezettséget.

Minden évben május környékén tagjaink felteszik a kérdést, hogy mikortól költhetik az SZJA-visszatérítést. A jogszabály értelmében a helyesen kitöltött adóbevallás és az adó megfizetése után 30 nappal köteles az adóhatóság eljuttatni az összeget a pénztártag által megjelölt önkéntes pénztári számlára. A vonatkozó törvény így fogalmaz: „… Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót, illetve költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki.” 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 37§ (4) bekezdés).

A prémium Új Pillér működési költség-levonás nélkül jóváírja az egyén számláján a beérkező összeget, amely 48 órán belül költhetővé válik. Sőt, a pénzt a visszautalás időpontjától kezdve a kassza befekteti, és az elért hozamot kamatadó sem terheli.
Ahogyan arról májusi hírlevelünkben beszámoltunk idén rekordösszegű SZJA-visszatérítésre számíthatnak a Patika-csoport – így az Új Pillér Egészségpénztár – tagjai tavalyi egyéni befizetéseik alapján: 1,2 milliárd forintot fizettek be számlájukra és ezzel a magánbefizetések aránya első ízben kúszott a 20% fölé.

Az Új Pillér Online ügyintézésben mindenki maga ellenőrizheti a nap 24 órájában, hogy megérkezett-e a várt összeg. A rutinos felhasználók könnyen kezelik a felületet, az újak számára pedig csak pár kattintás a regisztráció néhány személyes adat megadásával a www.ujpiller.hu oldalon az Online ügyintézés fülre kattintva.

Aki inkább személyesen szeretne érdeklődni, hívja ügyfélszolgálatunkat félfogadási időben (hétköznap 8-22 óra valamint hétvégén 8-14 óra között) a helyi tarifával hívható 06-40-200-203-as telefonszámon.

Az évente visszaigényelhető adókedvezmény – legfeljebb 150 000 Ft – az alábbiakat tartalmazza:

az egyéni befizetés után járó 20%-os adókedvezményt,
a számlán lévő fel nem használt összeg 24 hónapos lekötés után illetve a prevenciós céllal igénybevett pénztári szolgáltatás után 10 – 10%-os adókedvezményt,
a pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány után járó 20%-os adókedvezményt.

5. Az egészségügyben partnerségre, őszinte párbeszédre van szükség

Az egészségügy fenntartható jövőjének megfogalmazásához partnerségre és nyílt, őszinte párbeszédre van szükség. A fenntarthatóság feltétele, hogy az életkilátásokat és az életminőséget úgy lehessen hosszútávon növelni, hogy közben a költségvetés egyensúlya is megmaradjon. Mindez részben pénzkérdés, részben szabályozási, strukturális kérdés – fogalmazott Szlávik Péter a JVSZ Egészségügyi Bizottságának alelnöke egy a közelmúltban rendezett budapesti konferencián.

Minden év július 1-én ünnepeljük a Semmelweis-napot, a hazai egészségügy napját. 1818-ban ezen a napon született az anyák megmentője, Semmelweis Ignác. A születésnapját 1992-ben nyilvánították ünnepnapnak, 2011 óta pedig ez a nap az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók számára munkaszüneti nap.

Hazánkban ma a várható élettartam 4 évvel rövidebb, mint az OECD országok átlaga, az Európai Unión belül pedig vezető helyen állunk mind a daganatos, mind a szív- és érrendszeri halálozások terén. Ugyanakkor az országon belüli különbségek is meglehetősen nagyok, a Nyugat-Dunántúlon élők átlagosan 64 egészséges életévre számíthatnak, míg az Észak-Alföldön élők 10 évvel kevesebbre. (A KSH által most publikált demográfiai adatairól a hírlevelünk 8. pontjában olvashat)

“Közös érdekünk a lakosság egészségének megőrzése, az egészségtudatos életmód ösztönzése, hiszen az ország versenyképessége, a gazdasági növekedés feltétele az egészséges humán erőforrás” – mondta a már említett konferencián Blazsevácz Péter a JVSZ Egészségügyi Bizottságának elnöke.

Több orvos megy el az országból, mint ahány diplomát szerez adott évben

6. Elegendő védelmet nyújt az Európai Egészségbiztosítási Kártya a nyaraláson?

Sokan hajlanak arra, hogy az ingyenesen kiváltható európai biztosítással helyettesítsék az utazási biztosítást. Bizonyos esetekben ez tökéletes megoldás, a kettő azonban nem ugyanazt az ellátást kínálja. Az uniós kártya elégséges védelmet nyújt a külföldi nyaralás során felmerülő orvosi problémákra, de arra fel kell készülni, hogy egy többnapos orvosi kezelés vagy kórházi ellátás önrészének előfinanszírozása komoly anyagi többletterhet jelenthet.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) ingyenesen kiváltható kártyával elvileg egy másik uniós tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak. Hogy konkrétan mi tartozik ide, azt a helyi kezelőorvos bírálja el és tagállamonként eltér. Bizonyos típusú ellátások – pl. mentés – esetén a kártyát nem fogadják el – hívja el a figyelmet az OEP.

Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a kártyára igénybe vett szolgáltatások után sok országban az önrész az 5 – 20%-ot is elérheti, ráadásul a kártyát nem fogadják el minden kórházban, nem fizeti ki helyettünk felelősségi vagy poggyászkárainkat és nem jár hozzá magyar nyelvű segítség (assistance) sem szemben a biztosítótársaságok által kínált konstrukciókkal. Ráadásul az sem biztos, hogy a nyaralás helyszínén lévő orvos az adott ország társadalombiztosítási szervével szerződésben áll. Horvátországban és Görögországban a tengerparti üdülőhelyeken például nehezebb az egészségbiztosítóval szerződésben álló orvosokat találni, és ha sikerül is, nem minden ellátás térítésmentes. Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban és – egyes kezeléstípusok esetében – Finnországban pedig az EEK-val igénybe vett kezelések teljes költségét a betegnek kell megelőlegeznie és a tagállam biztosítója utólag térít.

Nem érdemes tehát az utasbiztosításon spórolni, különösen mert a biztosítás interneten keresztül néhány perc alatt megköthető, ráadásul 2015 óta akár az utazás napján is, feltéve, hogy még nem léptük át Magyarország határát.

Hol válthatjuk ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát?

Terrortámadások esetén is fizet a biztosító

7. Robotizált egészségügy?

Harminc év múlva már valószínűleg az élet minden területét elárasztják a robotok. A világ többmilliárdos lakosságát több milliárd megerőltető rutinmunkát végző robot egészíti majd ki – mondja a ritmus.hu cikke a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat prognózisát idézve. Az informatikai ágazat pedig 30 év múlva már a robotok szoftvereinek fejlesztésével foglalkozik majd. A határok is elmosódnak az emberek és a robotok között a Kaspersky Lab szerint. Persze kérdés, hogy mindez milyen hatással lesz a társadalomra: az egymáshoz fűződő viszonyunkra, a munkahelyekre, a családra.

A robotizált világ az orvoslást is átalakítja. Jöhetnek a mesterséges szervek, robotizált protézisek, amelyek elektronikusan vezérelhetőek lesznek. A szervezetben közlekedő nanorobotok pedig közvetlenül a beteg sejtekhez juttatják majd el a gyógyszereket, és képesek lesznek mikrosebészeti beavatkozások végrehajtására is. Az emberek egészségi állapotát a testbe telepített speciális érzékelők fogják figyelni, az adatokat pedig felhő alapú tárolóba továbbítják a háziorvosok számára. Mindez a lakosság várható élettartamának jelentős növekedéséhez vezethet a kutatás szerint. (Erre szükségünk is lehet, mert Magyarországon jelentősen elmarad a várható élettartam a fejlett országok átlagától.)

A Kaspersky Lab előrejelzése szerint az emberek olyan okos otthonokban laknak majd, ahol a legtöbb kényelmi szolgáltatás már automatizáltan működik. A házat irányító szoftver gondoskodik majd az energia, a víz, az élelmiszer és az egyéb kellékek fogyasztásának méréséről és pótlásáról. A lakóknak csak arra kell ügyelniük, hogy legyen elég pénz a bankszámlájukon a kiadások fedezésére. Mindez összességében oda vezet majd, hogy az emberek „digitális alteregói” együttesen önszabályozásra és az egész bolygó életének az irányítására képes különálló, globális virtuális infrastruktúrát alakítanak ki.

A 30 év múlva várható világról még többet megtudhat a ritmus.hu cikkéből. Kattintson, és legyen képben!

8. Aki tanul, tovább él

Magyarországon – a 2014-es adatok szerint – a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65,3, a nők esetében 75,7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77,2, míg utóbbinál 81,3 év. A budapesti férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi – különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében – és a fővárosi életkilátások között – mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában.

Az élet várható hosszát a lakóhelynél is sokkal erősebben befolyásolja azonban a legmagasabb iskolai végzettség. 2013-ban az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek várható élettartamának különbsége átlagosan 8,4 év volt: a férfiak esetében 11,9, míg a nőknél 5,6 év. Az olló valamelyest zárult 2007 óta a férfiaknál, hiszen akkor a különbség még elérte a 14 évet. A végzettség élettartamot befolyásoló hatása a volt szocialista országokban a legerőteljesebb.

A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar – összegezte a KSH. Nálunk 2013-ban 127 ezren haltak meg, míg Portugáliában és Csehországban, vagyis két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban 107 ezren, illetve 109 ezren, a háromszázezerrel kevesebb lakosú Svédországban pedig ugyancsak 107 ezren.

9. Egészségügyi Hírkomment: Leginkább a társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják a népesség egészségi állapotát

Ebben a hónapban Dr. Cseh Károlyt, a Népegészségtani Intézet igazgatóját kérdeztük az előző pontban megjelent hír kapcsán arról, hogy szerinte mi az oka annak, hogy a magyarországi az unión belül az ötödik legkedvezőtlenebb halálozási ráta.

Leginkább a társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják a népesség egészségi állapotát

A magyarországi demográfiai helyzet alakulásával kapcsolatos adatok több forrásból hozzáférhetők, így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Európai Statisztikai Rendszer (Eurostat), az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP), a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program (HMAP) adatbázisaiból.

A népszámlálások adatait értékelve Magyarország népessége az elmúlt 30 évben fokozatosan csökken: 1980-ban 10 709 463, 1990-ben 10 374 823, 2001-ben 10 198 315, 2011-ben pedig már csak 9 937 628-an voltunk. A megelőző időszakokhoz képest a népesség csökkenése 2011-ben a legnagyobb mértékű a 0-14 év közötti korcsoportban volt, az előző népszavazáshoz képest 14,6%-kal alacsonyabb. A 2001-ben megfigyelthez képest a 60 év feletti korosztály létszáma 12%-kal növekedett.

A népesség egészségi állapotát egyéni és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják. Az előbbiek genetikai, biológiai, életmódbeli hatások, az utóbbiak pedig fizikai, társadalmi tényezők, többek között a gazdasági és szociális helyzet, iskolai végzettség, az egészségi ellátás színvonala, hozzáférhetősége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legnagyobb súlyúak, mintegy 75%-ban, a társadalmi-gazdasági tényezők, így az iskolázottsággal összefüggő életmódi tényezők bírnak.

A születéskor várható élettartam egy becsült demográfiai adat. Az élve születések halálozási életkorának átlaga, nem számítva az egy év alatti halálozást. A számításnál feltételezik, hogy minden élettartamot befolyásoló tényező változatlanul érvényesül.

Dr. Cseh Károly, a Népegészségtani Intézet igazgatója

Az előző hónapban megjelent Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja

10. A klinikai kutatásokban élen járunk

Május 20-án ünnepeltük a klinikai kutatások világnapját. Ahhoz, hogy a különböző készítmények bekerülhessenek a patikákba, át kell esniük egy olyan 10-15 éves klinikai kutatási perióduson, amelyen eldől, hogy hatásosak-e. Ebben az időszakban kb. 10 000 molekulából nem több mint 250 tesztvegyület kerül laboratóriumi és állatkísérletekre, kevesebb, mint 5 humán klinikai vizsgálatba, ahol egészséges önkéntesek után az adott betegségben szenvedő nagyszámú páciens részvételével követik nyomon a gyógyszer hatásosságát, adagolását, biztonságosságát – mutat rá a Synexus Magyarország Egészségügyi Szolgáltató Kft. közleményében.

A nemzetközi gyógyszerfejlesztésekből Európa erősen kiveszi a részét: az unió és az Európai Gazdasági Közösség területén évente összesen mintegy 4400 klinikai vizsgálati kérelmet nyújtanak be. Ezeknek 60 százalékát gyógyszervállalatok szponzorálják, 40 százaléka pedig olyan akadémiai vizsgálat, amelyeket intézmények, egyetemek és önálló vizsgálók kezdeményeznek. A fejlesztések főleg a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos kórképek gyógyítását, kezelését segítő gyógyszerek kifejlesztését célozzák, ezekre irányul a klinikai kutatásoknak több mint a fele, de a nagy betegpopulációt érintő bőrgyógyászati, reumatológiai, mozgásszervi tanulmányok is jelentősek. Segítségükkel a közelmúltban olyan betegségek kezelésében értek el komoly eredményeket, mint például a melanóma, a vastag- és végbélrák, vagy éppen az emlődaganat.

A klinikai kutatásokban Magyarország élen jár, van mire büszkének lennünk: jelenleg a legtöbb klinikai vizsgálatot végző európai országok rangsorában az első tíz között vagyunk. A ranglistát Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország vezeti. Kelet-Európából mindössze három ország tartozik az élbolyba: Magyarország, Lengyelország és Csehország.

Klinikai kutatások Magyarországon?

11. A prémium kassza tagjai az egészségpénztári megtakarításukból fedezik nagyobb egészségügyi kiadásaikat

Májusi hírlevelünk Nagy gondban a negyvenesek című írásában Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke kifejtette: az egészségpénztári megtakarítás az időskori öngondoskodásnak is része. Ha tudom, hogy tíz év múlva szemüvegre lesz szükségem, azt akár ebből a megtakarításból is fedezhetem ráadásul kedvezményesen, hiszen az állam adókedvezménnyel támogatja a hosszú távú szemléletet. A 24 hónapra lekötött betét után például 10%-os SZJA-visszatérítés jár (hogy még mi után kaphatunk adójóváírást, itt olvashatja).

Ugyanakkor az egészségpénztárak kimutatásai szerint alig vannak azok, akik élnek a 24 hónapos lekötés lehetőségével. És a költési struktúrák is azt jelzik, legtöbben a mindennapi gyógyszerkiadásaikat fedezik az egészségpénztári számlájukról. Az újpilléres statisztikákról itt olvashat részletesen.

Májusban azt kérdeztük Önöktől, hogy szoktak-e egészségpénztári számlájukon félretenni a jövőben várható nagyobb egészségügyi kiadásaikra. A válaszokból egyértelmű: a prémiumkassza tagjai számítanak az egészségpénztári megtakarításukra nagyobb egészségügyi kiadásaik finanszírozásához, ám a kétéves lekötést alig-alig vállalják a tagok. Sőt, olyan egyáltalán nem volt, aki kifejezetten későbbre – például nyugdíjas korára, amikor várhatóan többet kell majd költenie az egészségére – gyűjtene ezen a számlán.

Az eredményekből – lévén a felmérésünk nem reprezentatív – biztos következtetéseket nem mernénk levonni, ám ennek alapján úgy tűnik – és egyéb felmérések is ezt igazolják –, a hazai lakosság kevésbé gondol a jövőre, jobbára a mának él. A tünetet magyarázhatja egyrészt, hogy a mindennapi jövedelem épphogy a megélhetést fedezi, abból nem jut öngondoskodásra, másrészt, hogy az utóbbi években gyakran változó jogszabályi környezet az embereket elbizonytalanítja. Ezért is veszélyes, ha kikerülnek a munkáltatók által támogatható körből az öngondoskodási elemek.

