A stabil és költséghatékony működéséről ismert prémium Új Pillér Egészségpénztár egyszerre kínál azonnal költhető egészségforintokat, hozamokkal növelt megtakarítást, valamint adókedvezményeket. (A triplaelőnyről Egészség? Tudatosan! Hármas előny a prémium patikakártya javára című pontunkban olvashat.) A most zárult év eleji akció töretlen népszerűsége is bizonyítja, hogy az előnyöket egyre többen felismerik, és kihasználják.

Az újpilléres belépési akciót idén is azzal a szándékkal hirdettünk meg, hogy segítsük a még hezitálók döntését és megkönnyítsük az egészségpénztári csatlakozást. Az egyenletesen bővülő taglétszám, és az egyéni tagdíjbefizetések növekvő volumene is tükrözi a magyar társadalomban végbemenő változást: egyre többen érzik, látják, hogy az állami egészségügyi ellátás színvonala kizárólag a magánforrások bevonásával lesz javítható.

A 2016. január – március során a prémium megtakarítási lehetőségre voksolók száma közel a negyede a tavaly az egész év során újonnan csatlakozókénak, ami azt jelzi, az egészségükre áldozók nyitottak a prémiumszolgáltatásra. Idén már az első három hónapban másfél százalékkal nőtt az Új Pillér taglétszáma.

Nagyon büszkék vagyunk az eredményre, ugyanakkor látni kell, hogy a taglétszám bővülése – ha csekély mértékben is – de elmarad a tavalyi akció eredményétől: 2015-ben, január és március között az év elejéhez képest 3,2%-kal nőtt az újpilléres létszám, míg idén a növekedés aránya 1,5%. A piac ugyanis azonnal reagál egy-egy bejelentésre: a munkavállalók döntése tükrözi a bizonytalanságot, de azt is, ha úgy érzik, valamiben támogatást kapnak.

Vajon mi a cafeteria – az étkezési-, rekreációs-, egészségügyi-, nyugdíj-, oktatási munkáltatói hozzájárulás – valós szerepe a 21. századi munkavállalók életében? Ki lehet váltani a juttatásokat pénzzel? Dr. Trautmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárát, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatóját kérdeztük Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése kapcsán, miszerint jövőre a cafeteriát béresítenék.

– Tetszetősnek hangzik ugyan a bérnövekedés a cafeteria helyett, de ez valójában populizmus, és teljesítménycsökkentő hatása lehet – véli Trautmann.

Előzmények

Ön tavaly decemberben a Cafeteria 2016 Ankéton tartott előadásában azt mondta, a cafeteria hosszú távon megmarad, sőt, a 21. századi javadalmazási rendszerekben új hangsúllyal jelenik meg. Mit jelent a mai vállalatok számára a cafeteria?
A 21. század gazdaságában, a tudásalapú gazdaságban a gazdaság hajtóereje az elkötelezett és magas teljesítményre képes munkavállaló. Minden termelő egységnek, minden szervezetnek, beleértve a nemzetgazdaságot és a legkisebb vállalatot, is a feladatai közé tartozik, hogy segítse az állampolgárokat a teljesítményben és alkotóerejük kiteljesítésében. Ezt lehet bérrel és más ösztönzőkkel is elérni. A 21. század egyik fontos tapasztalata, hogy a teljesítményre való ösztönzés nemcsak a béren keresztül valósulhat meg, hanem más foma, más eszközök is rendelkezésre állnak. Ezek között szerepel a cafeteria és az egészségpénztári befizetések is.

