2016. szeptember
1. Akar Ön életfogytiglan dolgozni?

Mindenkiben él egy kép a boldog, békés időskorról, de ha nem változik a magyar lakosság jelenlegi megtakarítási hajlandósága, ez keveseknek fog beteljesülni. A 25-55 éves célcsoport több mint egyharmada ugyanis nem rendelkezik semmilyen megtakarítással és a megkérdezettek 52%-ának vagy egyáltalán nincs, vagy pedig kevesebb, mint egy évre vannak tervei pénzügyeivel kapcsolatban – mutat rá egy országos reprezentatív felmérés.

A Groupama és a GfK Hungária Piackutató Intézet legutóbbi kutatásából kiderül az is, hogy a nyugdíjas éveire a megkérdezettek csupán egynegyede (27%-a) tervez előre, és általában csupán ötödik helyen áll a nyugdíjas évekre való felkészülés a megtakarítási célok között. Annak ellenére ilyen alacsony a hosszú távra gondolkozók aránya, hogy a többség úgy gondolja, hogy nyugdíjasként is dolgozni fog, részben mivel rá lesz szorulva (53%), részben, hogy aktív maradjon (56%).

MNB: az állami nyugdíjrendszer fenntarthatatlan
A magánmegtakarítások becsatornázása nélkül tehát kétséges, hogy milyen színvonalú öregségi és egészségügyi ellátásra számíthatunk évek múlva. Egy a közelmúltban készült MNB-tanulmány 2030-ra teszi a fordulópontot: „A 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat – a jelenlegi szabályok és járulékszint mellett tehát a nyugdíjkiadások finanszírozása ezen időpontig a nyugdíjrendszeren belülről biztosítva van. Hosszabb időtávon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege – elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt – egyelőre a meghozott intézkedések ellenére is egyre nagyobb hiányt mutat.” – olvasható egy közelmúltban készült MNB-tanulmányban.

És hogy mi lesz azután, vagy esetleg még korábban (hiszen a jegybank sem az elvándorlással, sem a hazai alacsony bérszínvonal hatásával nem számol, csak az öregedő társadalom problémájával)? Marad a sírig tartó munka – már ha lesz munkáltató, aki biztosít állást az idősebbeknek –, vagy az addig felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításokból kiegészíthetjük az állami juttatást annak érdekében, hogy fenntartsuk megszokott életszínvonalunkat. A számok azonban azt mutatják, hogy a lakosság nagy része nem használja ki az önkéntes pénztárakban rejlő lehetőségeket. A felügyelet most megjelent szektorjelentése szerint továbbra is csökken az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám. Nem csökkent viszont a tagdíjbevétel, tehát aki marad, egyre tudatosabban tesz félre időskorára. „Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2016. I-II. negyedévi halmozott értéke 5,3 %-kal haladta meg a 2015. év azonos időszakának értékét. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 2016.I-II. negyedévi halmozott értéke 6,3 milliárd forintot tett ki, amely 21%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva.” – írja az első félévi adatok kapcsán az MNB.

A Patika-csoport tagjai, a Tempo és Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár többféle befektetési portfoliója igényekre szabott, biztonságos megtakarítási lehetőséget és kiszámítható öregkort kínál. A pénztárakról bővebben itt olvashat.

Az állami egészségügy helyzete is megoldatlan

A jövő évi szja-szabályok sem fogják ösztönözni a munkáltatókat, hogy növeljék az önkéntes pénztárakba fizetett tagdíj-hozzájárulásaikat, ami hosszú távon veszélyezteti a hazai nyugdíj- és egészségügyi ellátórendszer színvonalát.

A Patika-csoport azonban optimista, és bízik benne, hogy a hazai lakosság időben felismeri, hogy érdemes kihasználnia az öngondoskodást segítő intézményrendszert. Ezen felül jön az öngondoskodás jegyében meghirdetett tradicionálisan erős évvégi befizetési akció. Az akció részleteit az októberi hírlevelünkben fogjuk ismertetni!

