Miután a jelenleg érvényes havi vagy éves korlátok jövőre nem vonatkoznak már a béren kívüli juttatásokra, az egészségpénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés csak „részben” jár rosszul: eddig is csupán havonta a mindenkori minimálbér 30%-a – 2016-ban 33 300 forint – adózott az alacsonyabb kulccsal, de ez is legfeljebb évi 200 ezer forintig. Az a munkáltató, aki 2016-ban havonta kihasználta a minimálbér százalékában maximálisan adható keretet, már júliusban átlépte az évi 200 ezer forintot. A második félévben fizetett juttatás után eddig is közel 50% közterhet fizetett.

Ha ehhez hozzáadjuk a 34,22%-os adózású 100 ezer forintos készpénzcafeteriát – ennek felhasználási lehetőségéről lásd Ne feledje, decemberben még megteremtheti a 150 ezer forintos adójóváírás feltételeit! című írásunk –, az egészségpénztári befizetések összege várhatóan jövőre sem fog csökkeni, igaz a munkáltatói hozzájárulásról a hangsúly a saját befizetésekre helyeződik át.

2017-ben a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni, így a teljes közteher az idei 34,51%-ról 34,22%-ra csökken. Az ide sorolt juttatások száma azonban radikálisan zsugorodik: csupán a Széchenyi Pihenő Kártyát (a Patika-csoport stratégiai partnere, a Multi-Pay^® szerint még mindig aggályos lehet a SZÉP kártya) adhatják majd a munkáltatók (a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel) kedvezményes adózással, valamint lehetőség lesz 100 000 forintig készpénz kifizetésére ugyanilyen közterhekkel. A két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik jövőre – hívja fel a figyelmet a Piac & Profit. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában nettó 450 000, a közszférában nettó 200 000 forint lesz adható.

Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés átkerült az egyes meghatározott juttatások – ezek értékét nem kell beleszámolni a 200 000 – 450 000 forintos éves keretbe – kategóriába. Az adó alapja itt is a 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15% szja mellé 27% EHO is társul. Így 49,56% munkáltatói teherrel kalkulálhatunk 2017-ben, ami kicsivel kedvezőbb, mint az idei 49,98%. Ekkora közteherrel adhatja jövőre a munkáltató az idén legnépszerűbb cafeteriajuttatások szinte mindegyikét: az önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítésen felül a helyi bérletet, az iskolakezdési támogatást, a munkahelyi étkeztetést, valamint az étkezési hozzájárulást.  

Az adómentes juttatások köre némileg bővül 2017-re. A kulturális belépő, a sportrendezvény-belépő, a lakáshitel-támogatás, bölcsőde kis módosítással 2017-ben is adható lesz. Emellett már korábban bekerült az adómentes juttatások közé a mobilitási célú lakhatási támogatás és az óvodai ellátások térítése. A lakáscélú támogatás esetén változik az együtt lakó személyek meghatározása: jövőre a lakásban lakó testvér is figyelembe vehető az együtt lakó, együtt költöző családtagok számának meghatározásakor. Emellett a fiatal házaspárok estén a lakók számának meghatározásakor számításba vehetjük jövőre a jövőben születendő gyermekeket is, valamint kedvezőbb lesz a szobák számának meghatározása az adómentesen támogatható lakás méretének meghatározásakor.