A munkavállalók azonban valószínűleg örülnek a bérnövekedésnek, és annak is, hogy nem pántlikázott pénzt kapnak. De vajon mi lesz azokkal az öngondoskodási formákkal – például az egészségpénztárakkal –, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a nemzetgazdaságban, és amelyeket eddig a munkáltatók is támogatni tudtak a juttatási rendszeren keresztül?
Valóban tetszetősnek hangzik a bérnövekedés a cafeteria helyett, de ez valójában populizmus, és teljesítménycsökkentő hatása lehet. Populizmus, mert a vállalat értelme, hogy a munkavállalók és a munkaadók között partneri együttműködés alakuljon ki, amelyben mind a két fél közösen alkalmazkodik a globális követelményekhez, közösen zárkóznak fel. Ennek fontos eleme például az egészségügyi szolgáltatások elérése és biztosítása. Az egészség olyan érték, amire a munkaadónak és munkavállalónak közösen kell vigyáznia, ezért indokolt lehet olyan intézményeket létrehozni, ösztönzőket használni, amelyek bizonyos esetekben saját magunktól is megvédenek bennünket. Sok pszichológiai, gazdaságpszichológiai kísérlet – de a mindennapi tapasztalataink is igazolhatják –, hogy a rövidtávú előnyök, gyönyörök kedvéért lemondunk a hosszú távról. Az emberiség kultúrája is összefoglalható abban, hogy az ember intézményeket teremt, amelyek védik az értékeket, biztosítják az erények érvényesülését. Az egészség ilyen érték, és az egészségpénztárak ezt az értéket védik, az államnak pedig feladatai közé tartozik, hogy ezeket az intézményeket védje, fiskális és más eszközökkel segítse ezeknek az intézményeknek a működését. A cafeteria állami szempontból tehát nemcsak adóztatási, költségvetési probléma, hanem az értékrend védelmének kérdése is.

Ön szerint mi lesz a következménye, ha megszűnik a jelenlegi ösztönző rendszer és a munkavállalók bérként kapják meg, amit eddig cafeteriában fizettek a cégek?
Az ösztönző rendszeren, az intézményi szerkezeten lehet változtatni természetesen. De gondos modellszámításokra van szükség ahhoz, hogy ki tudjuk számolni a tervezett intézkedés hatásait: mely társadalmi csoportokra hogyan hat a jövedelemnövekedés, mely termékcsoportok iránt fog megnőni, mely iránt fog csökkenni, ennek a keresletváltozásnak milyen hatása lehet az életmódra, és ez segíteni vagy gyöngíteni fogja a teljesítményt. Ezekre a kérdésekre választ kell adni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a cafeteria-rendszer megváltoztatása hogyan fogja befolyásolnia a vállalati kultúrákat. Minden vállalat kultúrát teremt, csak így tud fennmaradni a 21. században. A kultúrateremtés része a különböző jóléti intézkedések, a munkaadók és a munkavállalók közötti partneri együttműködés erősítése. A cafeteria egyes elemei lehetőséget adtak a munkaadóknak, hogy kinyilvánítsák elkötelezettségüket a munkavállalóik jóléte és fejlődése tekintetében. A most napvilágra került javaslat ezt a lehetőséget csökkenti, és ezzel rontja a magyar vállalatok versenyképességét. Nem igaz, hogy csak a pénz mennyisége számít, az is számít, hogyan adják azt. Az Európai Unió nem a cafeteria rendszer lehetőségét támadta meg, hanem annak formáját, az állami monopólium létrejöttét utasította el, és ebben igaza is volt. Az ehhez a döntéshez való alkalmazkodás ezért nem a cafeteria-rendszer megszüntetése, hanem annak az önkénytől való megszabadítása, és a teljesítményelvnek való következetes alárendelése. Ennek érdekében az Objektív Kutató Intézet is végez részletes modellszámításokat, amivel várhatóan április folyamán már a részletesebb szakmai nyilvánosság elé tudunk lépni.