2. Újdonság újpilléres patikakártyával: pszichoszomatikus gyógyközpont az elfogadóhelyek között

A krónikus fájdalmak jelentős része, egyes betegségek zöme, sőt sok szervi elváltozás is pszichés okok miatt alakul ki. A hagyományos betegúton ezeknek a tüneteknek a kivizsgálása roppant logikus – ámde idő és erőforrás igényes – módon az egyes okok kizárásával történik, és csak amikor minden egyéb lehetőséget elvetettek, tárják szét a kezüket a specialisták, hogy a páciensnek feltehetően pszichés eredetű panasza van. „Mi ezzel szemben komplex módon állunk hozzá a problémákhoz, és az esetleges lelki tényezőket már az első körben a lehetséges okok között vizsgáljuk” – mondja Dr. Spányik András, a Panoráma Medical Center ügyvezető igazgatója.

Az új szemléletű rendelő létjogosultságáról három befektető társát is meggyőzte, így júliusban megnyílhatott a pasaréti gyógycentrum. A Panoráma szakrendelő egyelőre semmilyen társadalombiztosítási forrást nem kap, az intézményben alkalmazott komplex megközelítés ugyanis jelenleg idegen test a magyar egészségügyben, nem élvezi az állami ellátórendszer támogatását.

A Patika-csoport azonban mindent megtesz azért, hogy tagjai hozzájussanak a leginnovatívabb egészségügyi ellátáshoz, így szeptembertől már lehet patikakártyával is fizetni az újszerű ellátásért, hiszen a Panoráma Medical Center azonnal csatlakozott a patikakártyát elfogadó szolgáltatók egyre népesebb táborához.

Prémium kártyával prémium gyógyászat

3. Ne mondjon le az ajándékpénzről! Gondoskodjon az egészségéről jelenlegi béréből!

A WHO Magyarországra vonatkozó adatai szerint 2014-ben az összes egészségügyi kiadás 34 százalékát a háztartások állták, ráadásul túlnyomó részben zsebből. Ezen az anyagi terhen könnyít az előtakarékosság: havi néhány ezer forintból például évek alatt jelentős összeg gyűlhet össze az egészségpénztári számlán, amelyből akár az e nélkül elérhetetlennek tűnő magánorvosi ellátást is finanszírozhatjuk. Sőt, a magánbefizetéseket az állam is gyarapítja adójóváírással (a részletekről itt  olvashat), amely összeg levonás nélkül a pénztártag egészségre költhető forintjait növeli.

Sokan és egyre többen ismerik fel, hogy a saját megtakarításaikat muszáj lesz az egészségügyi ellátásukra, vagy az időskori életszínvonaluk fenntartására becsatornázni. Ugyanakkor a patikás és a szektoradatok is rávilágítanak arra, hogy a saját befizetések még mindig nem nőnek kellő ütemben és nem tudják kiváltani a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást, ami viszont évről-évre csökken. (Az MNB szektorjelentéséről az 1. pontban számoltunk be)

Amit Ön befizet, ahhoz az állam 20%-ot tesz hozzá
Ha valakit csak az tart vissza az öngondoskodástól, hogy elfelejt havonta befizetni a számlájára, mi tudjuk a megoldást. Ha állandó megbízást ad a munkáltatójának, hogy a munkabérből bizonyos összeget az egészségpénztári számlára utaljon tagdíjként, már nem kell fejben tartani a befizetési kötelezettséget. Ráadásul, a saját befizetések növelésére jövőre új lehetőséget teremt a készpénzcafeteria is, hiszen az évi 100 ezer forint kedvezményes adózású juttatás mellé az állam ajándékba ad plusz 20 százalékot SZJA-visszatérítésként, ha valaki az önkéntes pénztári megtakarítását gyarapítja ebből a pénzből.

A bérből való pénztári tagdíj utalásának lehetőségére a munkáltatóknak is érdemes felhívniuk dolgozóik figyelmét, hiszen a prémium újpilléres munkáltatóknak ez semmilyen többletterhet nem jelent. A havi rendszeresen feltöltött cafeterianyilatkozatában jelezheti a munkabérből történő tagdíj befizetését is. Amit az Új Pillér kínál, az igazi win-win helyzet munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt!

