Benyújtották az országos intézetek vezetői a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a gyermekkori betegségek, valamint a mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgáló nemzeti egészségprogramokat. Ennek kapcsán az emberi erőforrások minisztere az M1 aktuális csatornán elmondta, a betegségek megelőzésére koncentrál a népegészségügyi program és évtizedekre meghatározza majd a magyar egészségügy fejlődését. A miniszter úgy fogalmazott, a megelőzés már akkor elkezdődik, amikor „az édesanya áldott állapotba kerül", aztán folytatódik a bölcsődében, az óvodában és az iskolában is. Olyan szemléletet és környezetet szeretnének kialakítani, amely az egészséges életmódot természetessé teszi – idézte az MTI a minisztert.

Új tervek

A humán vagyon akkor tud a versenyképesség szolgálatában állni, ha okos és egészséges. A cégek oldaláról tehát tekinthetjük befektetésnek az egészségmegőrzés, egészséges élet támogatását, aminek egyik lehetséges formája az egészségpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés.

– A jólét nem egyenlő a jólléttel. Nem fog hosszú távon nőni a versenyképesség, ha csak gépbe, technológiába fektetünk be, és nem invesztálunk a tudás és az egészség támogatásával a humán vagyonba – szögezte le Dr. Csath Magdolna, a Szent István Egyetem Emeritus professzora, a Versenyképességi Tanács tagja a XII. IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián. A professzor leszögezte azt is: nem növelhető a versenyképesség az emberek egészsége kárára egészségtelen munkahelyekkel, környezetkárosító tevékenységgel vagy csupán mennyiségorientált növekedéssel.

A World Economic Forum felmérése szerint Magyarországon a lakosság 72%-a fél az egészségügyi rendszer problémáitól. Ennek hátterében többek között a hosszú várólisták – 2017 óta 22%-kal nőtt a várólistákon lévő betegek száma –, és a zsebből fizetés – nem csak a paraszolvencia! – magas aránya áll. Csath Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában kevéssé boldogító mutató, hogy az egy főre jutó állami egészségügyi kiadás GDP-arányosan 7,2% (az Eurostat 2015-ös adata), ami alapján Magyarország a középmezőnybe tartozik, hiszen nálunk alacsony a GDP.

– A svájci Institute for Management Development (IMD) évente jelenteti meg a versenyképességi elemzését. Ezen a listán Magyarország öt helyet lépett előre 2017 és 2018 között. A 63 vizsgált ország között az 52. helyről feljöttünk a 47-dikre, ám a vizsgált részmutatók némelyikében a sor végén kullogunk. Különösen rossz a helyezésünk az egészségügy és az oktatás színvonala, és az életminőség tekintetében. Az IMD az egészségügyi helyzettel kapcsolatban vizsgálja a finanszírozást és az egészségi mutatókat. Az életminőség esetén pedig elemzik például, hogy hogyan érzik magukat a munkavállalók a munkahelyükön.

A munkavállalók munkahelyekkel kapcsolatos véleményét mutatja motiváltságuk és az elvándorlás mértéke, vagy ahogyan a kutatók fogalmaznak, az agyelszívás. A képzett munkaerő rendelkezésre állása tekintetében a 63., az agyelszívást nézve pedig a 62. helyen állunk – mutatott rá Csath, aki szerint Magyarországon jelenleg a versenyképesség javulása jobbára mennyiségi és nem minőségi kérdés, vagyis elhanyagoljuk a humánvagyont. Hosszú távú szemléletet és rendszerben való gondolkodást sürget a szakember annak érdekében, hogy a növekedés mellett a fejlődés is megvalósuljon.