Új Pillér Egészségpénztár

Ideális ösztönzők a 21. században (2016.06.01)

Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója, a BCE Közgazdaságtudományi Kar Mikroökonómia Tanszékének vezetője szerint ma az a kérdés, hogyan lehet motiválni a munkavállalókat. Korábban a nevelési elv a létbizonytalanság volt, ebben azonban az automatizáció új hulláma komoly változást hozott: eldöntötte munkavállaló és gép között az árversenyt.

– A kínai órabér magasabb, mint a gépek üzemi költsége, így ott várhatóan tömeges lesz az élőmunka kiváltása. Ehhez nyilván alkalmazkodnia kell a vállalatnak és munkavállalónak is, és az is nyilvánvaló, hogy az új korszak nem lesz mentes a politikai feszültségektől se. A munkavállalóink jobb kihasználása érdekében új iparpolitikára és új fejlesztési fókuszra van szükség – vonta le a következtetést Trautmann, aki szerint a kilencvenes évek ipari leépítései, majd a kilencvenes évek közepét jellemző toyotizmus – amikor az automatizációt a munkaszervezésre és a logisztikára alkalmazzák – után az alkotás örömét hirdető google-modell időszaka következett. Most ezt a felszabadult érzést kell kiterjeszteni a gazdaság többi szegmensére például úgy, hogy a teljesítményelv kerül a középpontba.

– A ma vállalatának kultúrát kell közvetítenie, de ez a változás nem magától megy végbe, a bizalmon alapuló kultúra visszaépítéséért tenni kell. Ha azt szeretnénk, hogy a kollégák gondolkodjanak, alkossanak, az eddigiektől eltérő motiválókra, családiasabb cégmodellre van szükség. A szeretet, ajándékozás bizonyos jelenségekre jobb válasz, mint a hasznosság vagy az önzés.

NGM: új korszak, új egyezségek

A válság átrendezte a vállalatok és állam viszonyát is, és most a szereplőknek meg kell találniuk az új összhangot – hangzott el az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferenciáján.

– Magyarországon egyszerre jelentkezik munkaerőhiány és munkanélküliség és ebben a kérdésben nem az a döntő, hogy ki hol lakik, hanem az, hogy az illető milyen szakképzettséggel rendelkezik, és mennyire motivált – fogalmazott Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett eseményen, május közepén.

Az államtitkár előadásában elmondta: a kormány célja, hogy 4,6 millió legyen a foglalkoztatottak száma, és csökkenjen a jelenleg 6%-os munkanélküliségi ráta. Ezt szolgálja a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, a szabad vállalkozási zónák, a közfoglalkoztatottak versenyszférában való elhelyezkedését ösztönző program, valamint uniós forrásokból is jelentős összegeket fordít a kormány foglalkoztatáspolitikai célokra.

– De miért van rossz kedvünk, ha a foglalkoztatáspolitikában jelentős eredményeket értünk el? – tette fel a kérdést Dr. Trautmann László, a BCE Közgazdaságtudományi Kar Mikroökonómia Tanszékének vezetője, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója.
A választ a kutatóintézet az Opten adatait elemezve keresi. A kutatás fő kérdése, hogy a foglalkoztatáspolitika hogyan járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a termelékenységhez, a termékek és szolgáltatások minőségének javulásához. Kérdés az is, hogy mivel és miként ösztönözhetők a mai munkaerő-piaci szereplők.

– Egyáltalán nem biztos, hogy pénzben veszi ki valaki azt, amit megkeres a munkahelyén. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok ugyan növelik a béreket, de hatalmas különbségek vannak az egyes szektorokban az egy főre eső havi jövedelemben és a 2010 és 2015 közötti bérnövekedés százalékos értéke között. Általában ahol magasabb a jövedelemszint, kevesebbet emeltek az elmúlt öt évben, de vannak kiugró ágazatok. A pénzügyi szektorban például messze az átlag feletti, közel 500 ezer forintos jövedelmeket látunk, míg a szociális ellátásban vagy az erdőgazdaságban tevékenykedők jóval az átlag alatt, 100 ezer forint körül keresnek, ráadásul a bérek itt csökkentek az elmúlt öt évben – adott ízelítőt a hazai kkv szektor foglalkoztatáspolitikáját vizsgáló kutatás eddigi eredményeiből Dr. Sugár András, a Corvinus Statisztikai tanszékének vezetője.

<< VISSZA