Utólagosan átformált valóság
Biztos, hogy Önök is sokszor belefutnak olyan helyzetekbe a mindennapokban, amikor váratlan események bekövetkeztét mások utólag törvényszerűnek magyarázzák. Néha egészen őrült teóriák is születnek, ezeket szoktuk összeesküvés-elméleteknek nevezni.

Rendszeresen esünk bele abba a csapdába, hogy a múlt eseményeit utólag eleve elrendeltnek véljük, nem történhetett másképp, gondoljuk. Annyira ódzkodunk attól a gondolattól, hogy ami történt, az csak egy volt a sok lehetséges kimenetelből, hogy a saját memóriánkat is észrevétlenül módosítjuk (noha azt közben svájci óra pontosságúnak hisszük). Amikor bizonytalanok vagyunk egy jövőbeni eseménnyel kapcsolatban, a megtörténte után egy idővel egyre inkább az él a memóriánkban, hogy erre számítottunk, így kellett lennie. Ha a befektetési döntéseinkről, azok meghozatalának körülményeiről részletes naplót vezetnénk, sok érdekességbe futnánk bele visszaolvasáskor…

A befektetések sikerességében döntő fontosságúak a jövőbeni események. A piac általában van annyira hatékony, hogy a jelenben elérhető információk gyorsan beépülnek az árakba. Így egy befektetéssel általában csak akkor tudunk pénzt keresni, ha jól találjuk el a jövő alakulását. A jövő pedig tele van véletlen eseményekkel, amiből nyilvánvalóan következik, hogy a befektetésekben a szerencsének hatalmas szerepe van.

A szerencse és a számok
Michael Mauboussin a témával foglalkozó könyvében a tisztán képesség és tisztán szerencse skálán a befektetéseket a szerencsejátékok közelébe sorolja. Viszonylag egyszerű kérdésfeltevéssel eldönthetjük, hogy így van-e. A világ legjobb sakkozója 100 alkalomból hányszor verne meg egy közepes sakkozót? Valószínűleg százszor. A csapatjátékoknál már árnyaltabb a kép, a sok szereplőből fakadó rengeteg interakció megnöveli a véletlen szerepét. A világ legjobb befektetője vajon 100 befektetésből hányszor fog jól dönteni? Százszor? Kilencvenszer? Egészen biztosan sokkal kevesebbszer. Ha annyira ügyes lenne, akkor egészen elképesztően magas és tartós hozamokat tudna elérni. Pedig a legjobb hosszú távú dokumentált teljesítmény Warren Buffetté, aki 1965 és 2013 között évi átlagban 19,7 százalékos hozamot tudott elérni, viszonylag magas kockázatvállalás mellett. De ebben az időszakban több rossz éve volt neki is. Mi a Concorde Alapkezelőben mindig azt szoktuk mondani, hogy igyekszünk tízből hatszor jól dönteni, ha ez sikerül, a teljesítményünk már a nagyon jók közé fog tartozni.

(Forrás: Michael Mauboussin: The Success Equation: Untangling Skill and Luck in Business, Sports,
and Investing; Kiadó: Harvard Business Review Press, 2012.)

A teljesítmény és a véletlen
Minden személyhez kötődő teljesítmény (mint amilyen a befektetési döntés) szétbontható két részre: egy képességből fakadó faktorra és egy véletlen faktorra.

Előszeretettel nézzük, melyik befektetési alap teljesít a legjobban egy adott (jellemzően rövid) időszakban, és azt gondoljuk, abba kellene befektetni, nagyon jó lehet a kezelője és elfelejtjük, hogy ez jelentős részben csak a véletlen következménye. Számtalanszor dokumentált tény, hogy a befektetők átlagosan sokkal rosszabb (tőkesúlyozott) hozamot érnek el, mint az alapok átlagos (idősúlyozott) hozama, éppen amiatt, mert mindig lecserélik a gyengén teljesítő alapjaikat a legjobbakra.

A jól teljesítőkbe fektetve mindig túl fogjuk értékelni a vélt képességet, összetévesztve a szerencsével. Ennek fordítottja is igaz, el fogjuk adni a legjobb alapkezelők alapjait is egy rosszabb időszak után, azt gondolva, hogy rosszul mértük fel a képességüket, pedig lehet, hogy csak a szerencse pártolt el tőlük.

Az átlaghoz való visszahúzás veszélyei
Miután félreértjük a véletlent, nem gondolunk a következményével sem, az átlaghoz való visszahúzással. Egy véletlen változó extrém értéke után az átlaghoz (várható értékhez) közelebbi értékekkel fogunk szembesülni. A szerencse miatt rövid távon kiugróan teljesítő alap eredménye közép távon közelebb lesz az átlaghoz. Ezért ha a kiugró teljesítmény (szerencse bekövetkezte) után figyelünk fel rá, jó eséllyel csalódni fogunk.

Mit tehetünk a rossz döntések ellen?
Először is reális várakozásokkal kell rendelkeznünk. Másodszor, tisztában kell lennünk a véletlen szerepével, és nem szabad kizárnunk, hogy jelentős befolyással van az adott helyzetre.

Fontos a múltbeli teljesítmény vizsgálatát a lehető leghosszabb időszakra elvégezni (de nem hosszabbra, mint amióta az alapot a jelenlegi menedzser kezeli). Idővel ugyanis a véletlen faktor szerepe csökken, míg a képességé nem. Lehet, hogy Warren Buffett lassan ötven éve folyamatosan szerencsés, de kevésbé valószínű. Másrészt, ha van rá alkalmunk, igyekeznünk kell az adott alap kezelőjének gondolkozását is megismerni.

Sok rossz dologból így lehet jó
Ha valóban úgy van, hogy folyamatosan alulbecsüljük a véletlen szerepét és valami okot (képességet) keresünk benne, akkor nemcsak túl pozitívan látjuk a szerencsés szereplőket, hanem túl negatívan is a balszerencséseket. Így a piacok túlértékelik a jól teljesítő vállalatokat, és tehetségtelennek tartják a szerencsétlen vállalatok menedzsmentjét. Érdemes tehát arrafelé keresgélnünk befektetési lehetőségeket, ahol sok rossz dolog történt a közelmúltban.”

Így gyarapíthatja megtakarításait:

• töltse fel patikakártyáját egyénileg havonta
• kösse le a fel nem használt egyenlegét
• vegyen igénybe prevenciós szolgáltatást
• készüljön az év végi Patikás akciókra

és igényelje vissza az adóbevallásában az SZJA-kedvezmény összegét!

A költségtudatosság évében a Patika és az Új Pillér segítségével hónapról hónapra önkéntes pénztári szemszögből körbejárjuk azokat a témákat (pl. adómegtakarítás, kamatadó-mentes befektetés, céges adomány, szolgáltatói árkedvezmény, +10%-os lekötés, +10%-os prevenciós szolgáltatás), amelyek 2015-ben segítenek abban, hogy az egészségről való öngondoskodás igazi értékké váljon és forintokban is mérhető megtakarítást hozzon.

Kattintson! 2015-ben költségtudatos hónapok egész évben januártól decemberig