4. Közeleg a határidő! Szeptember 16-ig várjuk a véleményüket!

A nyár ellenére is nagyon sokan töltötték ki az újpilléres kérdőíveket, amelyben véleményt mondhattak szolgáltatásunkról. A néhány percet igénybe vevő rövid felmérés az újpilléres patikakártyások, a kártyát elfogadó szolgáltatók és a kártyára utaló munkáltatók számára készült annak érdekében, hogy módot adjunk mindenkinek véleménynyilvánításra.

Értékelhetik szolgáltatásainkat, munkatársaink hozzáértését, a velünk való kapcsolattartás minőségét és a kártyahasználatot. Arra is szeretnénk lehetőséget adni a kérdőívvel, hogy Önök elmondják észrevételeiket, felhívják a figyelmünket az esetlegesen elkövetett hibákra.

Számunkra mindenki véleménye nagyon fontos folyamatos fejlődésünk érdekében, így azoknak is szeretnénk lehetőséget adni, akik augusztusban jól megérdemelt vakációjukat töltötték. Kérjük, segítsék fejlődésünket, értékeljék munkánkat!

Ügyfél-elégedettségi felmérés pénztártagoknak
Ügyfél-elégedettségi felmérés munkáltatóknak
Ügyfél-elégedettségi felmérés szolgáltatóknak

Ha a kérdőív kitöltésével kapcsolatban kérdése merülne fel, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06-1-210-9790-es telefonszámon munkanapokon 8-22 óra között.

A kérdőív kitöltése anonim, és mindössze néhány percet vesz igénybe. Ráadásul minden századik kitöltőt, aki 2016. szeptember 16-ig (péntek) elküldött válaszaival segíti a kutatást, 2 000 forint értékű ajándékutalvánnyal jutalmazunk. Amennyiben részt kíván venni a játékban, kérjük, a kérdőív végén adja meg a kért adatokat.

Ha Önnek kényelmesebb, a kitöltött kérdőívet visszaküldheti postán (székhely: 1022 Budapest, Bimbó út 18., levelezési cím: 1535 Budapest Pf. 861.), e-mailen (ugyfelszolgalat@ujpiller.hu, munkaltato@ujpiller.hu, szolgaltato@ujpiller.hu) és faxon (06-1-210-9778) is. A kinyomtatható kérdőívért kattintson az alábbi Ügyfél-elégedettségi felmérés letöltése fülre.

Ügyfél-elégedettségi felmérés letöltése


5. Gyorsabban kerülhetnek az új gyógyszerek a betegekhez

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2014 januárjában indította útjára azt a projektet, amelynek keretében lerövidítenék az utat, mialatt egy gyógyszer a beteghez ér. A jelenlegi gyógyszer-engedélyeztetési szabály módosításának célja, hogy azoknak a betegségeknek a kezelésére, amelyekkel szemben jelenleg nem áll rendelkezésre más eljárás, a betegek hamarabb juthassanak hozzá a fejlesztés alatt álló gyógyszerekhez. Ez azonban úgy működik, hogy a klinikai vizsgálatok adatait a valós életben szerzett tapasztalatokkal egészítik ki. Ugyanis a kiválasztott gyógyszereket az adott betegségben szenvedők csoportjai számára elérhetővé teszik.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításának köszönhetően 2016. január 1-től Magyarországon is bevezették az „engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás” fogalmát és lehetőségét (25/C. § (1) bekezdés).

Ennek keretében a vizsgálati készítményt, vagy a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből az OGYÉI engedélye alapján lehet alkalmazni. A szabályozás rögzíti, hogy milyen készítmények vonatkozásában, mely esetekben és milyen feltételekkel kezdeményezheti a kezelő orvos az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazást, melyhez szükséges a gyártó hozzájárulása és annak vállalása, hogy a gyógyszert térítésmentesen bocsátja rendelkezésre a kezelés teljes időtartama alatt (tehát az E. alap terhére a gyógyszer nem vehető igénybe). Továbbá a gyártónak garantálnia kell a készítmény minőségét. A kérelemről az OGYÉI 21 (sürgős esetben 3) napon belül dönt, szükség esetén az illetékes szakmai kollégium véleményének kikérését követően. Az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjmentes, a részletszabályok rendeleti szintű megalkotására az egészségügyért felelős miniszter kapott felhatalmazást. (Forrás: Hankó Zoltán: Tájékoztató az elmúlt időszak fontosabb jogszabályi változásairól, Gyógyszerészet, 2015. november)

6. Egészségügyi hírkomment: Sokak álma teljesülhet

Ebben a hónapban Dr. Peták Istvánt, a Patika-csoport szerződéses partnere, az Oncompass Medicine igazgatóját kérdeztük a Gyorsabban kerülhetnek az új gyógyszerek a betegekhez című írásunk kapcsán, hogy mit jelenthet a betegek számára, hogy már Magyarországon is hozzáférhetnek olyan gyógyszerekhez, amelyeket még nem is törzskönyveztek, azaz nincsenek a piacon.

Sokak álma teljesülhet

Ilyenkor a gyógyszergyártó egy egyedi hatósági engedéllyel adományként a beteg rendelkezésére bocsáthatja a készítményt, ezt „compassionate use” programnak nevezik és már nagyon vártak erre a lehetőségre a hazai orvosok, elsősorban az onkológusok.

Vannak olyan daganatos betegek, akiknek a daganatára vagy az abban található génhibákra kifejlesztettek egy új ígéretes hatóanyagot, sőt annak a hatásosságát már klinikai vizsgálatokban is bizonyították, de még a hatósági törzskönyvezési eljárás nem zajlott le. Ilyenkor egy olyan beteg számára, akinél a forgalomban lévő gyógyszerek hatástalanok, és gyógyíthatatlan, életveszélyes betegségben szenved, nagyon fontos lehet, hogy nem kell kivárnia az eljárás végét.

A törzskönyvezési eljárás célja a betegek mint fogyasztók védelme. Egy független hatóság szakértői megvizsgálják az elérhető tudományos bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a gyógyszer biztonságát és a hatékonyságát egy bizonyos indikációban. Azonban az olyan betegek esetében, akiknek a jelenlegi gyógyszerek hatástalanok, a lehetséges segítség sokszor felülírja a kockázatot, különösen áttörő klinikai vizsgálati eredmények esetében.

Az adott gyógyszernek már mindenképpen rendelkeznie kell lezárt, publikált fázis I vizsgálati eredménnyel. Azaz ismernünk kell a biztonságos dózist és a lehetséges mellékhatásokat. A másik feltétel, hogy a gyógyszer klinikai hatásosságának már legalább egy fázis II vizsgálatban bizonyítottnak kell lennie. A másik lehetőség, hogy legalább ilyen vizsgálat folyamatban legyen független tudományos és etikai bizottság engedélye alapján. Ilyenkor a beteg klinikai és molekuláris patológiai paramétereinek meg kell egyeznie a várható indikációval.

A gyógyszert a gyártónak térítésmentesen kell biztosítania és az orvosnak az adott beteg számára egyedi engedélyt kell kérnie a gyógyszerészeti hatóságtól. A gyógyszergyártó azonban nem kényszeríthető, hogy ilyen gyógyszeradományozási programot indítson. Sokszor nem is indítanak, és ennek nem anyagi okai vannak, hanem az esetleges egyedi sikertelenségek, nem várt mellékhatások negatív piaci és hatósági következményei tartják vissza őket. Ilyenkor az a lehetőség marad, hogy a beteg elutazik egy olyan onkológiai centrumba, ahol a készítmény éppen klinikai vizsgálatban van. Ott hozzáférhet a kezeléshez.

A klinikai vizsgálatok és a törzskönyvezés előtti gyógyszeradományi programok nagyon fontos lehetőséget biztosítanak a betegeknek, hogy már most hozzáférjenek a „jövő gyógyszereihez”. Remélem, sok betegnek tudunk segíteni, hogy hozzáférjenek ezekhez, ha erre van szükségük és nincs lehetőségük a forgalomba hozatalra várni.

