A cafeteriapiac szereplői az elmúlt években tulajdonképpen már hozzászokhattak, itt semmi nincs kőbe vésve, szolgáltatóknak, munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt évről évre új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. 2012-ben változott például az egyes elemekre vonatkozó adószabály, amelynek köszönhetően a munkáltató által adómenetesen adható juttatás lett a csoportos betegségbiztosítás, de például kikerült az egészségpénztári kártyáról adómenetesen finanszírozható szolgáltatások közül a prevenció és a wellness. 2013 januárjától vezették be az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát, 2015-ben a kétszázezres cafeteriaplafont.
Az intézkedéseknek számos maradandó hatása lett. A korábban a cafeteriapicon jelentős részesedést képviselő utalványos cégek kiszorultak, az egészségpénztári szektor növekedése – amely épphogy megindult a válság után –
megtorpant, a munkavállalók a kedvezményes adóval adható keretbe igyekeztek a mindennapi megélhetésükhöz legszükségesebb elemeket belezsúfolni.
Ma ott tartunk, hogy bármelyik pillanatban megjelenhet a 2017-es cafeteriarendszerre vonatkozó új szabályozás. Hírlevelünk lezárásának időpontjában egy-két kiszivárgott híren kívül semmi biztosat nem lehetett tudni, mindössze annyit: így vagy úgy jövőre új időszámítás jön a cafeteriában miután Orbán Viktor március 10-én nyilvánvalóvá tette: legjobb lenne azt készpénzesíteni, mivel „ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”.
Rosszul értelmezett ítélet
Néhány hónapja az unió kötelezettségszegési eljárásban elmarasztalta Magyarországot a vállalkozások letelepedési szabadságának megsértése miatt (erről márciusi hírlevelünkben számoltunk be). Számtalan médiában úgy jelent meg a hír, hogy az Európai Unió döntése az, hogy a magyar cafeteriarendszer jogsértő. A közhiedelembe is ez a vélekedés lett általános. Egy friss felmérésben megkérdezett SZÉP-kártya használók például kétharmada úgy nyilatkozott: nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának határozatával. Csakhogy az eu-s döntéshozók nem a magyar béren kívüli juttatási rendszert kritizálták, nem azt, hogy a munkáltatóknak felelős és tudatos piaci szereplőként lehetőségük van támogatni munkavállalóikat, hanem azt, hogy a magyar kormány korlátozta a piaci szereplők versenyét. Azaz monopolhelyzetet teremtett mind az Erzsébet-utalvány, mind a SZÉP-kártya esetében.
2013 előtt ugyanis a munkáltató számtalan szolgáltató révén biztosíthatott étkezési hozzájárulást, az Erzsébet-utalvány bevezetését követően azonban kizárólag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott utalvánnyal. A SZÉP-kártyát pedig 5 pontban kifogásolta a bizottság a keretfeltételek miatt, amelyek kizárták a magyarországi székhellyel nem rendelkező, más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat a versenyből. Az Európai Bíróság ítélete azonban kizárólag a SZÉP-kártya rendszerére és az Erzsébet-utalvány egyes elemeire vonatkozik, nem a hazai cafeteriarendszerre!
Szakértők több szempontból is aggályosnak tartják a juttatási rendszer készpénzesítését, ahogyan arról már korábbi hírlevelünkben többször is beszámoltunk.
Itt olvashatja dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárának, a Patikapénztár Ellenőrző Bizottságának elnökének véleményét a cafeteria helyetti bérnövekedés ígéretéről.
További adózási és foglalkoztatáspolitikai szakmai álláspontokat
itt olvashat.
A legnagyobb kérdés, hogy a készpénzben kapott juttatást vajon mire fordítják majd az emberek. Az egészségpénztárak tagdíjfizetési statisztikái alapján úgy tűnik, sokan már akkor sem folytatják az egészségforintok gyűjtését, ha munkahelyet váltanak, vagy más okból szűnik meg a munkáltatói tagdíjbefizetés. A hazai belföldi turizmust fellendítő SZÉP-kártya forintosításának következményeit is lehet sejteni: a szallas.hu felmérése szerint a jelenleg SZÉP-kártyát használók fele már most tudja, hogy így nem költene utazásra. Csupán 17% gondolja úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40%-a inkább mindennapi étkezésre költene még többet a „felszabaduló” pénzösszegből, 22% pedig ruhákat venne belőle.
Vagyis a bimbózó egészségtudatosságot, öngondoskodási hajlandóságot erősen megviselheti, ha a kormány a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is.
Az államnak is megéri a cafeteria |
|
Jelenleg közel másfélmillió magyar munkavállaló részesül cafeteriában. A munkáltatók 2015-ben több mint 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be. Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya együttes piaca – amit teljes egészében ki kívánnak vezetni a rendszerből a brüsszeli döntésre válaszul – a 2013. évi 200 milliárdról 2015-re már 240 milliárdra nőtt – írja a Piac & Profit áprilisi cikkében:
Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős: a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente.
Nem kis fába vágja a fejszéjét az, aki ennek a rendszernek a teljes átalakítását tervezi, beleértve az átalakítás adójogi-adminisztrációs vonzatát. Ez kifejezetten a választások előtti évben lehet veszélyes, amikor egy nem átgondolt, a cégek és az alkalmazottak számára esetlegesen negatív következményeket magában hordozó változás szavazatvesztéssel járhat.
Juttatások 2016-ban
Adómentes juttatások |
Munkába járás |
a bérlet árának 14%-a |
Sport |
nincs korlát |
Kultúra |
50 000 Ft / év |
Bölcsőde |
nincs korlát |
Kockázati biztosítás (élet, baleset, egészség) |
minimálbér 30%-a (33 300 Ft) / hó |
Teljes életre szóló biztosítás (2018. jan. 1-ig) |
nincs korlát |
Számítógép használat |
nincs korlát |
Lakáscélú támogatás |
5 évente 5 millió |
Béren kívüli juttatások 34,51% |
200 ezer forintos éves keret |
Erzsébet utalvány |
8 000 Ft / hó |
200 000
|
450 000
|
Helyi bérlet |
a bérlet értéke |
Iskolakezdési támogatás |
minimálbér 30%-a (33 300 Ft) / gyermek / év |
Egészség- és önsegélyező pénztár |
minimálbér 30%-a (33 300 Ft) / hó |
Önkéntes nyugdíjpénztár |
minimálbér 50%-a (55 500 Ft) / hó |
Munkahelyi étkeztetés |
12 500 Ft / hó |
Iskolarendszerű képzés |
minimálbér 2,5-szerese 277 500 Ft / év |
Üdültetés |
minimálbér 111 000 Ft / fő / év |
Foglalkoztatói nyugdíjpénztár |
minimálbér 50%-a (55 500 Ft) / hó |
450 ezer forintos éves rekreációs keret |
SZÉP kártya szállás |
225 000 Ft / év |
SZÉP kártya vendéglátás |
150 000 Ft / év |
SZÉP kártya szabadidő |
75 000 Ft / év |
Egyes meghatározott juttatások 49,98% |
A béren kívüli juttatások egyedi értékhatár feletti része |
A béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meg nem haladó, de összértékben 200 ezer forint feletti része (SZÉP kártyán kívül) |
A SZÉP kártya és a 200 ezres kör együttes összegéből a 450 ezer forint feletti rész |
Adóköteles biztosítási díj |
Ajándék utalvány |
Szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás, például a Multi-Pay® kártya bizonyos alszámlái. |