A magánegészségügyi szférában is érezhető a válság, erről készített felmérést az MNB. Ennek kapcsán a Jazzy Business Class című műsorban az MNB felügyeleti szóvivője elmondta, nagyon kevés szolgáltatást veszünk igénybe az egészség-önsegélyező pénztárakon, biztosítókon vagy munkáltatókon keresztül.
Az egészségügyi kiadások szerkezete úgy oszlik meg, hogy körülbelül közel háromnegyedét az állami rendszereken keresztül vesszük igénybe, és nagyon-nagyon magas, 25%, amit közvetlenül mi fizetünk az orvosnak. Mindössze 3% ezen belül az a rész, amit egészségpénztáron, biztosítón vagy munkáltatón keresztül fizetünk, vagyis nem jól gazdálkodunk a pénzünkkel – mutatott rá Binder István a MNB felügyeleti szóvivője a műsorban.
– Igazából szinte 25%-a a kiadásoknak, amely esetében nem igénylünk adó-visszatérítést, mint egy pénztárnál, nem veszünk igénybe intézményesített lehetőségeket., hanem zsebből fizetünk. Ez nagyon magas arány az európai uniós átlaggal és a visegrádi országokkal is összevetve – mutatott rá a szakértő.
Évente közel 1000 milliárd forintról van szó, ahol nem használjuk ki a pénzügyi rendszerek előnyeit, azt, hogy jól szervezett szűréseken vegyünk részt, profi szakemberektől kapjunk segítséget.
Nyugat-Európában sokkal magasabb az intézményesített rendszereken keresztül – akár állami, akár a magánbiztosítókon, egészségpénztárakon keresztül – igénybe vett szolgáltatásoknak az aránya. Franciaországban vagy Luxemburgban például összesen 10%-nyit kell a lakosságnak a saját zsebéből közvetlenül kifizetni, az összes többit vagy az állam vagy intézményesített magán szolgáltatók finanszírozzák. Ez a kiszámíthatóság és a tervezhetőség szempontjából is fontos szempont.
– Hosszútávon megéri az egészségbe befektetni, mert ha beüt a baj, egy egészségpénztárnál, biztosítónál, foglalkoztatói rendszernél megsokszorozva áll ott a segítség – emelte ki Binder, aki szerint hiányzik a hosszú távú tudatosság és nem gondolunk a váratlan helyzetekre. Ő úgy látja, hogy hiába hoztak be a pénztárak rengeteg kényelmi szolgáltatást, a fiatalabb generáció kevésbé köteleződik el az egészségpénztár jellegű szolgáltatások felé.
Emiatt nagyon lassan nő a taglétszám és bár emelkednek a befizetések is, az ütem elmarad az inflációtól, de még a bruttó átlagkereset növekedésétől is. Az MNB szóvivője kiemelte: a pénztártagoknak érdemes lenne az egyéni befizetéseik mellett a munkáltatói cafeteriából is kiegészíteni az egészségpénztári megtakarításukat, hiszen az adókedvezmény a munkáltatói hozzájárulásra is jár.
– Nem kell bődületes összegre gondolni, hiszen a befizetés után járó 20%-os adómegtakarítás kiegészíthető a 24 hónapos lekötésre és a prevenciós vizsgálatra érvényesíthető 10-10%-os adójóváírással. Ráadásul ez egy likvid megtakarítás, a befizetések gyorsan egészségcélú szolgáltatásokra, szűrésekre, gyógyászati segédeszközökre fordíthatók – tette hozzá a szakértő.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Jazzy oldalán.
Borítókép: freepik.com
<< VISSZA
Az oldal hirdetéseket tartalmazhat! Süti-beállítások módosítása Adatkezelési tájékoztató Pénzügyi Navigátor a tudatos fogyasztókért Tájékoztató a visszaélés bejelentési rendszerről Visszaélés bejelentése © 2024 Új Pillér Egészségpénztár Levelezési cím: 1535 Budapest Pf. 861. Székhely: 1022 Budapest, Bimbó út 18. Ügyfélszolgálat: +36-1-210-9790, Tel: +36-1-210-9770, 210-9779 | Fax: 210-9778 | Bankszámlaszám: CIB Bank 10700024-43040607-51100005
Weboldalunk sütiket használ a felhasználói élmény javításához.
Kérjük válassza ki, hogy mely sütiket fogadja el, majd kattintson az Elfogad gombra!
Amennyiben bővebb információra van szüksége az egyes sütikről, kérjük kattintson ide.
Ha később meggondolná magát, a láblécben lévő Süti-beállítások módosítása linkre kattintva bármikol megváltoztathatja döntését.