Lényegében megmaradt a hárompilléres cafeteria – derült ki a Parlament által rekordgyorsasággal, a törvényjavaslat benyújtását követő ötödik napon elfogadott törvényből. Ahogy az borítékolható volt, a jelenlegi hárompilléres cafeteriához (adómentes, béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás) nem nyúltak, de néhány juttatást a magasabban adózó pillérbe helyeztek át.

Új elnevezéssel, megváltoztatott értékhatárral és egyes elemek esetében megnövelt adóteherrel, de 2017-ben is adhatóak lesznek a klasszikus munkavállalói juttatások, mint pl. az önkéntes kasszák, a közlekedési bérlet, a munkahelyi étkezés vagy iskolakezdési utalvány. Az új rendszer egyértelműen az öngondoskodás felé tereli a munkavállalókat: az adóforintokkal évről évre nagyobb mértékben terhelt, így csökkenő céges gondoskodás mellett a jelenlegi életszínvonal megtartása csak a saját megtakarítások bevonásával képzelhető el, legyen szó gyermeknevelésről, egészségről, nyugdíjról.

Pontosan hogyan változnak a juttatások jövőre?

A változások átláthatósága végett az alábbi táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb információkat. A követhetőség érdekében a 2016-os „cafeteriát” a 2017 januárjától adható összes elemre utalva „Munkabért kiegészítő juttatásoknak” neveztük el.

A munkavállalót megillető céges juttatások

Van, hogy csökken az adott juttatásra adható keret (míg a SZÉP-kártyát például a magánszektorban évente 450 ezer forintig, addig a közszférában 200 ezer forintig lehet adni), de arra is van példa, hogy nő: például a klasszikus cafeteria-elemek esetén az összeghatár eltörlésével korlátlanná vált az ilyen jellegű céges juttatás.

A SZÉP-kártya esetében nem változnak az alszámlák, és az azokra maximálisan utalható összegek: szálláshelyre 225, vendéglátásra 150, szabadidőre 75 ezer forintot adhat továbbra is éves szinten a munkáltató.
Változás még, hogy az alacsony kulccsal adózó Erzsébet-utalványt felváltotta a gyakorlatban még nem kipróbált készpénz-juttatás, és az adómentes juttatások között új a „munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás”. Utóbbi részleteit később határozzák meg.

Mi a Patika-csoportnál úgy látjuk, hogy az új cafeteriás szabályok összességében kedveznek az önkéntes kasszáknak. Azok a felelős munkáltatók, akik 2016-ban kihasználják az önkéntes pénztárakba fizethető maximális havi keretet – a nyugdíjpénztárakba 55 500 forintot, az egészség- és önsegélyező kasszákba 33 300 forintot –, a juttatás évi 200 ezer forint feletti része után már most is 49,98 százalékos adót fizetnek. A Patika-csoport hétezer munkáltatóval áll napi kapcsolatban. Ezen a széles bázison képzett statisztikából látszik, hogy jelenleg a céges juttatás fele esik a kedvezőbb, 34,51%-os sávba, a másik felét pedig már most is 49,98%-os adóteher sújtja.

A számpéldában az is látszik, hogy amíg a munkabér adótartalma 48,2%, addig a cafeteria három pillérje a 0%-33,3%-os sávba esik. Ez egy tízezer forintos havi juttatás esetében azt jelenti, hogy amíg az adómentes pillér elemei esetében a teljes tízezer forintot elköltheti a munkavállaló, és azt semmilyen más adó nem terheli, addig a munkabér esetében a 10 ezer forint nettó munkabérre majdnem ugyanennyi adóteher (9 323 forint) rakódik.

A számítások minden kétséget kizáróan arra mutatnak rá, hogy a 2017. évi munkabért kiegészítő juttatás bármelyikével lehet adóforintokat spórolni, ami egy az egyben a munkavállaló által költhető (pl. egészségpénztár, mint Patika vagy Új Pillér) vagy megtakarítható (pl. nyugdíjpénztár, mint a Tradíció vagy a Tempo) forintokká válik.

Azonban itt a pénznél sokkal többről van szó. A 21. század két fontos tapasztalata, hogy a tudásalapú gazdaságban a gazdaság hajtóereje az elkötelezett és magas teljesítményre képes munkavállaló. Az ilyen teljesítményre való ösztönzés pedig nemcsak a béren keresztül valósulhat meg, hanem rendelkezésre állnak más eszközök is, például az egészségpénztári befizetések. Az egészség olyan érték, amire a munkaadónak és munkavállalónak közösen kell vigyáznia, ezért indokolt lehet olyan intézményeket létrehozni, ösztönzőket használni, amelyek bizonyos esetekben saját magunktól is megvédenek bennünket. Sok pszichológiai, gazdaságpszichológiai kísérlet – de a mindennapi tapasztalataink is igazolhatják –, hogy a rövidtávú előnyökért gyakran háttérbe szorítjuk a hosszú távú érdekeinket.

Jó hír azonban, hogy az egyéni önkéntes pénztári befizetés adókedvezményét idén nem szigorították. Jövőre is érvényes az idei szabály, hogy az állam 20%-os SZJA-kedvezménnyel ösztönzi a magán pénztári befizetéseket, így például az ötvenezer forint befizetést további 10 ezer forinttal toldja meg.

A 2016-os egyéni befizetésekre vonatkozó szabályok

A magán befizetés azért is válik egyre fontosabbá, mert az állam ígérete ellenére a mindennapokban szembesülhetünk az egészségügyben uralkodó állapotokkal, a folyamatosan szűkülő forrásokkal, a pénzszűke mellett elmaradó műtétekkel, a várólistákkal, nem is beszélve a nyugdíjkassza állandó hiányáról.

Ebben a helyzetben a munkavállaló és a család egyre inkább csak önmagára, az átgondolt megtakarításaira támaszkodhat, ha valódi védelemre vágyik az igazán nehéz helyzetekben. Az önkéntes kasszák már bizonyítottak, hiszen a közel negyedszázados fennállásuk óta milliók megtakarítását kezelik, és nyújtanak a családoknak szolgáltatásokat.

Ráadásul a közeljövőben jelentősen bővül a Patika és az Új Pillér szolgáltatási köre is: az eddigi egészségpénztári portfolió mellett a jövőben számos önsegélyező lehetőség nyílik meg miután ezt a törvényi szabályozás lehetővé tette. Természetesen ennek megfelelően a hozzánk csatlakozott szolgáltatóhálózat is bővülni fog.

Az öngondoskodás megkezdéséhez jövőre a készpénzesített Erzsébet-utalvány minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremt: a havi 8 ezer forintból már 2-3 ezer forint elég, hogy egy kis odafigyeléssel magán pénztári befizetéssé váljon, legyen szó azonnali gyógyszervásárlásról, vagy nyugdíj-előtakarékosságról.

Kérdéses, hogy 2017 januárjától minden munkáltató - az is, amelyik eddig soha nem nyújtott dolgozóinak béren kívüli juttatást - adhatja-e a munkabérnél kedvezőbb adózású, de azonos funkciót ellátó 100 ezer forintos készpénzes juttatást. Szakértők úgy látják, hogy a jogalkotó vélhetően mindenki számára kinyitja ezt az adókímélő lehetőséget, hiszen a cafeteria múltban való nyújtásának ellenőrzése szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná az Adóhivatal apparátusát.

A SZÉP-kártyát megőrizte az állam, de arról nem szólnak a hírek, hogy a kibocsátói körben lesz-e változás. Mindenesetre a jelenlegi szabálytalanságokat a tavaly októberben indult uniós kötelezettségszegési eljárás több pontban kifogásolta, a kifogásolt magyar jogszabályok módosítására 2016. június 15-ig adott haladékot.

A munkavállalóik hosszú távú érdekei iránt elkötelezett munkáltatók közül többen már a 200 ezres cafeteriaplafon 2015-ös bevezetése óta az egészség- vagy nyugdíjpénztárakba fizetett tagdíj-kiegészítés kereten felüli összegére 49,98%-os adót fizettek. Az biztos, hogy az önkéntes kasszák esetében jövőre megszűnik a béren kívüli juttatási csoportra vonatkozó 200 ezer forintos korlát, de még szükséges megvárni az egységesített SZJA törvényt, hogy egyértelművé váljon, hogy a minimálbér 50%-ában, illetve 30%-ában meghatározott havi korlát is eltűnik.

Semmit nem lehet még tudni az adómentes juttatások közé új elemként beemelt „munkáltató által biztosított egészségügyi ellátásról”. Utóbbi részleteit később külön végrehajtási rendeletben, később határozzák meg.

Jó hír, hogy már most ismertek a jövő évi szabályok, azonban a 2016. évből még hét hónap van hátra, így az évvégéig érdemes fejben tartani a hárompilléres cafeteria jelenleg érvényes szabályait. Az egyes elemekre vonatkozó tudnivalókat az alábbi táblázatban találja.

Juttatások 2016-ban

Adómentes juttatások
Munkába járás	a bérlet árának 14%-a
Sport	nincs korlát
Kultúra	50 000 Ft / év
Bölcsőde	nincs korlát
Kockázati biztosítás (élet, baleset, egészség)	minimálbér 30%-a (33 300 Ft) / hó
Teljes életre szóló biztosítás (2018. jan. 1-ig)	nincs korlát
Számítógép használat	nincs korlát
Lakáscélú támogatás	5 évente 5 millió
Béren kívüli juttatások 34,51%
200 ezer forintos éves keret
Erzsébet utalvány	8 000 Ft / hó	200 000	450 000
Helyi bérlet	a bérlet értéke
Iskolakezdési támogatás	minimálbér 30%-a (33 300 Ft) / gyermek / év
Egészség- és önsegélyező pénztár	minimálbér 30%-a (33 300 Ft) / hó
Önkéntes nyugdíjpénztár	minimálbér 50%-a (55 500 Ft) / hó
Munkahelyi étkeztetés	12 500 Ft / hó
Iskolarendszerű képzés	minimálbér 2,5-szerese 277 500 Ft / év
Üdültetés	minimálbér 111 000 Ft / fő / év
Foglalkoztatói nyugdíjpénztár	minimálbér 50%-a (55 500 Ft) / hó
450 ezer forintos éves rekreációs keret
SZÉP kártya szállás	225 000 Ft / év
SZÉP kártya vendéglátás	150 000 Ft / év
SZÉP kártya szabadidő	75 000 Ft / év
Egyes meghatározott juttatások 49,98%
A béren kívüli juttatások egyedi értékhatár feletti része
A béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meg nem haladó, de összértékben 200 ezer forint feletti része (SZÉP kártyán kívül)
A SZÉP kártya és a 200 ezres kör együttes összegéből a 450 ezer forint feletti rész
Adóköteles biztosítási díj
Ajándék utalvány
Szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás, például a Multi-Pay® kártya bizonyos alszámlái.

Idén tehát a nettó 10 ezer forintos bér a munkáltatónak 19 618 forint költséget jelent, míg a cafeteria keret nettó 10 ezer forintja átlagosan 14-15 ezerből kigazdálkodható. Utóbbi megoldással egy 100 fős cég éves szinten 5,5 - 6,5 millió forintot takaríthat meg – számol be tapasztalatairól Kardos György cafeteria szakértő.

Ami pedig az önkéntes kasszákat illeti, az idei 111 ezer forintos minimálbér az egészségpénztárakba havi 33 300 forint, a nyugdíjkasszákba havi 55 500 forint tagdíj-kiegészítést tesz lehetővé. Igaz, a kedvezményes adózású elemekre vonatkozó 200 000 forintos plafonösszeg továbbra is komoly korlát, de az azon túli kifizetéseket terhelő 49,98%-os közteher még mindig kedvezőbb, mint a bérterhek.

Tekintse meg az idei évre vonatkozó jogszabályt!

2016-ban havonta 33 300 forintot – a minimálbér 30%-át – tud a munkáltató 34,51%-os adóteher mellett biztosítani egészségpénztári tagdíjkiegészítésként.

A 200 ezres cafeteriaplafon ugyanakkor határt szab a kedvezményes adózással adható juttatási összegnek: legfeljebb 6 hónapra tudja a munkáltató a maximális összeget biztosítani ezen az áron. Mit tehet az a cég, amelyik éves szinten ennél többel szeretné támogatni a munkatársa egészségpénztári megtakarítását? Két megoldás közül választhat:

• a 200 000 forint feletti befizetés után normál – 49,98%-os adót fizet attól a hónaptól, amikor átlépi az összeghatárt – vigyázat! az összeghatárt figyelembe kell vennünk akkor is, ha visszamenőleg utalunk –, vagy
  
  
• egyéni számlán jóváírt adományként növeli munkavállalója megtakarítását.
  
  

Hogyan működik a patikás céges hozzájárulás és az adomány?

A 2017-es cafeteriás szabályok új, nyitott gondolkodást követelnek a cafeteria képzeletbeli asztalánál két oldalon helyet foglaló munkaadótól és munkavállalótól. A modern kor tudásalapú gazdaságában a szereplőknek meg kell találniuk azt a bizalmon alapuló új összhangot, amelyben a szeretet és az ajándékozás váltja fel a hasznosság vagy az önzés fogalmát. Ha azt szeretnénk, hogy a kollégák gondolkodjanak, alkossanak, az eddigiektől eltérő motiválókra, családiasabb cégmodellre van szükség.

A felelősen gondolkodó munkáltató számára a cafeteria nem elsősorban az adóoptimalizálás eszköze, hanem a teljesítményösztönzés 21. századi módja. Ez azt is jelenti, hogy a korábban a munkáltatónak szociális biztonságot nyújtó megszokott juttatási elemeket a cég anyagi helyzetéhez szabottan érdemes megtartani jövőre is. Számos ágazatban égető probléma a munkaerőhiány. Egy jól átgondolt juttatási rendszer remek eszköze lehet a teljesítmény elismerésének, a munkahely vonzóvá tételének, a munkavállalói lojalitás fokozásának. Nem biztos, hogy érdemes azonnal készpénzesíteni az egyes korábban is adott pántlikázott juttatásokat.

Jövőre nem korlátozza a 200 ezres keretösszeg az öngondoskodás-jellegű juttatások mértékét. A munkáltató 49,98%-os közteher mellett a munkavállalók felé megnyilvánuló politikájának megfelelő mértékben támogathatja az öngondoskodást.
Arra is érdemes felhívni a munkáltatók figyelmét, hogy a 100 ezer forintos készpénz-cafeteriát - a készpénzesített Erzsébet-utalványt – megéri a hosszú távú szempontokat figyelembe véve felhasználni. A munkabéren felül kapott összeg remek lehetőség a későbbi években felmerülő költségekre képzett megtakarítás megalapozására, például úgy, hogy ha önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztárba fizetik be, vagy akár megosztják a két pénztár között: az egészségpénztárban gyűlhetnek az azonnal költhető egészségforintok, a nyugdíjpénztári számlán pedig a nyugodt öregkort biztosító megtakarítás.

Érdemes a dolgozók figyelmét felhívni arra, hogy van lehetőség havonta a pénztári egyéni tagdíj a munkabértől történő közvetlen levonására is. Egy munkáltató akkor jár el felelősen, ha erre felhívja, minden jogosult SZJA fizető munkavállaló figyelmét és a pénztárnak a havi bevallásban a munkáltatói hozzájárulás mellett, az egyénileg vállalt önkéntes pénztári tagdíjat is feltünteti és megfizeti.

Így havi néhány ezer forintból – akár a minimális pénztári tagdíjból – évek alatt jelentős összeg gyűlhet össze a pénztártag számláján, amelyet a pénztári hozamok is növelnek. Már-már közhely, mégis érdemes lehet a fiatal tehetséges munkavállalók figyelmét felhívni arra, hogy minél korábban kezd valaki takarékoskodni a későbbiekben felmerülő váratlan kiadásokra – akár egy költségesebb orvosi beavatkozásra, akár a nyugdíjas évekre – a mindennapi jövedelme annál kisebb hányadáról kell lemondani ma.

Szerencsére kellő idő áll a dolgozók, a vállalatok és a szolgáltatók rendelkezésére is, hogy az új szabályokat a saját élethelyzetükhöz leginkább illeszkedő módon ültessék át a gyakorlatba. A Patika és az Új Pillér Egészségpénztár cafeteria szakértője szívesen felkeresi a munkáltatókat és ad személyes tájékoztatást, hogy foglalkoztató és foglalkoztatott is legtöbbet profitáljon az új lehetőségekből.

A Patika-csoport szakértője, Kardos György várja megkeresésüket az alábbi elérhetőségeken:
Telefon: +36 20 93 68 567
E-mail: kardos.gyorgy@bonus-cafeteria.hu