Adózás és foglalkoztatáspolitika konferencia

A nyugdíjpénztárak 2015. évi, 2006-2015. közötti, valamint a 2001-2015. közötti időszakra vonatkozó teljesítményadatai szerint a Patika-csoport tagjai, a Tempo vagy a Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár jó választás azok számára, akik hosszú távon biztonságban szeretnék tudni megtakarításukat, és viszonylag alacsony kockázat mellett szeretnének megfelelő hozamra szert tenni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2015-ben az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak átlagos 15 éves nettó hozamrátája 4,98 - 9,67 százalék között mozgott, míg a 10 éves hozamok 3,44 - 8,28 százalék között voltak. Egyre több lakossági megtakarító gondolkodik hosszú távra, és dönt úgy, hogy valamelyik önkéntes nyugdíjkasszában kamatoztatja pénzét. 2015 végén 1,15 millióan rendelkeztek önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással, a tagok befizetései pedig meghaladták a 66 milliárd forintot szemben a 2013-as 49 milliárddal – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idősorából. Az MNB most közzé tett, a pénztárak adatszolgáltatása alapján készült beszámolója szerint a Tradíció Nyugdíjpénztár átlagos 10 éves nettó hozamrátája (2008-2015) – 8 évre számítva, tekintettel arra, hogy a pénztár 2007-ben kezdte meg működését – 5,30% volt. Hasonlóan jó befektetésnek bizonyult a Tempo Nyugdíjpénztárban felhalmozott megtakarítás, amely átlagos 10 éves nettó hozamrátája 4,41%, 15 éves nettó hozamrátája pedig 6,54% volt.

Az infláció decemberi értéke az elmúlt 10 évben átlagosan 3,69, az elmúlt 15 évben pedig 4,19 százalék volt éves szinten. A tavaly decemberi éves infláció 0,9 százalékon állt. A független Patika-csoport önkéntes nyugdíjpénztárai az inflációs mutatókat figyelembe véve is értékmegőrző megtakarításnak minősülnek.

Nyugdíjpénztári referencia hozamráta 2015-ben
Tradíció Nyugdíjpénztár        8,08%
Tempo Nyugdíjpénztár          1,16%

10 éves nettó hozamráta a nyugdíjkasszáknál (2006-2015)
Tradíció Nyugdíjpénztár: 5,30%*
Tempo Nyugdíjpénztár: 4,41%
*8 évre számítva, tekintettel arra, hogy a pénztár 2007-ben kezdte meg működését

15 éves nettó hozamráta a nyugdíjkasszáknál (2001-2015)
Tradíció Nyugdíjpénztár: 5,30%*
Tempo Nyugdíjpénztár: 6,54%
*8 évre számítva, tekintettel arra, hogy a pénztár 2007-ben kezdte meg működését

Extranyereség a kamatadó-mentesség

Az Új Pillér számtalan módon járul hozzá, hogy tagjai minél könnyebben és gyorsabban hozzájussanak az őket megillető adójóváíráshoz. Használja az online ügyintézési felületen elérhető szolgáltatásainkat, és garantáljuk, hogy a bevallás egyetlen sora sem fog problémát okozni.

Az újpilléres adóigazolás ingyen letölthető a weboldalunkról
Amennyiben bármilyen okból nem kapta meg a postán küldött adóigazolást, lépjen be az Új Pillér online ügyintézésébe, ahol az adóigazolások, ahogy azt tagjaink már megszokhatták, letölthetőek pdf formátumban. Az online ügyintézésben elérhető igazolást a NAV hivatalos adóigazolásként fogadja el.

Kövesse az alábbi 3 lépést, hogy biztosan ne legyen hiba a bevallásában!

Nyissa meg az alábbi dokumentumot (segédlet), ahol az SZJA-bevallás soraihoz igazítva vezetjük a tollát (vagy az egerét), hogy a patikás adóigazolásban szereplő 8 sor adatát az SZJA-bevallásban a megfelelő helyekre írja be.

Figyelmesen írja be a saját SZJA-bevallásába az újpilléres adatokat! Minden adat egyformán lényeges, de a 137. sor – ahol arról nyilatkozik, melyik kasszába kéri a visszajáró SZJA-t – különösen fontos. Csak olyan pénztárba kérheti vissza az SZJA-t, ahol 2015. december 31-én rendelkezett érvényes tagsági jogviszonnyal valamint adókedvezményre jogosító befizetéssel.

Ha az összes kért adat szerepel a bevallásában, végezze el a szükséges számításokat, majd postázza az iratokat – a magánszemélyek SZJA-bevallását és az adónyilatkozatot.

