Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják szervezetünk működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként észrevétlenül, de jelentős egészségkárosodást, rosszabb esetben életveszélyes állapotot előidézve. A munkavédelemre szerveződött közösség, az ALEMONA összegyűjtött néhány szempontot, amelyek segítenek megőrizni a munkavállalók egészségét kánikulában.

Munka közben, akár a fizikai, szellemi terhelés, akár a munkavégzés helyével, jellegével összefüggő kitettség mind-mind nehezítik a szervezet védekező mechanizmusainak működését. A jogszabályok, ajánlások, tapasztalatok révén egyre több egészségünket védelmező cselekvés épül be a munkahelyek mindennapjaiba kánikula idején, ám még így is jócskán akad rejtőzködő kockázat, illetve nagyobb odafigyelést, gondosságot igénylő „meleg helyzet”.

Felismerni, megelőzni…

A nyári kánikula idején – nem csak a munkahelyeken – könnyebben alakul ki a fedetlen fejet érő napsugárzás miatt a többek között fejfájás, szédülés, hányingert, súlyosabb esetben eszméletvesztést okozó napszúrás vagy az erősebb izzadás miatti folyadékvesztés következményeképpen hőséggörcs. Nagy melegben – különösen tartósan végzett, nagyobb terheléssel járó fizikai munka közben – bekövetkezhet a hőkimerülés is. Az elégtelen folyadék-, illetve sóbevitel következményeként kialakuló hőkimerülés könnyen alakulhat hőgutává, ami már egy, a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot.

Számos kevésbé nyilvánvaló, sőt alattomos veszély is létezik, amelyet előidézhet akár közvetlenül, akár közvetetten a hőség vagy a nyárra szintén jellemző káros (UVB) sugárzás.

Hőcsapda-csarnokok

A szabadban végzett munkához vagy az önmagukban is nagy hőterhelést okozó zárttéri munkahelyekhez – sütödék, konyhaüzemek, öntödék – képest a tágas, szellős, árnyékos csarnokok kedvezőbb munkakörnyezetnek tűnnek a nyári időszakban. Sajnos azonban a nyári forróság a lakótelepekhez, „betondzsungelekhez” hasonlóan az ipari parkokban, elsősorban a csarnoképületekben található munkahelyeken is problémát okoz.Ugyanis, erre az építési módra jellemző, hogy padlástér hiányában a felforrósodó épületszerkezet hője közvetlenül átsugárzik az abban lévő emberekre, berendezésekre. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ipari parkokban általában nincsenek magas, árnyékot nyújtó épületek, sem a kánikula hatásait enyhítő zöldterületek. Viszont jellemző, hogy például az autópályák mentén elhelyezett, betonozott parkolóval, rakodóterületekkel körülvett épületekben elsősorban ipari termelés folyik, nem ritkán a technológiából fakadóan is hőt termelő gépekkel. E körülmények együttesen extrém felmelegedést eredményezhetnek az épületeken belül. A foglalkozás-egészségügyi szakemberek tapasztalatai szerint is megnő a forróbb napokon a melegre visszavezethető rosszullétek száma, ahogyan a mentők riasztásának mennyisége is az ilyen helyszínekre.

A krónikus betegségekben, magas vérnyomásban, szívbetegségben szenvedők számára különösen nehéz ez az időszak. Fokozza a problémát, hogy a dolgozók sokszor 12 órás műszakokban, akár 3 egymást követő napon dolgoznak. Az ő helyzetüket külön súlyosbítja, hogy a rengeteg beton és a felmelegedett épületszerkezetek éjszaka visszasugározzák a napközben felvett meleget, így az éjszaka dolgozók abban az időszakban, amikor élettani értelemben a szervezetük pihenne, a meleg nap után újabb hőterhelést kapnak. Tekintettel arra, hogy egy csarnoképületet gazdaságosan, illetve hatékonyan hűteni igen nehéz, a munkáltatók cselekvési lehetősége szűkre szabott. Ezeken a helyeken fontos lenne a gyakoribb, hűvös tartózkodóban eltöltött pihenés, a hűsítő védőital biztosítása. Szerencsés megoldás, ha e munkahelyen, vagy legalább az ipari parkon belül biztosított az orvosi, esetleg nővéri ügyelet, amely a rosszullétek korai ellátását képes biztosítani.

Orvtámadó orvosságok

A forróság azonban nem csak az érzékelhető és megszokott élettani hatások szintjén okozhat változásokat szervezetünk működésében. Akár alkalmi, akár rendszeres jelleggel kényszerül valaki gyógyszert szedni, mindenképpen érdemes tájékozódnia arról, hogy az adott gyógyszer hogyan hat a szervezetre magas hőmérséklet esetén. Egyes gyógyszerek ugyanis befolyásolhatják a test szokásos hűtő folyamatait és potenciálisan okozhatnak fokozott egészségproblémákat, hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, a hőség egészségkárosító hatásainak megelőzéséről szóló ajánlásában.

E készítmények azáltal, hogy megváltoztatják a központi hőszabályozást, befolyásolják a szervezet működését, sőt, az egyén viselkedését is.Megváltoztatják a kognitív éberséget, ami például megnövekedett aluszékonysághoz és csökkent hőkerülő magatartáshoz vezethet, vagyis még inkább ront a helyzeten. Befolyásolják a vérkeringést, változtatnak a vérnyomáson és a szív teljesítményén, hatást gyakorolva ezáltal az értágulással történő hűtésre, illetve növelik a szédülés és ájulás valószínűségét. Mivel egyes gyógyszerek a veseműködésre is hatnak, a só-víz háztartás változtatása révén növelik a kiszáradás veszélyét és a már szervezetben levő gyógyszerek hatását is gyengíthetik vagy épp felerősíthetik, ami mérgezést okozhat.

A gyógyszerek esetén azért is fontos a fokozott elővigyázatosság, mert egyes készítmények még az alkalmazást megelőzően elveszíthetik hatóképességüket a hőség hatására, ami akár egy napsugárzásnak kitett táskában is bekövetkezhet.

A nyári időszaban nemcsak a magasabb hőmérséklet, hanem az erőteljes napsugárzás (ezen belül elsősorban az UVB sugárzás) is okozhat problémákat a bőr leégésen, hámlásán kívül is.Ilyenek például az immunrendszer gyengítése, a bőr idő előtti öregedése, a szürkehályog, valamint a sokat emlegetett bőrrák. Érdemes odafigyelni arra, hogy bizonyos gyógyszerek, (akár egy-egy, a rovarcsípésekre nyaranta használt krém is) egyes vegyi anyagok, például festékek, fakonzerváló szerek, kátrány használata fokozhatja a bőr napsugárzással szembeni érzékenységét.

Fotó: freepik.com

<< VISSZA