Egy friss nemzetközi felmérésben megkérdezettek arra számítanak, hogy nyugdíjaskori jövedelmük közel felét (46 százalékot) az állami nyugdíjrendszer adja majd. Spanyolországban a legmagasabbak az ezzel kapcsolatos elvárások (64 százalék), míg Indiában a legalacsonyabbak (25 százalék). Az Egyesült Államokban élők a nyugdíjaskori jövedelmük 43 százalékára számítanak a társadalombiztosítástól, és egyéb állami juttatásokból. (forrás: Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra! Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016)
Magyarországon viszont az NN számításai szerint – amennyiben a jelenlegi demográfiai folyamatok nem változnak – az állami nyugdíj az aktív kori jövedelem egyre kisebb hányadát fogja elérni. Ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki, 2050-re pedig legfeljebb 65,5 százalékát.
Az Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra! cím kutatás arra is rávilágított, hogy globálisan a munkavállalók mindössze 38 százalékát teszik ki az ún. „rendszeres megtakarítók”, akik rendszeresen tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és 23 százalékra tehetők az „alkalmi megtakarítók”, akik időnként tesznek félre valamennyit erre a célra. Viszont az is kiderült, hogy a munkavállalók nyitottak lennének és szívesen belépnének munkáltatói nyugdíjprogramokba. Ez a megtakarítással nem rendelkezőket is elindíthatná a rendszeres megtakarítások irányába.
Ha saját magunk takarékoskodunk nyugdíjpénztári számlán későbbi éveinkre
-
A hozamok gyarapítják a befizetett nyugdíjforintokat. Hosszú távon egy jól megválasztott portfolió és egy jól gazdálkodó kassza esetében komoly pluszra számíthatunk.
-
A jelenleg 15%-os kamatadót az önkéntes pénztárak esetében (nyugdíj, egészség és önsegélyező) nem kell megfizetni.
-
Az önkéntes pénztárba az adott évben egyénileg befizetett összeg 20%-ának megfelelő SZJA-t lehet visszaigényelni. A pénztártag 2016-ban maximum 150 000 Ft adókedvezményre jogosult – ennyivel az állam máris támogatja az öngondoskodást –, amelynek visszaigényléséről az adóbevallásban rendelkezhet.
|
Közös felelősség |
  |
A nyugdíjas évek biztonsága közös felelőssége az államnak, a munkáltatónak és a ma még aktív korban lévőknek. A KSH adatai alapján van mit tennünk a nyugdíjas évek biztonsága érdekében. Ma még a felosztó-kiróvó rendszer látszólag működik, kérdés meddig, hiszen a társadalom öregszik, a sok minimálbérre bejelentett munkavállaló alig fizet járulékot, sok fiatal külföldön keresi a boldogulását, és a munkaerő-piacra belépők száma is csökken. Magyarországon 2030-ra 2,1 millió ember tölti be a 65. életkorát, miközben ugyanebben az időszakban csak 1,6 millió fiatal lép munkába, ergo már csak a népesedési folyamatok miatt is lesz egy félmilliós hiány.
A nyugodt nyugdíjas évek biztosítása érdekében tehát elkerülhetetlen a saját megtakarítások növelése. Nem kampányszerűen, hanem kellő időn át, rendszeresen félretett pénzekre van szükség. Lehetőségekben nincs hiány a hazai megtakarítási rendszerben se. A Patika-csoport tagjai, a magas hozamot kínáló Tempo és a Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztárak például jó választás annak is, aki havonta csak kisebb összegről tud lemondani, és annak is, aki nagyobb rendszeres megtakarítást engedhet meg magának. (A nyugdíjpénztárak átlagos hozamáról
itt olvashat bővebben)
Az élethosszig tartó munka sem kizárt
A hosszabb élettartam felveti a hosszabb munkában töltött idő kérdését is. Az Aegon kutatásában vegyes kép rajzolódott ki a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos nézetekről, hiszen ez hatással van a juttatásokra való jogosultságra, ellensúlyozandó a hosszabb várható élettartammal járó magasabb kiadásokat. Világszerte a megkérdezettek mindössze 20 százaléka ért egyet a várható élettartam kitolódása miatt a nyugdíjkorhatár emelésével, míg az Egyesült Államokban kissé másképp vélekednek, ott 32 százalék ért egyet a nyugdíjkorhatár emelésével.
A másik lehetőség – és erre úgy tűnik, sokan lennének nyitottak – a nyugdíj mellett végzett munka. Többen az Aegon kutatás válaszadói közül legfőbb okként az aktív életmód és a szellemi frissesség megőrzését jelölték meg, 37 százalék szereti a munkáját, és 70 százalék pedig jövedelmi és megtakarítási megfontolásokból tenne így. Persze az éremnek van egy másik oldala is: vajon a munkáltatók hogyan vélekednek az idősebb korosztály foglalkoztatásáról akár csak részmunkaidőben?