Hová utalja a pénzt a NAV?

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár Siófokon, a Magyar Kórházszövetség XXVIII. kongresszusának nyitónapján ismertette a kormányzat elképzelését a tiszta, világos betegutakról, és beszélt arról is, hogy a tervek szerint kikerülnek a szakellátásból azok az ellátási formák, amelyek a szociális ágazathoz tartoznak. Az ellátórendszer ez irányú változásait három részben tervezik megtenni, az első lépés a tervek szerint idén júliusban lenne.

Közölte, a jellemzően szociális célú krónikus ellátási formák kapacitásainak átadását úgy tervezik, hogy a szakellátásban jelenleg erre fordított pénz az egészségügyi ágazaton belül maradjon. „A krónikus ellátás megy, a kassza marad” - mondta. Hozzátette: az egészségügyi és a szociális terület szétválasztása még jogi szabályozásra vár. A stratégiai elvárások között lesz a betegbiztonság garantálása, az egészségügy tehermentesítése, az átkerülő szociális feladatok terheinek megosztása, a valós egészségügyi igények biztosítása, mindez a munkahelyek és az intézmények működőképességének megtartásával.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint a szociális és krónikus ellátórendszer szétválasztására azért is van szükség, mert az együttes működés pazarolja az egészségügyi szakápolók kapacitását. Az államtitkár a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: Magyarországon a lakosságszámhoz viszonyítva harmadával kevesebb nővér van, mint Nyugat-Európában. A gond az, hogy már a képzésbe is kevesebben kerülnek be, így nehéz utolérni a nyugati átlagot. Nincs olyan életpálya, amire alapozni lehetne – mondta az államtitkár –, ezért változtatni fognak: ösztöndíjrendszert szeretnének kidolgozni, valamint emelnék a béreket, ehhez azonban "látni kell" a 2017-es költségvetést.

Ebben a hónapban Dr. Rácz Jenőt, a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját, az első Gyurcsány-kormány egészségügyi miniszterét kérdeztük az 5. pontban megjelent hír kapcsán arról, hogy szerinte a kórházi ágyak tervezett átcsoportosítása javíthat-e a hazai fekvőbeteg-ellátás helyzetén.

Nehéz, de lehet jó választ adni

Tekintettel arra, hogy a családok jelentős része nem tudja, vagy nem kívánja vállalni idős hozzátartozójának otthoni ápolását, továbbá a szociális ellátórendszer sincs felkészülve ezen betegek átmeneti ápolására, így az aktív kórházi ellátás után a betegek akkor is kórházban maradnak, ha valójában már orvosi kezelésre nincs is szükségük. A fejlett szociális hálóval rendelkező országokban ezen betegek otthoni vagy intézeti ápolását nem az egészségügyi ellátórendszer végzi. Figyelembe véve a hazai lakosság elöregedését, ennek a problémának a kezelése egyre égetőbbé válik. Sajnos az ápolás-biztosítási rendszer kiépítését még csak elvi szinten sem kezdtük meg, így ismét maradnak a sürgető kényszer megoldások.

Az elv, amely szerint az egészségügyi ellátórendszert tehermentesíteni kell a szociális feladatoktól, mindenképpen támogatható. Az ördög azonban itt is a részletekben rejlik. A hogyan, honnan és mekkora kapacitásokat csoportosítunk át kérdések legalább annyira fontosak, mint az újonnan létrehozott ellátórendszer működtetése és finanszírozása, valamint nem elhanyagolható szempont az új ápolási kapacitások humánerőforrásának biztosítása sem, lévén, hogy az egészségügyben sincs kellő számú ápoló. Ezekre a kérdésekre nehéz, de lehetséges jó szakmai válaszokat adni, mindenesetre a változtatás iránya szükségszerű és feltétlen támogatást érdemel.