Dr. Peták István, kutatóorvos, az Oncompass Medicine alapító igazgatója

Az előző hónapban megjelent Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja

7. Varga Mihály a járulékot, Bod Péter Ákos a cafeteriaadót csökkentené

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek adott interjújában felvetette annak lehetőségét, hogy a kormány fokozatosan csökkentené a munkáltatókat terhelő járulékokat. Az augusztus közepén tett bejelentéssel a minisztérium célja, hogy megoldást találjon a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részére. „A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért vizsgálja, mikor és milyen arányban mérsékelhetnék ezt a közterhet” – mondta az interjúban a miniszter.

A kormány jelenleg 12 ezer Mrd forint járulékot szed be éves szinten, kérdés ennek hány százalékáról mondana le, és kérdés az is, hogy ezzel mekkora hatást érne el a foglalkoztatásban, illetve a bérszínvonal-emelkedésében. A másik kérdés, hogy mindezt milyen áron teszi.

Az ötlet első pillanatban akár jónak is tűnhet, hiszen valóban magasak a munkáltatókat sújtó befizetések, ami akadályozhatja a foglalkoztatás bővülését, sőt, a gazdaság kifehérítését is, hiszen sok cég – különösen a kis- és középvállalatok – emiatt mai napig minimálbéren, vagy ahhoz közeli fizetésen tartják alkalmazottaikat.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a vg.hu-n megjelent véleményében azt írja: „Első ránézésre jó a gondolat, hiszen az élőmunka adó- és járulékfizetési terhe igen nagy, főleg a fejlettségi szintünkhöz képest. Második ránézésre is jó: a cég számára a havi nettó bér húszezer forintos megemelése negyvenezerbe, egy évben félmillióba kerül. Ezt a cégek zöme megsínylené. A szociálpolitikában jártasak viszont hozzáteszik: a munkavállaló által fizetett nyugdíj- és egészségügyi járulék, valamint a munkaadók (kormányzati taktikai okokból adónak nevezett) járulékfizetése tartja fent a nyugdíjrendszert és az állami egészségügyet.”

Máris más lehet a járulékcsökkentési terv visszhangja, ha feltételezzük, hogy ez negatívan érintené az amúgy is kétséges (lásd az első pontban idézett MNB-tanulmányt) hazai nyugdíjrendszert, vagy az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyet.
„Ha a járulékfizetés egy részéről le tudna mondani a kormány, akkor a generális csökkentés helyett jobb lenne, ha a munkaadók a befizetéseikből jobban támogathatnák az öngondoskodást, egészségügyi és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást. Olyan országban élünk, ahol az eddigi és mai kiskeresetűekre nem vár elégséges állami nyugdíj, és az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségével komoly gondok vannak.” – javasolja Bod Péter Ákos.

A múlt tanúsága szerint, ha az önkéntes pénztári adóterhek mérséklődnének, a munkáltatók valószínűleg bőkezűbben támogatnák dolgozóik egészségre fordítható megtakarításait. 2012-ben, amikor a munkáltatói tagdíj-kiegészítés után 30,94%-os kedvezményes adót kellett fizetni, 42,5 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás áramlott a kasszákba. 2015-ben 35,7%-os adó mellett már csak 31,1 milliárd.

8. A kamaszok álmát igazolta egy vizsgálat

Több vizsgálat után erősödik a tudósokban a nézet, hogy a kamaszok szervezetének a későn fekvés és a későn kelés kedvez. A University of Minnesota kutatói 8 középiskolában tanulmányozták, milyen élettani és tanulmányi hatásai vannak a korábbi és a későbbi iskolakezdésnek. Azt tapasztalták, hogy minél később csöngettek be az első órára, annál kedvezőbb volt a diákok mentális egészsége, kevesebbet hiányoztak az órákról. Egyes iskolákban még az osztályzatok és a teszteredmények is javultak, bár ez nem mindegyiknél volt megfigyelhető. 

