Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
A társadalom 18%-a szenved tartós betegségben (2023.10.05)

A KSH tavalyi népszámlálása alapján a társadalom öregszik és 1,7 millióan élnek tartós betegséggel. Közel 7% azok aránya, akiket az egészségi állapotuk súlyosan korlátoz a mindennapi életben. Ezek a számok is alátámasztják az egészségpénztárak szerepét.

A KSH tavalyi népszámlálásának eredményeit bemutató sajtótájékoztatón elhangzottak szerint 2011 óta a lakosság száma 334 ezerrel csökkent, így ma 9,6 millió fő él Magyarországon. A legtöbben Budapesten és az Észak-Alföld régióban laknak, a Dél-Dunántúlon.

A KSH oldalán elérhető statisztikai adatbázisból kiderül az is, hogy csökken a háztartások száma: 2011-ben még 4,1 millió háztartás volt ma már épp, hogy négymillió. Ezen belül viszont nő az egyszemélyes háztartások aránya: a 2011-ben mért 32%-kal szemben 2022-ben már az összes háztartás 35%-ára. A kettő–öt személyes háztartások aránya is csökken, míg a hat vagy annál nagyobb családoké nő. Mindezek mellett a társadalmunk öregszik, az átlag életkor ma 43,1 év szemben a 11 évvel ezelőtt 41,5 évvel.

A KSH népszámlálási kérdőívében az egészségi állapotra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Ezekre a megkérdezettek 75%-a válaszolt. A kép messze nem rózsás. Országosan 1,7 millióan mondták azt, hogy van valamilyen tartós betegségük, közel 754 ezren élnek fogyatékossággal van vagy súlyosan korlátozottak, 2,5 millió fő nyilatkozott úgy, hogy az egészségi állapota korlátozza a mindennapi életvitelét. A legrosszabb a helyzet a Dél-Dunántúl régióban, ahol az ott élők 27,4%-a mondta magát korlátozottnak, 20%-nak van tartós betegsége, 9%-uk pedig fogyatékossággal él vagy súlyosan korlátozott. A legjobb a helyzet Pest megyében. Itt csupán a lakosság 16%-ának van tartós betegsége, 23,8% korlátozott a napi életvitelében és 6,7% él fogyatékossággal vagy súlyosan korlátozott.

Országosan a tartós betegséggel élők aránya megközelíti a 18%-ot. Az országos átlagnál csak Budapesten, Pest megyében és a Nyugat-Dunántúl régióban jobb a helyzet.

Öt év feletti lakosság egészségi állapota Magyarországon, 2022


Budapest

 Pest

Közép-Dunántúl

régió 

Nyugat-Dunántúl

régió

Dél-Dunántúl

régió

Észak-Magyarország

régió

Észak-Alföld

régió

Dél-Alföld

régió

Összesen (fő)

1 685 342

1 333 533

1 055 648

976 258

855 423

1 091 375

1 404 331

1 201 724

Korlátozott (%)

24.594

23.795

25.291

25.198

27.379

26.887

25.833

27.724

Van tartós betegsége (%)

16.166

16.098

17.319

16.765

20.044

19.615

18.620

19.362

Fogyatékossága van (%)

2.262

2.308

2.739

2.522

3.400

3.141

3.111

3.371

Fogyatékossága van (fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott, %)

6.780

6.680

7.503

7.072

9.231

8.924

8.417

8.954

Forrás: KSH adatbázis, Új Pillér Egészségpénztár számítás

– A fenti látlelet alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egészségpénztár nem úri huncutság, hanem racionális választás minden család életében. A KSH népszámlálási adatai alapján Magyarországon minden 6. ember küzd valamilyen tartós betegséggel, vagyis szinte valamennyi háztartás érintett. Az egészségpénztári közösség tagjaként legalább három előnyre tehetünk szert. Egyrészt a 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően finanszírozhatóbbá válnak a gyógykezelések, másrészt a pénztári szolgáltatások segítenek rövidíteni a betegutakat és hozzájutni a legmegfelelőbb kezeléshez. Harmadrészt – és hosszú távon társadalmilag ez lehet a legnagyobb haszon – az egészségtudatosság és a prevenció a családi mindennapjaink részévé válik – mutat rá a KSH népszámlálási adatai kapcsán Sebők Orsolya, a Pénztár kommunikációs igazgatója.

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA