Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény 1993-ban lépett életbe, 1994-ben pedig megalakultak az első nonprofit pénztárak. Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak alapítása 1995-ben indult, melynek eredményeként az év végén 16 egészségpénztár és 8 önsegélyező pénztár működött, összesen közel ezer fővel. Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak többsége azonban egy évvel később, 1996-ban alakult, ezek célja a nyugdíjpénztárakkal ellentétben nem a hosszú távú megtakarítás, hanem a szolgáltatásnyújtás. Az év végére 32 egészségpénztár működött, közel 1500 taggal. Az adatok azt támasztják alá, hogy az új öngondoskodási forma egyre népszerűbbé vált mind a foglalkoztatók, mind a foglalkoztatottak körében. A PSZÁF jelentése szerint 1998-99 során tovább növekedett az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak jelentősége. Tavaly decemberben 296 jelentésre kötelezett pénztárat tartottak nyilván, melyből 238 nyugdíjpénztár, 37 egészségpénztár illetve 21 önsegélyező pénztár volt. Összvagyonuk megközelítette a 160 milliárd forintot, a taglétszám pedig meghaladta az 1,1 milliót. Az 1997-es esztendőben már a teljes pénztárpiac telítődni látszott, miután egyre kevesebb pénztár alakult, valamint egyre több pénztár kezdeményezte a beolvadást egy másikba. Az egészségpénztárak esetében azonban abban az évben kezdődött az igazi felfutás, amelynek eredményeképpen az év végére több mint 8 ezer tagot számlálhattak s a tagjaik az önsegélyező pénztárakkal együtt összesen közel 250 millió forintot halmoztak fel. Két évvel ezelőtt már 30-nál több egészségpénztár működött, melyeknek a taglétszáma meghaladta a 30 ezret. Míg az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámának csökkenő ütemű növekedése figyelhető meg ebben az időszakban, addig az egészségpénztárak taglétszáma töretlenül növekedett. Tavaly az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak közel 100 ezer főt tartottak nyilván. A pénztárak vagyonának összetétele arányaiban számottevően nem változott a negyedévek folyamán, a korábbi évekhez hasonlóan 1999-ben is a kevésbé kockázatos állampapírokba fektették vagyonukat. Az állampapírokban megtestesülő vagyon aránya megközelíti a 80 százalékot, ami a pénztárak kockázatkerülő magatartását tükrözi. A pénztárak tevékenysége eltérő, aszerint, hogy milyen nagyságú szolgáltatást nyújtanak tagjaik számára. Mivel a nyugdíjpénztárak esetében a hosszú távú megtakarításon alapuló nyugdíjszolgáltatás az elsődleges cél, esetükben a vagyonhoz viszonyított szolgáltatás értéke egyelőre elmarad az egészség- és az önsegélyező pénztárak esetében tapasztalható értékektől. (NAPI) **** KERETBEN **** A kormány idén egységesítette az önkéntes pénztári befizetések után igénybe vehető adókedvezmény mértékét. Az egészségpénztári tagok a tavalyi 25 után idén 30 százalékot írhatnak jóvá, míg az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a korábbi 50 helyett szintén csak 30 százalékos adókedvezményt vehetnek igénybe. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak esetében a nyugdíjpénztárakéhoz hasonló robbanásszerű fejlődés várható, hiszen az embereknek ugyanúgy szembe kell nézniük az egészségügyi szolgáltatások ellehetetlenülésével, mint a nyugdíjszolgáltatások elégtelenségével - jelentette ki Lukács Mariann, a Patika Egészségpénztár alapító tagja, aki az Egészségpénztárak Szövetségének elnöke. Tavaly az előzetes adatok szerint 29-szer annyit költött a magyar lakosság gyógyszerre, mint tíz évvel korábban. Míg 1990-ben 2,5 milliárdra, 1999-ben 73 milliárd forintra rúgott az az összeg, amelyet gyógyszerekért fizettek ki. A kormány idén egységesítette az önkéntes pénztári befizetések után igénybe vehető adókedvezmény mértékét. Az egészségpénztári tagok a tavalyi 25 után idén 30 százalékot írhatnak jóvá, míg az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a korábbi 50 helyett szintén csak 30 százalékos adókedvezményt vehetnek igénybe. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak esetében a nyugdíjpénztárakéhoz hasonló robbanásszerű fejlődés várható, hiszen az embereknek ugyanúgy szembe kell nézniük az egészségügyi szolgáltatások ellehetetlenülésével, mint a nyugdíjszolgáltatások elégtelenségével - jelentette ki Lukács Mariann, a Patika Egészségpénztár alapító tagja, aki az Egészségpénztárak Szövetségének elnöke. Tavaly az előzetes adatok szerint 29-szer annyit költött a magyar lakosság gyógyszerre, mint tíz évvel korábban. Míg 1990-ben 2,5 milliárdra, 1999-ben 73 milliárd forintra rúgott az az összeg, amelyet gyógyszerekért fizettek ki.