Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Cafeteriaszabályra várva (2016.05.01)

A cafeteriapiac szereplői az elmúlt években tulajdonképpen már hozzászokhattak, itt semmi nincs kőbe vésve, szolgáltatóknak, munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt évről évre új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. 2012-ben változott például az egyes elemekre vonatkozó adószabály, amelynek köszönhetően a munkáltató által adómenetesen adható juttatás lett a csoportos betegségbiztosítás, de például kikerült az egészségpénztári kártyáról adómenetesen finanszírozható szolgáltatások közül a prevenció és a wellness. 2013 januárjától vezették be az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát, 2015-ben a kétszázezres cafeteriaplafont.

Az intézkedéseknek számos maradandó hatása lett. A korábban a cafeteriapicon jelentős részesedést képviselő utalványos cégek kiszorultak, az egészségpénztári szektor növekedése – amely épphogy megindult a válság után – megtorpant, a munkavállalók a kedvezményes adóval adható keretbe igyekeztek a mindennapi megélhetésükhöz legszükségesebb elemeket belezsúfolni.

Ma ott tartunk, hogy bármelyik pillanatban megjelenhet a 2017-es cafeteriarendszerre vonatkozó új szabályozás. Hírlevelünk lezárásának időpontjában egy-két kiszivárgott híren kívül semmi biztosat nem lehetett tudni, mindössze annyit: így vagy úgy jövőre új időszámítás jön a cafeteriában miután Orbán Viktor március 10-én nyilvánvalóvá tette: legjobb lenne azt készpénzesíteni, mivel „ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”.

Rosszul értelmezett ítélet
Néhány hónapja az unió kötelezettségszegési eljárásban elmarasztalta Magyarországot a vállalkozások letelepedési szabadságának megsértése miatt (erről márciusi hírlevelünkben számoltunk be). Számtalan médiában úgy jelent meg a hír, hogy az Európai Unió döntése az, hogy a magyar cafeteriarendszer jogsértő. A közhiedelembe is ez a vélekedés lett általános. Egy friss felmérésben megkérdezett SZÉP-kártya használók például kétharmada úgy nyilatkozott: nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának határozatával. Csakhogy az eu-s döntéshozók nem a magyar béren kívüli juttatási rendszert kritizálták, nem azt, hogy a munkáltatóknak felelős és tudatos piaci szereplőként lehetőségük van támogatni munkavállalóikat, hanem azt, hogy a magyar kormány korlátozta a piaci szereplők versenyét. Azaz monopolhelyzetet teremtett mind az Erzsébet-utalvány, mind a SZÉP-kártya esetében.

2013 előtt ugyanis a munkáltató számtalan szolgáltató révén biztosíthatott étkezési hozzájárulást, az Erzsébet-utalvány bevezetését követően azonban kizárólag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott utalvánnyal. A SZÉP-kártyát pedig 5 pontban kifogásolta a bizottság a keretfeltételek miatt, amelyek kizárták a magyarországi székhellyel nem rendelkező, más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat a versenyből. Az Európai Bíróság ítélete azonban kizárólag a SZÉP-kártya rendszerére és az Erzsébet-utalvány egyes elemeire vonatkozik, nem a hazai cafeteriarendszerre!

Szakértők több szempontból is aggályosnak tartják a juttatási rendszer készpénzesítését, ahogyan arról már korábbi hírlevelünkben többször is beszámoltunk.
 

Itt olvashatja dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárának, a Patikapénztár Ellenőrző Bizottságának elnökének véleményét a cafeteria helyetti bérnövekedés ígéretéről.
További adózási és foglalkoztatáspolitikai szakmai álláspontokat itt olvashat.

A legnagyobb kérdés, hogy a készpénzben kapott juttatást vajon mire fordítják majd az emberek. Az egészségpénztárak tagdíjfizetési statisztikái alapján úgy tűnik, sokan már akkor sem folytatják az egészségforintok gyűjtését, ha munkahelyet váltanak, vagy más okból szűnik meg a munkáltatói tagdíjbefizetés. A hazai belföldi turizmust fellendítő SZÉP-kártya forintosításának következményeit is lehet sejteni: a szallas.hu felmérése szerint a jelenleg SZÉP-kártyát használók fele már most tudja, hogy így nem költene utazásra. Csupán 17% gondolja úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40%-a inkább mindennapi étkezésre költene még többet a „felszabaduló” pénzösszegből, 22% pedig ruhákat venne belőle.

Vagyis a bimbózó egészségtudatosságot, öngondoskodási hajlandóságot erősen megviselheti, ha a kormány a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is.

Az államnak is megéri a cafeteria

<< VISSZA