A KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint általában ezek 50-60%-a a munkahelyi negatív stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza.

A szervezet felmérése szerint Magyarországon a munkahelyi átszervezések, a foglalkoztatás bizonytalansága a munkahelyi stressz leggyakoribb oka, második helyen szerepel a munkaórák száma vagy a munkaterhelés miatt a munkavállalókban okozott feszültség. Szintén probléma a kollégák vagy a felettesek támogatásának hiánya, a nem megfelelően tisztázott szerepek és hatáskörök, kötekedésnek, zaklatásnak való kitettség, valamint a saját munkamódszer alkalmazásának korlátozása.

A 2013-as felmérés szerint a pszichoszociális kockázatok a munkavállalók legalább egynegyedét érintik, ugyanakkor egy 2006-os tanulmány szerint a munkahelyi felsővezetők 50%-a úgy véli, hogy munkával töltött élete során egyetlen dolgozójuk sem fog lelki egészségi problémával szembesülni. 

A stressz a szervezet általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi állapota, önmagában tehát nem probléma, viszont a krónikus stresszhelyzet distresszhez vezet, ami betegségeket válthat ki. A túlzott és hosszú ideig tartó stresszhelyzet kellő regeneráció hiányában elfáradáshoz, kimerüléshez vezethet. Romlik a munkateljesítmény, megnő a hibázások száma, megnő a munkabalesetek és megbetegedések kialakulásának kockázata.

Kinek a feladata a stressz kezelése?