Sok tennivaló van még annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a hazai egészségügyi ellátórendszer. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése – a Governtment at a Glance - How Hungary Compares más OECD országokhoz hasonlítva vizsgálja a magyar kormány teljesítményét – számtalan területen vár sürgős kormányzati intézkedéseket.

A leginkább aggasztó eredményeket az egészségügyi kiadások pácienseket terhelő részének elemzése mutatja. A mutató 2007 és 2012 között 26-ról 29%-ra ugrott, ami pont 10 százalékponttal magasabb, mint a 2012-es OECD-átlag. 2012-ben a saját zsebből finanszírozott egészségügyi kiadások mind az OECD, mind a szomszédos országokhoz képest magasak voltak, a háztartások összkiadásának a gyógyszerekre fordított, saját zsebből finanszírozott része elérte a 4,2 százalékot - szemben a kelet-közép-európai országok 2,5 százalékos arányával – emeli ki a napi.hu beszámolója. Ez a szakadék az átlagos jövedelemkategória alatt még nagyobb volt. Az állampolgárokat terhelő egyre növekvő önrész bizonyos társadalmi rétegek - különösen az alacsony jövedelmű csoportok - számára pénzügyi akadályt jelenthet az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben.

Ezekben is sereghajtók vagyunk

Tény, bővíteni kell a lakosság egészségügyre költhető magán forrásait, amire a legmegfelelőbb forma az önkéntes egészségpénztár lehet, mivel a tagság kizárólag egészségügyi kiadásokra számla ellenében használható fel. Így egyúttal csökkenteni lehetne a hálapénz szerepét és fehéríteni a gazdaságot is.

Az önkéntes kasszák következő lépésként azt várják a kormánytól, hogy az bővítse az önkéntes egészségpénztárak által adómentesen finanszírozható szolgáltatások körét. Ez a lakosság egészségügyi állapotában jelentős javulást hozhatna – véli dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport igazgatója.