Kiderült, ha a gyerkőcöket a kötelességeik túl korán rángatják ki az ágyból, nem tud beindulni az agyuk a tanulásra. A kevés alvás pedig előbb-utóbb megbosszulja magát. 2012. után több száz amerikai iskolában döntött úgy a vezetőség, hogy későbbre tolják a tanítás kezdetét, Kaliforniától Connecticuton és Kentuckyn át Minnesotáig.

A Ritmus.hu cikkéből a jelenség biológiai magyarázatát is megtudhatja és választ kaphat arra is, hogy az alvásnak milyen szerepe van a tanulásban.

A Multi-Pay® Cafeteria kártya is segíti a tanulást

9. A fejlődés időnként riasztónak hat, de elkerülhetetlen

Egyre több technológiai innováció szivárog be az egészségügybe és a jövőben valószínűleg még inkább jellemző lesz, hogy bizonyos új tudományágak – például az infobionika, mikrobiológia, robotika – fogják meghatározni az orvoslás fejlődési irányát. Augusztusi hírlevelünkben írtunk az 5G technológiával végrehajtott távműtétrő, amelyben az orvos keze helyett egy robotkar operál. A ma még sci-fi filmbe illő jelenet kapcsán azt kérdeztük Önöktől, hogy rábíznák-e magukat egy robotdoktorra.

Nos, a válaszadók egyharmada számára nemhogy nem riasztó, hanem inkább bizalomkeltő a fejlődés iránya. Ők azzal értenek egyet, hogy az emberi hibázás lehetőségét az algoritmusokon alapuló mesterséges intelligencia, a tanulni képes robotok kiküszöbölik, így a gépesített egészségügytől nincs mit félni. A többség azonban óvatosabban fogadja a technológiai fejlődés vívmányait, de hisz abban, hogy a gyógyítás előnyére válik a trend.

Mindössze a válaszadóink 5,5%-a tekinthető „maradinak”, aki nehezebben fogadja be a változásokat.

A válaszok az alábbiak szerint alakultak:

  1. Igen. Előbb-utóbb a befektetéseinket és a szervezetünket is robotok fogják felügyelni a Big Data korszakban. Az algoritmusokon alapuló tanácsadás, diagnózis kiküszöböli az emberi tévedés lehetőségét. 33,4%
  2. Talán. Ma még riasztóan hangzik, hogy egy számítógép és szenzorok irányítják a sebész kezét akár kontinensnyi távolságból, de egykor riasztóan hangzott az is, hogy a postakocsit felváltja a vasút. 61,1%
  3. Nem. Eddig is a hús-vér ember tudásában, tapasztalatában bíztam, ezután is így lesz. 5,5%

Köszönjük, hogy véleményével segítette felmérésünket!

10. Ön vállalná, hogy forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező gyógyszert szedjen?

Hírlevelünk 5. pontjában ismertettük azt az új jogszabályt, amely értelmében 2016. január 1-től Magyarországon is bevezették az „engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás” fogalmát és lehetőségét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a beteg hozzájuthat olyan készítményhez, amely amúgy még nem kapható a hazai patikákban. A szabályozás rögzíti, hogy milyen készítmények vonatkozásában, mely esetekben és milyen feltételekkel kezdeményezheti a kezelőorvos az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazást, amelyhez szükséges a gyártó hozzájárulása és annak vállalása, hogy a gyógyszert térítésmentesen bocsátja rendelkezésre a kezelés teljes időtartama alatt.

A lehetőség például a rákgyógyászatban hozhat átütő eredményeket, hiszen ma még kevés készítmény került forgalomba ezen a területen. Ráadásul ezek a gyógyszerek nagyon drágák – körülbelül havi egymillió forintba kerül a kezelés – és csak kevesek számára biztosítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ingyenesen. A forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező készítményt viszont a gyártó köteles ingyenesen a beteg rendelkezésére bocsátani.

Ön vállalná, hogy forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező gyógyszert szedjen?

