A július 1-től életbe lépett kötelező NAV-adatszolgáltatás alaposan felforgatta a cégek életét. Az egészségpénztárak vonatkozásában az elektronikus számlázás számos kérdést a felszínre hozott a szolgáltatói számlákkal, bizonylatolással kapcsolatosan.

Július végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelentaz új számlaadat-szolgáltatással kapcsolatosan egy tájékoztatás, amely 15, széles körben bizonytalanságot okozó kérdést igyekszik tisztázni. Az adóhatóság számos egészségügyi szolgáltatás számlázásával kapcsolatosan is állást foglalt. Többek között választ adott arra a dilemmára is, hogy számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esik-e a magánszemély felé teljesített ügylet, ha a magánszemély azt az egészségpénztári számlája terhére kívánja elszámolni, és kéri, hogy a számlán a szolgáltató tüntesse fel az egészségpénztár adatait?

A NAV válaszát az alábbiakban szó szerint idézzük:

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 1. pontja értelmében az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről - ide nem értve a 89. § szerinti termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. A hivatkozott előírás alapján nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a nem adóalany magánszemélynek teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított/kibocsátott számla.

A kérdés szerinti esetben az egészségpénztári szolgáltató nem az egészségpénztárnak nyújt szolgáltatást, értékesít terméket, hanem a magánszemélynek. Ezt támasztja alá az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e) pontja, 2. § (6) bekezdés b) pontja, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §-a is. Az utóbb hivatkozott jogszabályi előírás alapján az egészségpénztár adatait azért kell szerepeltetni az ügyletről kiállított/kibocsátott számlán, mert ez az ellenérték egészségpénztárból való megtérítésének a jogszabályi feltétele.

Tehát, mivel az adott esetben a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő magánszemély, a számla nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá, függetlenül attól, hogy azon – az ellenérték egészségpénztárból való finanszírozása miatt – szerepelnek az egészségpénztár adatai is. Az ilyen számláról 2021. január 1-jétől, az Áfa tv. 10. számú mellékletének ezen időponttól hatályos előírásai alapján szolgáltatandó adat.

[Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e) pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdés b) pont, 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §]

Ki fizeti az új 40%-os kata-adót?

A fenti állásfoglalás véleményünk szerint választ ad egy másik felvetésre is.

Az Országgyűlés 2020. július 03-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot, amely számos adótörvényt módosít, többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt. A július 13-án kihirdetett törvény szerint 2021. január 1-től, ha egy kifizető ugyanabban az évben ugyanannak a kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forint feletti bevételrész után 40%-os adót kell fizetni.

Ennek kapcsán több katás egészségügyi szolgáltatónál felmerült a kérdés, hogy vonatkozik-e a fenti rendelkezés az egészségpénztári számlákra. Könnyen lehet, hogy adott évben több paciens érkezik ugyanattól az egészségpénztártól és a részükre – a pénztár nevére – kiállított számla összértéke meghaladja a 3 millió forintot.

Mivel a NAV fenti állásfoglalásában úgy fogalmaz, hogy „az egészségpénztári szolgáltató nem az egészségpénztárnak nyújt szolgáltatást, értékesít terméket, hanem a magánszemélynek” és „az egészségpénztár adatait azért kell szerepeltetni az ügyletről kiállított/kibocsátott számlán, mert ez az ellenérték egészségpénztárból való megtérítésének a jogszabályi feltétele”, véleményünk szerint a 3 millió forintos értékhatár sem vonatkozik az egészségpénztári elszámolás érdekében és a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelően kibocsátott számlákra.

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA