A vállalatok, amelyek bekapcsolódnak a tudásalapú gazdaságba, egyre inkább hasonlítanak a barátság intézményéhez. Ha nem sikerül ezt létrehozni, a vállalat, a munkaadó és munkavállaló egyaránt tönkremegy – véli dr. Trautmann László, a Neumann János Egyetem docense.

Napjainkban a kis- és középvállalatok (kkv) forradalmát éljük, ami azt jelenti, hogy az üzleti szférában nagyobb szerepet kapnak ezek a cégek. Az ok technológiai: a mesterséges intelligencia, a robotizáció felerősíti az üzleti környezet tudásközösséggé válását.

A tudás alapvetően különbözik a munkától, mert hosszútávú együttműködésen, bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapszik. Ezért a vállalatok, amelyek bekapcsolódnak a tudásalapú gazdaságba, egyre inkább hasonlítanak a barátság intézményéhez.

– A barátok segítik egymást. A segítség egyik formája a közös normák, szabályok alkalmazása, a tisztesség azonos értelmezése, egy közös erkölcs kialakítása. Ha nem sikerül ilyet létrehozni, akkor az tönkreteszi a vállalatot, munkaadókat és munkavállalókat egyaránt. Nemcsak erkölcsileg, hanem fizikailag is, egészségük is megsínyli a bizonytalan, kiszámíthatatlan vállalati légkört – mutat rá Trautmann László a napjainkban egyre inkább tapasztalható jelenségre.

A vállalat a tudásmegosztás egyik formája

A fiatalabb munkavállalók támogató légkört, igazságos döntéseket keresnek a munkahelyeken, ráadásul ezt az igazságosságot igazolni is kell. Ezek az elvárások is az erkölcs fontosságát támasztják alá a vállalkozások működésében. Az erkölcs, az értékrend és a szabály három különböző kategória, és a vállalkozásoknak e három elemet megfelelő rendben kell tudniuk használni. Az értékrend, az emberi méltóság feltételnélkülisége olyan alapelv, ami minden döntést meghatároz, és ezt nem is szokták megkérdőjelezni. A valódi kérdés inkább ennek alkalmazása a vállalkozáson belüli és azon kívüli juttatásokra, kedvezményekre vagy ezek megvonására.

Ugyanakkor az elmúlt 30 évben követett vállalkozásvezetői gyakorlat ebben a tekintetben nem volt egyértelmű. Voltak vállalkozások, amelyek a szabályok teljes tagadásán alapultak. A vállalkozás tulajdonosa/vezetője egy személyben döntötte el a követendő gyakorlatot. Más esetekben a vállalkozás mechanikusan átvette a multinacionális cég ajánlásait. És voltak olyanok, amelyek az önálló szabályalkotást tűzték ki célul. Ezeknek a vállalkozásoknak az aránya nem volt magas, de a jövőben a növelésük elkerülhetetlen.

Az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület ennek a célnak az érdekében indított projektet a CIPE (Center for International Private Enterprises) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A projekt keretében műhelybeszélgetések, tréningek, nemzetközi konferenciák zajlottak, amelyek során különböző tudományterületek szakértői vitatták meg a szabályalkotás elvi problémáit. A projekt egészén végighúzódott az a felismerés, hogy a szabályok létrehozásához támpontokra, tágabb közösségre van szükség. Számos kutatás bizonyítja, hogy a cég termelékenységét is befolyásolja, hogy elindul-e ebbe az irányba.

8,1 trillió dollárba kerülhet a szervezeti kultúra hiánya

A Gallup 2021-es felmérése szerint 8,1 trillió dollár veszteséget okoznak az „erkölcstelen” munkások, azok, akik társaikhoz képest kevésbé elkötelezettek a cég normái iránt. Hasonló számítás Magyarországon még nem készült, de gyanítható, hogy a fejlettebb országokhoz képest az érték nálunk még magasabb lenne.

Kinek a hibája ez? – vetette fel a kérdést a Gallup tanulmánya is. Az IVE kutatásai szerint ebben van vezetői felelősség, és nem mindig csak a külső környezet okolható ezért. A mélyinterjúkból, fókuszcsoportos beszélgetésekből az derült ki, hogy a szabályalkotási folyamat akkor hatékony, ha a vezető világos stratégiával rendelkezik, és azt jól tudja kommunikálni. A régió egészére jellemző probléma, hogy mindenki a jogszabályi minimumra próbál törekedni, és kevés figyelmet fordít a jogszabály szellemiségének felismerésére, esetleg alkalmazására. Bár a kutatás nem csak a HR szabályzatokra terjedt ki, de erre a területre is illeszkedett az a megállapítás, hogy a munkaügyi jogszabályok mögötti cél világos kommunikálása, elmagyarázása enyhítheti a munkaügyi konfliktusokat, segít a munkaadó és munkavállaló közötti partneri viszony kialakításában. A sikeres szabályalkotás feltétele a vállalkozás hagyományának bemutatása, történet mesélés a vállalkozás születéséről, fejlődési szakaszairól, aminek kulturális, technológiai és gazdasági összefüggései is vannak. E történet, különösen, ha az utódlás már jelenlévő probléma, segít megőrizni, megteremteni az elköteleződést a vállalkozás iránt, javítja a teljesítményt.

Nagyon fontos szempont a vállalkozásokon túlnyúló közösségekhez tartozás. Ezek a közösségek tekintélyt adnak az erkölcsi kérdések eldöntéséhez, és segíthetnek a meggyőzésben, hiszen ez legalább olyan fontos, mint a szabály. A norma akkor lesz stabil, ha konszenzust lehet elérni a dolgozók vagy az érintettek körében, a parancsolás ezen a területen csak nagyon szűk határok között működik. A projekt legfontosabb tanulsága, hogy a szabályalkotás kultúrájához a vállalkozásoknak is érdemes hálózatosodniuk, érdemes közösséget kialakítaniuk. Ez lehet területi és lehet ágazati alapú, de a legfontosabb annak tudatosítása, hogy a közösséghez tartozás nem önfeladás, nem veszíti el ezáltal a vállalkozás a szabadságát. Ellenkezőleg, ez ad lehetőséget céljai valódi megvalósításához, hiszen ezek segítségével olyan partnereket találhat, akik segítik őt.

Borítókép:unsplash.com/google deepmind

<< VISSZA