Továbbra sem kötelező a hozamok nyilvánossá tétele (2016.01.01)

A törvényhozás őrizve az előző évek tradícióit, december 22-én több pontban is változtatta az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályokat, azonban a Független Pénztárszövetség (FPSZ) által ismételten benyújtott módosító javaslat ellenére a jogalkotó tavaly sem változtatott a hozamok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokon.

Az egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb év végi módosítások


Nem történt lényegi változás

Két kormányrendelet - 268/1997. és a 281/2001. -, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény (Öpt.) változott 2016. január 1-től. Az Új Pillér tagjait azonban kevéssé érintik az elsősorban a tagság megtakarításainak biztonságát szolgáló újdonságok, hiszen független piaci szereplőként a Patika-csoport már megalakulása óta az jogszabályban most lefektetett elvek és előírások szerint, mindenben a pénztártagok érdekei szerint járt el.

A Patika-csoporthoz tartozó önkéntes pénztárak megfontolt befektetési politikája és a működési költségek alacsonyan tartása a pénzügyi szektoron végigsöprő válság miatt kifejezetten előnynek bizonyult, ahogyan ezt a korábbi évek és az Új Pillér tavalyi eredményei is bizonyítják. (A 2015-ös év gyorsjelentéséről a Új Pillér 2015: bővülő tagság, bővülő egyéni befizetések a prémium kasszában című írásunkban olvashat részletesen).

Továbbra sem transzparens a szektor

A Független Pénztárszövetség úgy véli, a vagyonkezelésre vonatkozó szabályok transzparenssé tétele érdekében indokolt lett volna – a nyugdíjpénztárak gyakorlatával azonosan - az egészségpénztárak által kötelezően közzéteendő éves hozam intézményének bevezetése.

– Az Öpt. 1993. évi elfogadása óta – az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan – folyamatosan nő az egészségpénztári szektor vagyona, amely 2015-ben már elérte 53 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A vagyonnövekedés legfontosabb indoka az, hogy a pénztártagok nagy része már tudatosan gyűjt a kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatásokra, valamint az előre nem látható betegségek költségeinek fedezetére. A befizetések egy részét azonban a pénztártagok nem használják fel, így évről évre nő az egészségkasszák által befektethető vagyon nagysága, ami nominálisan magasabb hozam elérésére ad lehetőséget az egészségpénztáraknak is. Emiatt lenne fontos az elért hozamok a nyugdíjpénztárakhoz hasonló kötelező közzététele. – indokolta a minisztérium által ismételten elvetett javaslatot dr. Lukács Marianna, az FPSZ elnöke.

Sérülhet a függetlenség is

Különösen aggályos, hogy az új törvénymódosítás az önkéntes egészségpénztárak működési költségét 10%-ban maximalizálja. Ilyen korlátozás a nyugdíjpénztáraknál már évek óta fennáll, ott 5% a levonható működési költség. A javaslat azért sérti az esélyegyenlőséget, mert a kasszáknak számos költségük (pl. felügyeleti díj) fix és nem a bevétellel arányos.

A nagy egészségkasszáknál – így a Patikánál és az Új Pillérnél – az új törvényhely érdemi változást nem hoz, hiszen mindenki a bekorlátozott szint alatt teljesít, azonban a munkáltatói és a kisebb független kasszákat a jogszabály-javaslattal komoly hátrány érheti. Véleményem szerint hibás a szereplőket egyenlősíteni kívánó elképzelés, hiszen az akár bezárásra is kényszerítheti a civil lelkesedésből működő vállalati kasszákat, nem is beszélve az új szereplők piacra lépésének ellehetetlenítéséről.

A Független Pénztárszövetség aggályosnak látja, a kisebb pénztárakat néhányan egyen-levelekkel keresik meg, felajánlva a kis pénztárak beolvadásának teljes finanszírozást.

A 2016. évi cafeteriás szabályok nem hoztak érdemi változást


Idén tehát nőnek a költhető cafeteria forintok változatlan keretösszeg esetén, de akár a 2016-os béremelésre szánt összeget is érdemes a juttatásokra költeni. Ahogyan azt Kardos György, a Patika-csoport cafeteria szakértője az ankéton elmondta: nettó 10 ezer forint béremelés a munkáltatónak 19 618 forint költséget jelent, míg a cafeteria keret nettó 10 ezer forintos emelése átlagosan 14-15 ezerből megvalósítható. Utóbbi megoldással egy 100 fős cég éves szinten 5,5 - 6,5 millió forintot takaríthat meg.

Az önkéntes kasszákba érkező pénzek bővülésére lehet számítani a minimálbér-emelés okán is. Az idei 111 ezer forintos minimálbér az egészségpénztárakba havi 33 300 forint, a nyugdíjkasszákba havi 55 500 forint tagdíj-kiegészítést tesz lehetővé. Igaz, a kedvezményes adózású elemekre vonatkozó 200 000 forintos plafonösszeg továbbra is komoly korlát, de az azon túli kifizetéseket terhelő 49,98%-os közteher még mindig kedvezőbb, mint a bérterhek.

Persze egy hatékony, modern cafeteriarendszer soha nem egyszerű, és különösen nem az a 3 adókulcsot, és a különböző plafonösszegeket figyelembe véve. A patikás szolgáltatások között azonban mindenki megtalálhatja azt, amelyik számára átláthatóvá és könnyen számolhatóvá teszi a juttatásokat. A munkavállalóknak segít az SZJA-kalkulátor a befizetéseik optimalizálásában, a munkáltatóknak pedig a Cafeteria-kalkulátor jelent pótolhatatlan költséghatékony segítséget.

Kattintson ide, és számolja ki az Ön cége számára optimális cafeteria keretet!
Kattintson ide, és számolja ki az Ön számára optimális pénztári befizetés összegét a várható adó visszatérítés függvényében!

A 2016-os egyéni újpilléres befizetésekre vonatkozó szabályok

<< VISSZA