  1. Igen. Egy olyan betegség esetén, amelyre nincs még bizonyítottan hatékony terápia, ez nem kérdés. Ha a betegség mellékhatása a halál, annál rosszabb a gyógyszeré sem lehet.
  2. Csak abban az esetben, ha az orvos megígéri, hogy hatásos lesz a készítmény.
  3. Nem tudom. Ha az ember beteg, valószínűleg másképp ítéli meg, hogy mi veszélyes és mi nem. Egyetlen célja van, a gyógyulás.
  4. Nem. Rajtam ne kísérletezzenek a gyógyszergyártók! Az én bőrömön ne gazdagodjanak meg mások!

Szavazzon Ön is a www.ujpiller.hu internetes portálon.

Köszönjük, hogy megosztja velünk a véleményét!

11. Egészség? Tudatosan! A munkáltatónak is megéri az egészségtudatosság

Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés befektetés. Befektetés a munkatársaink egészségébe, ami nem csupán azért térül meg, mert a bérnél kedvezőbb az adóterhe, hanem azért, mert a befizetéssel azt garantálhatja a munkáltató, hogy a dolgozója egészséges és elégedett lesz.

Talán soha még nem volt olyan fontos, hogy a munkáltató hosszú távú felelősséget érezzen a munkavállalóival szemben, mint jövőre, amikor az önkéntes pénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítést sújtó adóterhek nőnek és a készpénzcafeteria válhat a legnépszerűbb elemmé. És azért is nagyon fontos a munkáltatói gondoskodás párhuzamosan az egyéni befizetések erősítésével, hiszen a legújabb innovatív terápiákhoz a világon sehol nem jutnak hozzá ingyenesen az emberek. „Egy fejlett ország állami egészségügye nem képes az idősödő társadalmak egészségügyi igényeit teljes mértékben finanszírozni” – idéztük Dr. Leitner György véleményét az 1. pontban.

A cég a dolgozói javára munkáltatói hozzájárulást vagy adományt fizethet önkéntes pénztárba.

Munkáltatói hozzájárulás a vállalat számára költség, amelyet 2016-ban évi 200 ezer forintig 34,51%, afelett 49,98%-os cafeteria adó terheli (a 15% SZJA valamint a 14% vagy 27% EHO 1,19 szorosa), amelyet a cégnek közvetlenül az állam részére kell megfizetni. Tagdíjkiegészítés dolgozónként havonta legfeljebb 33 300 forint összegben – a minimálbér 30%-a – adható idén kedvezményes adózással. Jövőre eltűnik a 200 ezer forintos plafon, de az új cafeteriaszabályok szerint az önkéntes pénztári tagdíjkiegészítés egyes meghatározott juttatásnak számít, és 49,98%-os adót kell fizetni utána.

Adomány: olyan adómentes támogatás, amelynek teljes összege korlátozás nélkül csökkenti az adózás előtti eredményt. A céges adománynak a munkavállaló egyéni számlájára kerülő része után a pénztártagnak SZJA- és EHO-fizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor erre az összegre 20%-os SZJA-kedvezmény is érvényesíthető az év végi adóbevallásban. Ebben jövőre sincs változás. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás alternatívája idén különösen azok számára érdekes, akiknek az évi 200 ezer forintos céges patikakártyás keret nem elegendő.

30 ezer forint ára újpilléres céges hozzájárulásként és adományként (2016)
újpilléres adományként  30 000 Ft
újpilléres munkáltatói hozzájárulásként (200 E Ft-ig) 40 353 Ft
újpilléres munkáltatói hozzájárulásként (200 E Ft felett) 44 994 Ft
bérként      57 970 Ft

Az újpilléres Cafeteria-kalkulátor segít abban, hogy a munkáltató könnyebben összehangolja a pénzügyi kereteit, a humánerőforrás-stratégiáját és a munkavállalói elvárásait. A visszajelzések alapján nyugodtan állíthatjuk, ez pótolhatatlan költséghatékony segítséget jelent a munkáltatóknak.

Kattintson ide, és számolja ki az Ön cége számára optimális cafeteria keretet!

Az (ön)gondoskodás nem luxus
2016: Egészség? Tudatosan!