A SZÉP kártyára vonatkozó vírusszabályok meghosszabbításával elvileg 35 milliárd forintot hagy a kormányzat a cégeknél jövőre, ha kihasználják az adókedvezménnyel adható keretösszeget. A Bonus Cafeteria felmérése szerint azonban a munkavállalók jelentős része a rekreációs juttatásból csak a vendéglátás alszámlát használja ki, a fennmaradó cafeteriakeretéből inkább az egészségére költ, nem utazásra.

A munkavállalók számára a cafeteria nem egyenlő a SZÉP kártyával – derül ki a Bonus Cafeteria Kft. több mint tízezer dolgozó cafeterianyilatkozatát alapul vevő kutatásából, amely szerint minden második dolgozó kér egészségpénztári juttatást, ha a munkáltató felkínálja számára ezt a lehetőséget.

A tanácsadó cég munkáltatói partnerei körében végzett felmérés szerint az átlagos bruttó cafeteriakeret 20–50 ezer forint között van, ezen belül legtöbben (46%) 20–30 ezer forintos havi kerettel gazdálkodhat. Az éves nettó juttatás alapján az összeg 65,6%-a SZÉP kártyára kerül, több mint 14%-a valamilyen egészségpénztári szolgáltatást finanszíroz, 3. helyre pedig 10,7%-kal a bér került. A kutatás az idei nyilatkozatok alapján történt.

A legkedveltebb cafeteriajuttatások (a vizsgált munkáltatók által biztosított nettó keretösszeg %-ában)

Forrás: Bonus Cafeteria, szerkesztés: Patika-csoport

A felmérés készítői azt is megvizsgálták, mi befolyásolja a munkavállalók választását. Alacsony cafeteriakeret (legfeljebb havi bruttó 20 ezer forint) esetén a munkavállalók jelentős része a teljes összeget a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára kéri. Ahogy azonban emelkedik a juttatás összege, az egészségpénztári célzott szolgáltatás jelenik meg másodikként a választott elemek között.

– 20 ezer forintos bruttó havi keret felett a munkavállalók közel 70%-a legalább két elemet kér, míg 50 ezer forintos havi juttatásnál már 92%-uk osztja szét az összeget két vagy több cafeteriaelem között. Az általunk nyilatkoztatott munkavállalók esetében az egészség- és önsegélyező pénztári juttatások népszerűsége vetekszik a SZÉP kártyáéval a kedvezőtlenebb adókörnyezet ellenére is – mutat rá Kardos György, a Bonus Cafeteria ügyvezetője.

Az országosan és vállalatméret alapján reprezentatív adatok azt mutatják, kizárólag kisebb cafeteriakeret esetében kiugróan magas a SZÉP kártya részesedése, de ebben az esetben is egyedül az étkezésre költhető vendéglátás alszámla dominál. A két elemet választó munkavállalók viszont inkább az egészségükre költenek az étkezés mellett: közel minden második munkavállaló kér egészségpénztári célzott támogatást, többen, mint ahányan a SZÉP kártya szálláshely vagy szabadidő zsebét feltöltik. A pénztári szolgáltatások közül a gyógyszervásárlás és az egészségbiztosítás a legnépszerűbb támogatási célok.

– Minél nagyobb a keretösszeg, annál többféle juttatást tesz a kosárba a munkavállaló. Három elemet átlag 40–50 ezer forintos cafeteriánál választanak; ebben az esetben az emberek 90%-a SZÉP vendéglátást és 70%-uk egészségpénztárat is kér. Egyértelműen a mindennapi családi költések befolyásolják a választott cafeteriát: kevesebb pénzből a napi szükségleteket elégítik ki, magasabb összegből az öngondoskodás is megjelenik.

Nem kor kérdése az egészség

Nem korfüggő az egészségpénztári célzott támogatás igénylése – derül ki az adatokból. A munkavállalók életkorának emelkedésével ugyan nő a pénztári támogatást választók aránya, de csak csekély mértékben.

Forrás: Bonus Cafeteria, szerkesztés: Patika-csoport

– A pályakezdő fiatalok éppúgy kedvelik a pénztári juttatást, mint a nyugdíj előtt állók. A pénztárak széles szolgáltatási portfoliója jól kihasználható bármely élethelyzetben legyen szó gyerekszületésről, lakáshitel-törlesztésről, egészségről vagy idősgondozásról. Nem véletlen, hogy az idén debütáló egészségbiztosítási szolgáltatás is nagyon hamar kiugróan magas részesedést ért el a kért juttatások között – teszi hozzá Kardos György.   

(A felmérés 12 000 munkavállaló nyilatkozata alapján készült, a munkavállalók 99%-a a COVID-19 megjelenése elött nyilatkozott a 2020-as cafeteriakeretéről.)

Borítókép: pexels.com

<< VISSZA