A felmérés eredménye:

Nem, kizárólag a gyógyszertárban használom a család számára a mindennapokban szükséges gyógyszerek megvásárlására. 14,2%
A mindennapi gyógyszertári költéseken túl az előre tervezhető nagyobb kiadást jelentő orvosi kezelésekre is gyűjtök ezen a számlán, de nem kötöm le a pénzem, mert nem tudom, mikor lesz rá szükségem. 71,4%
Fel sem merült bennem, hogy az egészségpénztári számlának idősebb koromban is lehet szerepe. Már csak azért sem, mert Magyarországon pillanatok alatt és váratlanul változnak a jogszabályok. Ki mer itt tíz évre előre tervezni?! 14,2%
Igen, elsősorban a jövőben felmerülő egészségügyi kiadásokra gyűjtök a számlámon és kihasználom a 24 hónapra lekötött összeg után járó adókedvezményt is. 0%

Köszönjük, hogy véleményével segítette felmérésünket!

12. Ön szerint a mostani törvényjavaslatban megfogalmazott cafeteria egyenértékű a korábbi béren kívüli juttatások rendszerével?

Ahogyan arról hírlevelünk 2. pontjában részletesen beszámoltunk, a kormány benyújtotta a parlamentnek az új cafeteria-szabályokat. Ennek alapján 2017. január 1-től a magánszektorban 450 ezer forint a kedvezményes éves cafeteria-keret, amiből százezer forintot készpénzben kap a munkavállaló, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne SZÉP-kártyára. A közszférában a keretösszeg változatlanul kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.
A 2016. december 31-én hatályos SZJA tv. 71. §-ban még szereplő más béren kívüli juttatásokat – az önkéntes pénztárak, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, a munkahelyi étkezés, stb. – a munkáltató 2017. január 1-től egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja, azaz 49,98%-os adózással. Többen üdvözlik a SZÉP-kártya előtérbe kerülését, ám sérelmezik az öngondoskodási elemek adójának emelését.

Ön szerint a mostani törvényjavaslatban megfogalmazott 100 ezer forintos készpénzből és SZÉP-kártyából álló cafeteria egyenértékű a korábbi béren kívüli juttatások rendszerével?

Igen, hiszen a készpénzt bármire fordíthatom. Akár teljes egészében befizethetem a nyugdíj- vagy egészségpénztári számlámra.
Elvileg lehetne egyenértékű, ha a hazai átlagbérek amúgy megfelelő színvonalúak lennének, és az emberek többségének nem a mindennapi megélhetés lenne a legnagyobb kihívás. A jelen helyzetben viszont a készpénz-cafeteriából nagy eséllyel állami támogatással vásárolt ital, dohány és ehhez hasonló termék lesz.
Nem, amennyiben elfogadjuk, hogy a cafeteria nem az adóoptimalizálás eszköze, hanem a 21. századi igényekre szabott vállalati kultúra része, amelynek fontos eleme az is, hogy a munkáltató megfelelő ösztönzőkkel tudja motiválni a munkavállalóját.

Szavazzon Ön is a www.ujpiller.hu internetes portálon..

Köszönjük, hogy megosztja velünk a véleményét!

13. Egészség? Tudatosan! Prémiumkártya, prémium kiszolgálás

Lassanként elvérzik a hazai egészségügy, legalábbis az állami rendszer. Úgy tűnik, kevés az orvos, de még annál is kevesebb az ápolószemélyzet. A várólisták egyre hosszabbak, a hálapénzzel teli boríték pedig egyre vastagabb. A háziorvosok átlagéletkora matuzsálemi, és előfordul az is, hogy egy radiológus 75 évesen még praktizál. A középkorosztály orvosai közül sokan ugyanis már külföldön gyógyítanak, mert ott jobban megéri.

