Az Európai Unió statisztikai hivatalának közlése szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított egészségügyre fordított állami kiadás Cipruson (2,6 százalék), Lettországban (3,8 százalék), Romániában (4,2 százalék), Görögországban (4,5 százalék), Luxemburgban (4,6 százalék), Lengyelországban (4,7 százalék) és Magyarországon volt a legkevesebb 2015-ben. Ezzel szemben Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,2 százalék), Ausztria és Hollandia (mindkettő 8,0 százalék) az unió átlagánál többet fordított az egészségügyre.

A rangsor egészen más, ha az egészségügyre költött összeg az egyes tagállamok lakosságszámával áll összehasonlításban. A vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki, ezen belül azonban nagy szórás mutatkozik az egyes tagállamok között. Az egy főre jutó, 3000 eurót meghaladó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), majd a sorban Dánia (4094 euró), Hollandia (3194 euró), Svédország (3170 euró), Ausztria (3149 euró), Írország (3138 euró) és az Egyesült Királyság (3020 euró) következik. A sereghajtók pedig Románia (340 euró), Bulgária (343 euró), Lettország (468 euró), Lengyelország (520 euró), Ciprus (532 euró) és Magyarország (592 euró).

Az Európai Unió egészét tekintve a GDP-arányos egészségügyre fordított költés a szociális védelem után (19,2 százalék) a közkiadások második legnagyobb tétele megelőzve a közszolgáltatásokat (6,2 százalék). Negyedik az oktatás (4,9), majd a gazdasági ügyek (4,3), a közrend és a biztonság (1,8), a védelem (1,4), a szabadidő, kultúra és vallási felekezetek támogatása (1 százalék), a környezetvédelem (0,8). A lista végén a lakhatás és a közösségi szolgáltatásokra fordított költségek (0,6) állnak – idézi az MTI az Eurostat közleményét.