A törvényhozás őrizve az előző évek tradícióit, december 22-én több pontban is változtatta az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályokat, azonban a Független Pénztárszövetség (FPSZ) által ismételten benyújtott módosító javaslat ellenére a jogalkotó tavaly sem változtatott a hozamok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokon.

Az egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb év végi módosítások

Nem történt lényegi változás

Két kormányrendelet - 268/1997. és a 281/2001. -, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény (Öpt.) változott 2016. január 1-től. Az Új Pillér tagjait azonban kevéssé érintik az elsősorban a tagság megtakarításainak biztonságát szolgáló újdonságok, hiszen független piaci szereplőként a Patika-csoport már megalakulása óta az jogszabályban most lefektetett elvek és előírások szerint, mindenben a pénztártagok érdekei szerint járt el.

A Patika-csoporthoz tartozó önkéntes pénztárak megfontolt befektetési politikája és a működési költségek alacsonyan tartása a pénzügyi szektoron végigsöprő válság miatt kifejezetten előnynek bizonyult, ahogyan ezt a korábbi évek és az Új Pillér tavalyi eredményei is bizonyítják. (A 2015-ös év gyorsjelentéséről a Új Pillér 2015: bővülő tagság, bővülő egyéni befizetések a prémium kasszában című írásunkban olvashat részletesen).

Továbbra sem transzparens a szektor

A Független Pénztárszövetség úgy véli, a vagyonkezelésre vonatkozó szabályok transzparenssé tétele érdekében indokolt lett volna – a nyugdíjpénztárak gyakorlatával azonosan - az egészségpénztárak által kötelezően közzéteendő éves hozam intézményének bevezetése.

– Az Öpt. 1993. évi elfogadása óta – az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan – folyamatosan nő az egészségpénztári szektor vagyona, amely 2015-ben már elérte 53 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A vagyonnövekedés legfontosabb indoka az, hogy a pénztártagok nagy része már tudatosan gyűjt a kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatásokra, valamint az előre nem látható betegségek költségeinek fedezetére. A befizetések egy részét azonban a pénztártagok nem használják fel, így évről évre nő az egészségkasszák által befektethető vagyon nagysága, ami nominálisan magasabb hozam elérésére ad lehetőséget az egészségpénztáraknak is. Emiatt lenne fontos az elért hozamok a nyugdíjpénztárakhoz hasonló kötelező közzététele. – indokolta a minisztérium által ismételten elvetett javaslatot dr. Lukács Marianna, az FPSZ elnöke.

Sérülhet a függetlenség is

Különösen aggályos, hogy az új törvénymódosítás az önkéntes egészségpénztárak működési költségét 10%-ban maximalizálja. Ilyen korlátozás a nyugdíjpénztáraknál már évek óta fennáll, ott 5% a levonható működési költség. A javaslat azért sérti az esélyegyenlőséget, mert a kasszáknak számos költségük (pl. felügyeleti díj) fix és nem a bevétellel arányos.

A nagy egészségkasszáknál – így a Patikánál és az Új Pillérnél – az új törvényhely érdemi változást nem hoz, hiszen mindenki a bekorlátozott szint alatt teljesít, azonban a munkáltatói és a kisebb független kasszákat a jogszabály-javaslattal komoly hátrány érheti. Véleményem szerint hibás a szereplőket egyenlősíteni kívánó elképzelés, hiszen az akár bezárásra is kényszerítheti a civil lelkesedésből működő vállalati kasszákat, nem is beszélve az új szereplők piacra lépésének ellehetetlenítéséről.

A Független Pénztárszövetség aggályosnak látja, a kisebb pénztárakat néhányan egyen-levelekkel keresik meg, felajánlva a kis pénztárak beolvadásának teljes finanszírozást.

A 2016. évi cafeteriás szabályok nem hoztak érdemi változást

A kisebb kasszák helyzetét a taglétszám, illetve a befizetések bővülése javíthatja, és erre minden esély megvan 2016-ban. Ahogy az a novemberi Cafeteria Ankét 2016 konferencián elhangzott, idén a cafeteriára vonatkozó szabályok nem változtak, csupán a juttatások adóterhe enyhült az 1%-os SZJA-csökkentésnek köszönhetően. (Az egyes elemekre vonatkozó tudnivalókat az alábbi táblázatban találja.)

Juttatások 2016-ban

Adómentes juttatások
Munkába járás	a bérlet árának 14%-a
Sport	nincs korlát
Kultúra	50 000 Ft/év
Bölcsőde	nincs korlát
Kockázati biztosítás (élet, baleset, egészség)	minimálbér 30%-a (33 300 Ft)/hó
Teljes életre szóló biztosítás (2018. jan. 1-ig)	nincs korlát
Számítógép használat	nincs korlát
Lakáscélú támogatás	5 évente 5 millió
Béren kívüli juttatások 34,51%
200 ezer forintos éves keret
Erzsébet utalvány	8.000 Ft/hó	200 000	450 000
Helyi bérlet	a bérlet értéke
Iskolakezdési támogatás	minimálbér 30%-a (33 300 Ft)/gyermek/év
Egészség- és önsegélyező pénztár	minimálbér 30%-a (33 300 Ft)/hó
Önkéntes nyugdíjpénztár	minimálbér 50%-a (55 500 Ft)/hó
Munkahelyi étkeztetés	12 500 Ft/hó
Iskolarendszerű képzés	minimálbér 2,5-szerese 277 500 Ft/év
Üdültetés	minimálbér 110 000 Ft/fő/év
Foglalkoztatói nyugdíjpénztár	minimálbér 50%-a/hó
450 ezer forintos éves rekreációs keret
SZÉP kártya szállás	225 000 Ft/év
SZÉP kártya vendéglátás	150 000 Ft/év
SZÉP kártya szabadidő	75 000 Ft/év
Egyes meghatározott juttatások 49,98%
A béren kívüli juttatások egyedi értékhatár feletti része
A béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meg nem haladó, de összértékben 200 ezer forint feletti része (SZÉP kártyán kívül)
A SZÉP kártya és a 200 ezres kör együttes összegéből a 450 ezer forint feletti rész
Adóköteles biztosítási díj
Ajándék utalvány
Szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás Például a Patikapénztár stratégiai partnere, a Multi-Pay® kártya bizonyos alszámlái: