Az előtakarékosság az egészségpénztár legfőbb hozama (2020.05.05.)

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) hallgatói csoportja kérdőíves kutatásban vizsgálta az öngondoskodási szokásokat, az egészségpénztári szektor ismertségét. A válaszokból kiderül, a munkáltatóknak fontos szerepük van az öngondoskodási hajlandóság erősítésében. 

Az Új Pillér Egészségpénztár örömmel fogad minden tudományos kezdeményezést, amely az egészségpénztárak szerepét, az öngondoskodás népszerűségét vizsgálja, illetve hozzájárul a szektor ismertségének növeléséhez, a családok pénzügyi tudatosságának fokozásához. Ezért örömmel vettük a Budapesti Corvinus Egyetem megkeresését, hogy a tavaszi félév során az egészségügyi szektor iránt nyitott mesterképzős hallgatók egy csoportja a támogatásunkkal kutatásokat végezzen a témában. A projektmunka első eleme az alább ismertetett kérdőíves kutatás eredménye.

A felmérésről

Kvantitatív kutatásban vizsgáltuk az egészségpénztári szolgáltatás ismertségét, az egyes öngondoskodási formák megítélését és az azokkal kapcsolatos költési szokásokat. A kérdőívet kitöltők között voltak a Patika Egészségpénztár szolgáltatását jelenleg igénybe vevők, illetve potenciális ügyfelek is. A mintavétel módja kvótás mintavétel és a kérdőív kitöltése online valósult meg. Az eredmények elemzése során külön kezeltük a Patika Facebook-oldalán keresztül kitöltők és az általunk elért kitöltők véleményét. A kérdőívet a Patikapénztár részéről 23-an töltötték ki, a csoportunk által összegyűjtött kitöltők száma 115 fő. A kérdőív nem reprezentatív.

A szerzők a BCE mesterszakos hallgatói: Inovay Tamara, Polgár Zsófia, Stefán Gyula Tamás, Szabó Áron, Zsarnóczay Éva.

A 2020 áprilisában készült vizsgálat alapján a legnépszerűbb öngondoskodási forma mind ismertség, mind használat alapján a saját megtakarítás a nem Patikapénztár-tag válaszadók körében. Az  önkéntes egészségpénztárak esetében 28% a használati arány az intézmény ismertségéhez képest (1. ábra). A Pénztár Facebook-oldaláról érkezett 23 kitöltő válaszai alapján az önkéntes egészségpénztár szolgáltatás a legismertebb, ezt követi a saját megtakarítás és az életbiztosítás. Használat tekintetében szintén az egészségpénztár áll az első helyen, és csak ez után következik a saját megtakarítás. 

1. ábra: Öngondoskodási formák ismerete, használata

Forrás: saját szerkesztés

Arra a kérdésre, hogy melyik egészségpénztári szolgáltatókat ismerik, a kérdőívet kitöltők átlagosan 2,7 pénztárat említettek (amelynek szórása 2,5), míg a Patika kitöltői 3,7 pénztárat (2,3-as szórással). A Patika-kitöltők tehát edukáltabbak az egészségpénztári szolgáltatásokat nyújtó vállalatok terén, jobban ismerik a pénztári szektort.

2. ábra: Egészségpénztári szolgáltatók ismerete

Forrás: saját szerkesztés

A 2. ábra a 115 kitöltő válaszai alapján készült. Körükben a Patika Egészségpénztár ismertség szempontjából a középmezőnyben foglal helyet. Az első helyeken szereplő szolgáltatóknak nem elsődleges tevékenységi köre az egészségpénztári szolgáltatás, emiatt előfordulhat némi torzítás, hiszen lehetséges, hogy a válaszadók csupán a vállalat nevének ismertsége alapján választották az adott szolgáltatót. A másik 23 kitöltő válaszai alapján a Patika Egészségpénztár szerepelt az első helyen, ezt követte az OTP és az Új Pillér. 

Ki lehet pénztártag?

Azon kérdésköröket vizsgálva, hogy ki nyithat egészségpénztári számlát és, hogy mit lehet fizetni egészségpénztári számla terhére, a válaszok alapján nincs jelentős tudásbeli különbség a kártyatulajdonosok és a nem tulajdonosok között.

A szolgáltatás előnyeit tekintve a kitöltők észlelései alapján mind a két csoport esetében ugyan azok az ismérvek szerepelnek az első három helyen, ám különböző sorrendben. A 115 kitöltő esetében első helyen az előtakarékosság végzett, majd a kedvezmények és az adó-visszatérítés, míg a Patika részéről érkezett kitöltők esetében az első helyen az adó-visszatérítés szerepel, ezt követi az előtakarékosság és a kedvezmények.

A hátrányok esetén a válaszok alapján elmondható, hogy mindkét csoport esetében az első helyen az áll, hogy nem lehet akármire költeni a számlán felhalmozott pénzösszeget. A Patika részéről érkező kitöltők ezek után hátránynak jelölték meg, hogy a visszatérítés összege nem haladhat meg egy bizonyos összeget (ez esetben 150 000 Ft-ot), valamint, hogy nem tudják kivenni a pénzüket. A saját kitöltőink esetében az utóbbi két szempont fordított sorrendben szerepelt.

Ajánlás és munkáltatói szerepvállalás

Azon kérdésekkel kapcsolatban, hogy kinek a tanácsára, valamint, hogy mi alapján választottak egészségpénztárat a kérdőívet kitöltők, a következőket tudtuk megállapítani: mind a két csoportban az ismerősök ajánlása volt a választás fő szempontja, ezt követte a működési költség mértéke. Ezen felül a tanácsokat tekintve, első helyen a munkaadó, majd az összegyűjtött információk, valamint a családi, baráti ajánlások szerepeltek.

A befektetési döntésekről szóló kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a Patika kitöltői első sorban az adókedvezmény mértéke alapján, míg a saját kitöltőink elsődlegesen hozzátartozóikkal közös döntés alapján cselekednek (ehhez a fiatalabb korosztály magas aránya is hozzájárul). Második helyen mindkét csoportnál az észlelt kockázat/biztonság mértéke áll.

A saját kitöltőink körében azon kérdéskört tekintve, hogy mennyit hajlandóak költeni havonta az egyes kategóriákra, a sporteszközök, gluténmentes élelmiszerek, lakáscélú hitelek és gyermekneveléssel kapcsolatos támogatás kerültek az élre.

A kitöltőket életkoruk alapján két csoportra bontottuk (16-29, 30-62 éves) és Chi-négyzet próba segítségével megvizsgáltuk, hogy van-e szignifikáns különbség az életkort tekintve az alábbi kategóriákban. Egyedül a lakáscélú hitelek esetében találtunk szignifikáns különbséget: a fiatalabb korosztály többet lenne hajlandó költeni erre a szolgáltatásra, mint az idősebbek.

Öngondoskodási és egészségpénztári költések

Vizsgáltuk tágabb értelemben az öngondoskodással kapcsolatos költéseket. A saját kitöltőink legnagyobb arányban 5 000–10 000 Ft és 10 000–20 000 Ft között költenek ilyen céllal. Ez alapján nagy a különbség a kitöltők két csoportja között: a Patika saját kitöltői esetében a legtöbb válasz a 20 000–40 000 Ft, valamint a 40 000 Ft-ot meghaladó havi költésekre érkezett.

Konkrétan az egészségpénztárak kínálatában megtalálható szolgáltatásokkal kapcsolatos költésekről is kérdeztük a kérdőív kitöltőit, amelyekre a saját kitöltőink 58%-a egyáltalán nem költ. 18%-uk 5 000–10 000 Ft között, 16%-uk pedig kevesebb, mint 5 000 Ft-ot és mindössze 8 %-uk fordít 10 000 Ft-nál többet havonta az ebbe a körbe sorolt szolgáltatásokra. A Patika-kitöltők esetén az 5 000–10 000 Ft-os átlagos havi költés a legjellemzőbb (30%), 10 000–20 000 Ft között 26%-uk, 20 000–40 000 Ft között 16%-uk költ a pénztári szolgáltatásokra.

<< VISSZA