Az ápolók, szakdolgozók száma valóban kétségbeejtően alacsony – sajnos nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt. Hazánk kifejezetten nehéz helyzetben van, hiszen az ápolói szakma nálunk társadalmi szinten alacsony presztízsű, alulfizetett, miközben a fizikai és pszichés megterhelése átlag feletti. Az ösztöndíj rendszerek itt már aligha okoznak átütő változást, és azt is figyelembe kell venni, hogy egy most eltervezett lépés is csak évek múlva hozhat új szakembereket az egészségügybe. Az igazi paradigmaváltást az jelentené, ha egészségügyi ágazati humán erőforrás stratégia kerülne elfogadásra, melynek a fedezete is benne lenne a következő évtizedek költségvetéseiben. Ha egyelőre az a kérdés, hogy a 2017-es költségvetésben erre lesz-e fedezet, akkor továbbra is vizes borogatással próbálkozunk az oki terápia helyett – már ha lesz, aki egyáltalán ránk tegye a vizes borogatást.

Dr. Rácz Jenő, Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója

A korábbi hónapokban megjelent Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja.

Az első, ami szembetűnik, amikor ránézünk valakire, a haja és a bőre. Mindkettő az egészség egyik jelképe, és mindkettő állapotát számtalan tényező befolyásolja. A hideg idő végén, a tavasz kezdetén egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi figyelmet fordítunk a táplálkozásunkra, az alvásra és a megfelelő bőrápolásra.

Télen a bőrünk kiszárad, kevesebb vitamin jut a szervezetünkbe, ezért tavasz elején testünk kültakarója – különösen az arcon – lehet, hogy fakó és száraz, esetleg hámlik. A megszépülés kulcsa azonban a kezünkben van! A ritmus.hu cikkéből számtalan hasznos tanácsot kapunk, hogy mi mindennel javíthatjuk bőrünk állapotát. Már az is sokat javít a külső hámréteg minőségén, ha fokozottan odafigyelünk ilyenkor a megfelelő arctisztításra, és a bőrtípusunknak megfelelő kozmetikumokat használjuk. Ezzel kapcsolatban érdemes felkeresni egy kozmetikust, vagy bőrgyógyászt, aki a számunkra megfelelő termékeket tudja ajánlani, és a helyes használatukra is megtanít.

A kence azonban nem minden, sőt! Önmagában nem sokat ér. Legalább ennyire fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot fogyasszunk, hiszen, ha nem megfelelő a folyadékellátottságunk, akkor a szervezetünkkel együtt a bőrünk is szomjazik – mutat rá a ritmus.hu írása. Folyadékon elsősorban vizet, ásványvizet, teákat (gyógynövény, gyümölcs, zöld) értünk. A kávé és az alkohol viszont vízhajtó, „szárító” hatású, így folyadékpótlásra nem alkalmas!

A ritmus.hu-n megjelent írásból megtudhatjuk, hogy milyen vitaminokkal regenerálhatjuk bőrünket és hajunkat, valamint kiderül, hogy a friss levegő és a nyugodt alvás is szépítenek. Kattintson ide, és ismerje meg a hasznos praktikákat, hogy bőre visszanyerje fiatalos ragyogását!

1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként jött létre az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ennek tiszteletére az április 7-ét egészségügyi világnappá nyilvánították, amely alkalmával a szervezet vezetői minden évben új programot tűznek ki maguk elé, és egész évben annak megvalósításán fáradoznak.

2016-ban a világnap fókuszában a cukorbetegség áll. A WHO sokkoló előrejelzése szerint a cukorbetegség lesz a 7. leggyakoribb halálok 2030-ra. 2008-ban a becslések szerint 347 millió fő volt a cukorbetegek száma a világon, 2012-ben pedig a cukorbetegség mintegy 1,5 millió ember halálát okozta közvetlenül.

Egészségügyi Világnap 2016: Kulcsfontosságú üzenetek

Az egészségügyi dolgozók bérének a nyugati bérszínvonalhoz való közelítésével lehetne megállítani például az orvosok külföldre költözését, és ezáltal javítani a hazai egészségügyi ellátás színvonalán – véli a többség az Új Pillér márciusi kérdésére adott válaszok alapján.

Múlt havi hírlevelünkben beszámoltunk arról a kutatásról, amely szerint évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el a diplomáját vagy képesítését külföldön. A jelenség súlyos következményekkel jár a magyar egészségügyi ellátás színvonalára, hiszen míg például Svédországban 4, hazánkban csupán 3 orvos jut ezer lakosra, így a magyar doktoroknak közel másfélszer több pácienst kell ellátniuk, mint a nyugati kollégáiknak. Ennek kapcsán Dr. Kökény Mihály PhD. egyetemi oktató, korábbi egészségügyi miniszter is felteszi a kérdést: „ki fog itt gyógyítani, ki fog itt ápolni?” (A szakember véleményét megismerheti Egészségügyi Hírkomment: Válaszra várunk című írásunkban.

Megkérdeztük az önök véleményét is, hogy milyen megoldást látnak az orvoshiány kezelésére. A válaszokból egyértelműen kiderül, nem a szakápolók feladatkörének bővítését gondolják hosszú távú megoldásnak, hanem az egészségügyben dolgozók bérének rendezését. A válaszadóink negyede attól sem ódzkodna, hogy a magánforrásokat becsatornázzák az ellátás finanszírozásába. A magánintézmények ugyanis nem panaszkodnak orvoshiányra.

A felmérés eredménye:

1. Meg kell állítani az elvándorlást. Ezt pedig kizárólag a bérek rendezésével, a nyugati bérszinthez való közelítéssel lehet. 62,5%
2. Jó ötletnek tűnik a szakápolók feladatkörének bővítése. Ily módon a beteg néhány területen kevésbé fogja érzékelni az orvoshiányt, így úgy tűnhet számára, hogy magasabb minőségű ellátásban részesül. 12,5%
3. Be kell csatornázni a magánforrásokat az ellátás finanszírozásába. A magánkórházak, magánrendelők nem panaszkodnak orvoshiányra. 25%
4. Valójában nincs orvoshiány, csak az öregedő társadalom következtében több a beteg. 0%

Köszönjük, hogy véleményével segítette felmérésünket!

Az első cafeteria-rendszerek 1996-ban jelentek meg Magyarországon, vagyis 20 éve segítik így vagy úgy a cégvezetőket a hatékony javadalmazási rendszer kialakításában. Most felmerült, hogy a kormányzat megszüntetné a juttatásokat. Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója szerint gondos modellszámításokra van szükség ahhoz, hogy ki tudjuk számolni a tervezett intézkedés hatásait: mely társadalmi csoportokra hogyan hat a jövedelemnövekedés, mely termékcsoportok iránt fog megnőni, mely iránt fog csökkenni, ennek a keresletváltozásnak milyen hatása lehet az életmódra, és ez segíteni vagy gyöngíteni fogja a teljesítményt. Azt is figyelembe kell venni, hogy a cafeteria-rendszer megváltoztatása hogyan fogja befolyásolnia a vállalati kultúrákat.

(A teljes interjút hírlevelünk 2. pontjában olvashatja).

Ön szerint lesz negatív következménye, ha 2017-től valóban eltörlik a 20 éve működő cafeteria-rendszert?

1. Igen, nagyon súlyos negatív hatása lehet két okból is. Kérdés, a munkáltató megemeli-e annyival a bért, mint amennyi a cafeteriakeret volt. És kérdés az is, az emberek mire költik a korábban az étkezésükre, utazásukra, egészségükre, nyugdíjukra szánt pénzt.
2. Abban az esetben mérsékelhető a cafeteriapiac felszámolásának negatív hatása, ha a munkavállaló jóllétét szolgáló, öngondoskodás jellegű juttatásokat a munkáltatók a jövőben is tudják támogatni.
3. Miért lenne? A munkavállaló arra fordítja a kapott összeget, amire akarja.

Szavazzon Ön is a www.ujpiller.hu oldalon. Köszönjük, hogy megosztja velünk a véleményét!