Mindeközben azonban – talán épp a fent vázolt jelenség hatására – fejlődésnek indultak a hazai magánegészségügyi szolgáltatások, vagyis azok a klinikák, diagnosztikai központok, kórházak, ahol a beteg a pénzéért minőségi szolgáltatást és a végén számlát kap.

Az itt kínált szolgáltatásokért fizethetünk az egészségpénztári megtakarításunkból amennyiben az adott kassza és a szolgáltató szerződéses viszonyban állnak. Hogy pontosan mely rendelőintézetek, magánkórházak, privátorvosok fogadják el az újpilléres egészségkártyát, megtalálja a honlapunkon a szolgáltató kereső menüpont alatt. Érdemes időnként rákattintani, hiszen a kör hónapról hónapra dinamikusan bővül.

2016-ban igénybe vehető szolgáltatások

„Az utóbbi években a hazai GDP-arányos egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányada magánköltés. Egy nemrég folytatott megkérdezéses vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a budapesti és az agglomerációban élő lakosság már 60%-a vett igénybe magánellátást az elmúlt két évben. A legfontosabb okok közül kiemelkedő az időtényező. A lakosság egyre növekvő része nem hajlandó, a közellátás alulfinanszírozottsága miatt fellépő várakozási időt, kivárni és ezért fordul a magánellátás felé. A másik tényező a törődés, ami információt, az orvos-beteg közötti dialógust és visszacsatolást jelent a páciens számára, aki úgy véli, hogy mindezeket inkább a magánellátásban találja meg” – válaszolta májusban kérdésünkre (Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója.

2016: Egészség? Tudatosan!

2016-ot a Patika-csoport az egészségtudatosságnak szenteli. Hogy miért? Mert az okosan megtakarított forintjainkat nem mindegy, hogy mire költjük. Egészségesen élni azt jelenti, hogy odafigyelünk testi és lelki egészségünkre, a munka-magánélet egyensúlyára, a pihenésre, a táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra.

2016-ban egészségtudatos hónapok egész évben januártól decemberig

2016. január	Beharangozó: 2016 az egészségtudatosság éve a Patikánál és az Új Pillérnél Figyeljünk oda testi és lelki egészségünkre, a munka-magánélet egyensúlyára, a pihenésre, a táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra! Ehhez adunk tippeket az év során.
2016. február	Állítsuk meg a hízást! Fogyni nem könnyű, de a prémium patikakártya számtalan módon hozzájárul, hogy sikeresebbek legyünk mi és családtagjaink a felesleges kilókkal folytatott harcban.
2016. március	Gazdálkodjon okosan a visszajáró pénztári SZJA-val! Anélkül bővül az egészségre költhető pénz, hogy a zsebünkbe kellene nyúljunk!
2016. április	Hármas előny a prémium patikakártya javára Az objektív mutatók azt jelzik, hogy az öngondoskodás súlyát egyre többen érzik.
2016. május	Nem ússzuk meg, hogy zsebből fizessünk! A prémium egészségpénztári megtakarítással áthidalhatók az alacsony állami egészségügyi költésből eredő kényelmetlenségek, problémák.
2016. június	Prémiumkártya, prémium kiszolgálás Hogyan lehet kiküszöbölni a várólistákat a patikakártya segítségével.
2016. július	Társkártyával egészségesebb az egész család Könnyebbé teszi, hogy családtagjaink is egészségesen éljenek.
2016. augusztus	Költsön a prevencióra, és előzze meg a betegséget! Az egészségpénztári számláról fizetett prevenciós szolgáltatás előnyei
2016. szeptember	Az egészségtudatos munkáltató ismérve Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítéssel garantálhatja a munkáltató, hogy a dolgozója egészséges és elégedett. Akár a jutalmat is fizetheti munkáltatói adományként.
2016. október	A betegség nem válogat! A takarékosság hónapjában gondoljon az egészségére is!
2016. november	Legyen egészségtudatos! Használja ki az egészségre költhető SZJA-forintokat!
2016. december	Hogyan táplálkozzunk egészségesen? Vitaminok, táplálékkiegészítők patikakártyával.