Az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó vállalat 16. alkalommal készítette el a program keretében a dolgozói elkötelezettséget vizsgáló kutatását. Idén 91 cég 44 ezer munkavállalója válaszolt a kérdésekre.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint az elmúlt öt év adatai alapján egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók 61 százaléka elkötelezett a cég iránt. Ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni és elváráson felül teljesítenek a vállalat céljai érdekében. Ez meghaladja mind az európai, mind a globális szintet, de csökkenő tendenciát mutat, idén először ugyanis megfordult a sokéves trend. A felmérés szerint a munkavállalók 48 százaléka egyáltalán nem fél kimenni a munkaerőpiacra, ez jelentős emelkedés a korábbi évekhez képest. Gyengült a kötődés munkahelyükhöz, 38 százalékuknak egyáltalán nem okoz lelki válságot a váltás - közölték. Az erkölcsi és az anyagi elismerést tekintve is csökkent az elégedettség az átlagos magyar munkahelyen dolgozóknál. Csak 40 százalék ért egyet azzal, hogy az elvégzett munkájuk és felelősségük arányos a fizetésükkel, és úgy látják, hogy a környezet, amelyben dolgoznak, illetve a munkavégzéshez biztosított felszereléseik is kevésbé támogatják hatékonyságukat.
Az Aon Hewitt 16. alkalommal adta át az Aon Legjobb Munkahely Díjat. Az idei tíz győztes vállalat a gyógyszeripar, a kereskedelem, valamint az IT és a telekommunikációs szektor képviselői közül került ki.

Jövőre az Egyes meghatározott juttatás kategóriába került, és – az október végén a parlamentnek benyújtott adótörvény-módosító csomag szerint – 49,56%-os közteherrel (15% x 1,18 + 27% x 1,18 = 49,56%) adózik az önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulás, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés, az iskolarendszerű képzés, az üdültetés, a foglalkoztatói nyugdíjpénztár, az adóköteles biztosítási díj, az ajándék utalvány és a szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás. A VDSZ szerint elhibázott a jövő évi cafeteria, ezért a szakszervezet a beiskolázási támogatás és az önkéntes pénztári befizetést terhelő adók csökkentését szeretné elérni.

Jó hír viszont, hogy az önkéntes kasszákba fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulásra vonatkozó korlátot eltörölték, így 2017-ben minden cég a saját stratégiája alapján határozhatja meg, hogy mekkora összeggel járul hozzá a munkavállalója és családja biztonságos jövőjéhez.   

A Patika-csoport hétezer munkáltatóval áll napi kapcsolatban. Az ő befizetéseik alapján úgy látjuk, jelenleg az önkéntes pénztárakba fizetett céges juttatások fele esik a kedvezőbb, 34,51%-os sávba, a másik felét azonban 49,98%-os adóteher sújtja a kedvezményes adózásra vonatkozó 200 ezer forintos plafonösszeg bevezetése óta.

Megmaradnak, sőt bővülnek az adómentes juttatások. Ebben a pillérben új elemként jelenik meg a Munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás, amelyről ma még nem tudjuk, hogy kinek, milyen formában és értékben adhatja jövőre a munkáltató. A béren kívüli juttatás kategóriába csupán az évi 100 ezer forintos készpénzjuttatás, valamint a SZÉP egyenlegének feltöltése – a közszférában évi 200 ezer forintig, a versenyszektorban évi 450 ezer forintig – marad.

Úgy tűnik nem lesz változás a SZÉP-kártya kibocsátására vonatkozó feltételekben annak ellenére, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozást az unió elkaszálta. Hogy mi a baj a kibocsátókra érvényes kritériumokkal, arról itt olvashat a Patika-csoport stratégiai partnere, a Multi-Pay^® hírlevelében.