Az objektív mutatók azt jelzik, hogy az öngondoskodás súlyát egyre többen érzik: a tavalyi eredmények – az új belépők növekedése és a kilépők számának csökkenése – szerint sem hiábavalók az erőfeszítéseink (az egészségpénztári szektor 2015-ös teljesítményéről márciusi hírlevelünk 1. pontjában olvashat részletesen). Az idei év eleji akciónk sikere is mutatja, a lakosság egészségtudatossága pozitív irányba mozdul (ahogyan ezt hírlevelünk 1. pontjában részleteztük).

Közös feladat az egészségről való gondoskodás!

A prémium patikakártya pedig triplán előnyös, hiszen a használója jogosult adókedvezményre, bizonyos szolgáltatóknál jelentős árkedvezményre és az egyéni számláján nyilvántartott összeg után negyedévente hozamot is jóváír a kassza. Mindezek valódi, forintra konvertálható kedvezményt jelentenek valamennyi tag számára, hiszen például az adójóváírás és a hozam levonás nélkül, költhető forintok formájában kerül a számlákra.

Jelentős előny az is, hogy a család a mindennapi egészségügyi kiadásait egyszerűen, kényelmesen fedező patikakártya kedvezményei nem kötődnek összegyűjtött hűségpontokhoz, sem rövidesen lejáró akciókhoz. Ráadásul a későbbre tervezett, nagyobb összegű költések fedezését kamatadómentes befektetési lehetőséggel segíti. A legalább 24 hónapra lekötött összeg utáni hozam, valamint a lekötésre járó 10%-os szja-visszatérítés tovább növeli az azonnal költhető egészségforintokat!

Új Pillér online

2016: Egészség? Tudatosan!

2016-ot a Patika-csoport az egészségtudatosságnak szenteli. Hogy miért? Mert az okosan megtakarított forintjainkat nem mindegy, hogy mire költjük. Egészségesen élni azt jelenti, hogy odafigyelünk testi és lelki egészségünkre, a munka-magánélet egyensúlyára, a pihenésre, a táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra.

2016-ban egészségtudatos hónapok egész évben januártól decemberig

2016. január	Beharangozó: 2016 az egészségtudatosság éve a Patikánál és az Új Pillérnél Figyeljünk oda testi és lelki egészségünkre, a munka-magánélet egyensúlyára, a pihenésre, a táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra! Ehhez adunk tippeket az év során.
2016. február	Állítsuk meg a hízást! Fogyni nem könnyű, de a prémium patikakártya számtalan módon hozzájárul, hogy sikeresebbek legyünk mi és családtagjaink a felesleges kilókkal folytatott harcban.
2016. március	Gazdálkodjon okosan a visszajáró pénztári SZJA-val! Anélkül bővül az egészségre költhető pénz, hogy a zsebünkbe kellene nyúljunk!
2016. április	Hármas előny a prémium patikakártya javára Sorra vesszük, miért jó patikakártyával fedezni a család mindennapi egészségügyi kiadásait.
2016. május	2in1! Cafeteria és egészség Mit kínál a cafeteriarendszer az egészségükre fokozottan és tudatosan figyelőknek
2016. június	Patikakártyával ugyanazt gyorsabban! Hogyan lehet kiküszöbölni a várólistákat a patikakártya segítségével.
2016. július	Társkártyával egészségesebb az egész család Könnyebbé teszi, hogy családtagjaink is egészségesen éljenek
2016. augusztus	Költsön a prevencióra, és előzze meg a betegséget! Az egészségpénztári számláról fizetett prevenciós szolgáltatás előnyei
2016. szeptember	Az egészségtudatos munkáltató ismérve Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítéssel garantálhatja a munkáltató, hogy a dolgozója egészséges és elégedett. Akár a jutalmat is fizetheti munkáltatói adományként.
2016. október	A betegség nem válogat! A takarékosság hónapjában gondoljon az egészségére is!
2016. november	Legyen egészségtudatos! Használja ki az egészségre költhető SZJA-forintokat!
2016. december	Hogyan táplálkozzunk egészségesen? Vitaminok, táplálékkiegészítők patikakártyával