Egyszerre akár több ablakot is nyitva tartunk munka közben a számítógépünkön, ide-oda ugrálunk közöttük, semelyik sem köti le igazán a figyelmünket. Különösen a fiatal munkavállalók nem képesek sokáig egy dologra koncentrálni, folyamatosan újabb impulzusokat keresnek.A neten szoktunk hozzá ehhez, aztán a chatappokon ivódott igazán belénk és most már az élet minden szegletében igényeljük. Napjainkat átszövik a félbeszakítások: hangszignállal jelzi a telefonunk vagy a számítógépünk, hogy e-mailünk jött, skype-üzenetet kaptunk, valami történt a Facebookon.

Rohanó világunkban nagy igény lenne rá, hogy egyszerre több mindent tudjunk elvégezni a munkahelyünkön, de a multitasking (halmozott médiafogyasztás) nem tesz jót az agynak. Sőt, szétaprózza az összpontosító képességünket. A szétszórt agy-szindróma már ismert kór a pszichológusok előtt. Tudatosan azonban ez is orvosolható – írja a Ritmus.hu.

Kézenfekvő a kérdés: megnő-e a hibázási lehetőség ebben az összevisszaságban? A BBC-t idéző cikk kutatásokra hivatkozva azt állítja, a multitasking egyáltalán nem jó. Alacsony a hatékonysága, csökkenti a munkavállaló termelékenységét és az elménknek sem tesz jót. Egyszerre többféle dolog végzése felszínessé tesz, növeli a hibaszázalékot és csökkenti azon képességünket, hogy kiszűrjük az irreleváns, nem oda tartozó információkat. Vagyis nem tudunk célirányosan haladni. Miért? Mert az agyunk úgy fejlődött ki az evolúció során, hogy egyszerre egy dologra tudjon koncentrálni igazán hatékonyan. Ebből ered a Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow-élmény is. Amikor valósággal elmerülünk egy tevékenységben és elfeledkezünk minden másról, a körülöttünk lévő világ történéseiről. A dologban, amit végzünk, valamiféle páratlan színvonalra teszünk szert.

Ha érdekli, hogy miért képzeltük azt, hogy a multitasking hasznos és hatékony, olvassa el a Ritmus.hu-n megjelent cikket, amelyből kiderül az is, hogy mit eredményez agyunkban az állandó megszakítás, és kapunk néhány tanácsot is, hogy hogyan szabaduljunk meg az impulzusfüggőségtől.