A társadalom rossz egészségi állapota negatívan hat a gazdaság teljesítményére: csökken a munkában töltött idő, a beteges dolgozó kevesebbet termel, ráadásul korábban kiesik a munkaerő-piacról. Éppen ezért a vállalatok üzleti érdeke, hogy javítsák a munkavállalóik egészségi állapotát.

Alapvetően minden ember maga felelős azért, hogy egészségesen éljen, okosan táplálkozzon, eleget mozogjon, ne tegye ki magát az egészségére káros hatásoknak, rendszeresen eljárjon a szűrővizsgálatokra, amelyek lehetővé teszik az egyes betegségek korai felismerését és javítják a gyógyulás esélyét. Az egészségtudatosság azonban nemcsak magának az egyénnek az érdeke, hanem éppen annyira az államnak és a gazdasági élet szereplőinek. A magyar lakosságra kevésbé igaz, hogy egészségtudatos, éppen ezért a hazai piacon működő vállalatoknak még inkább szerepet kell vállalniuk az egészségtudatosság támogatásában.

A jegybank most megjelent versenyképességi jelentése szerint Magyarország két hellyel csúszott vissza az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában többek között a kiugróan rossz egészségügyi mutatók miatt. Most a 19. helyen állunk, ami a cégeknek sem jó hír. Matolcsy György csapatának átfogó elemzésében 160, 95%-ban objektív mutató segítségével állítják rangsorba az országokat és mutatják meg a fenntartható felzárkózáshoz szükséges növekedési tartalékokat. Ennek alapján a Magyar Nemzeti Bank fordulatot sürget többek között az egészséges társadalom vonatkozásában.

Napi 110 ezren kényszerülnek táppénzre, kiugróan sokan halnak meg megelőzhető betegségek miatt, az elkerülhető halálozási arány közel kétszerese volt az uniós átlagnak 2020-ban. Mindezek a számok nem meglepőek annak tükrében, hogy Magyarországon költik a 6. legkevesebbet egészségügyre a tagállamok közül, a GDP arányában 7,4%-ot. Ez csekély mértékben elmarad a visegrádi országok átlagától, és jelentősen messze van az unió 10,9%-ától.

A lakosság egészségtudatosságának hiánya is közrejátszhat a riasztó kórképben. Rengeteg az elhízott, és az összes magyar halálozás közel fele visszavezethető valamilyen viselkedési kockázatra. Utóbbi mutatóban hazánk a 2. leggyengébben teljesített az Európai Unióban – húzza alá a jelentés. A jelentés részben az egészségtudatosság hiányával magyarázza a kielégítetlen egészségügyi szükségletek szintjét is. „Az elsősorban a lakosság egészségtudatossága által közvetetten befolyásolt okok (például: „nincs ideje”, „fél az orvostól vagy a kezeléstől”, „megvárja amíg elmúlik a probléma”) együttesen 3,9 százalékpontot tettek ki hazánkban, szemben az uniós 1,9 százalékpontos átlaggal” – írják az elemzés készítői.

Nálunk a legmagasabb a rosszindulatú daganatok standard halálozási aránya is. A csökkentésében kiemelt szerepe lenne a szűrővizsgálatoknak. „Az időben történő diagnózis a legtöbb daganat esetében jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket” – olvasható a jelentésben. De bármely területre igaz, hogy a betegségek megelőzése a legegyszerűbb és legtakarékosabb módja annak, hogy a lakosság egészségi állapota megfelelő legyen. A magyarok ebben nem jeleskednek. A Magyar Nemzeti Bank által vizsgált mutatók szerint egy átlagos magyar nő alig 64, egy férfi pedig kevesebb mint 62 életévre számíthat egészségben messze elmaradva az uniós átlagtól.

Az egészségpénztárak fontos pillérei lehetnek a hazai versenyképesség – és ezáltal a gazdasági teljesítmény – erősítésének. A vállalatoknak két módon is lehetőséget teremtenek, hogy növeljék dolgozóik egészségben töltött éveinek a számát. A cégek a munkáltatói tagdíj-hozzájárulással hozzájárulhatnak a lakosság egészségcélú megtakarításainak növeléséhez. A juttatás után 20% szja-visszatérítésre is jogosutak lesznek a dolgozók, sőt, ha a félretett pénzt 24 hónapra lekötik, további 10%-os adókedvezményt érvényesíthetnek az adott adóévre vonatkozóan. Másik lehetőség a kedvezményesen adózó célzott támogatás. Ennek hatékonysága úgy fokozható, ha a vállalat előzetesen felméri a dolgozói igényeket és ennek megfelelő szolgáltatásra köt a pénztárral célzott támogatói szerződést. Ebben a kategóriában akár az évenkénti rendszeres menedzserszűrés vagy az általános szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás is 33,04%-os adózással finanszírozható.

Borítókép: www.freepik.com

<< VISSZA