|
Jövőre ugyanannyiból többet adhat a munkáltató
A szociális hozzájárulási adó 19,5%-ra csökkentésével az önkéntes pénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés közterhe 43,66%-ról 40,71%-ra csökken 2018-ban. Amennyiben az Ön munkáltatója kínál cafeteriát, kérje a megtakarítást és használja ki, hogy a bérnél kedvezőbb adózással nőhetnek a saját és családja egészségére költhető forintjai!
A legtöbb munkáltató számára kulcskérdés, hogy minél költséghatékonyabban működjön. Sokszor ez a bérek alacsonyan tartásában nyilvánul meg, vagyis, jól jár a cég, de rosszul jár a dolgozó.
Cafeteriaszámtan, amellyel mindenki jól jár
Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés viszont az új adókörnyezetben egy mindenki számára üdvözítő megoldás: 2018-ban még a magasabb adókulcsú juttatások is jelentősen több költhető pénzt jelentenek a munkavállaló számára ugyanakkora munkáltatói ráfordítást feltételezve. Ha a munkáltatónak 10 ezer forintja van egy dolgozó jövő évi béremelésére, munkabérként 5 500 forintot utal, önkéntes pénztári hozzájárulásként pedig több mint 7 ezer forintot, csupán 300 forinttal kevesebbet mintha készpénz-cafeteriában kérnénk a juttatást.
2018-ban 10 ezer forint munkáltatói ráfordításból a munkavállaló által költhető összeg
10 000 Ft bruttó munkáltatói ráfordításból a munkavállalónál maradó összeg |
10 000 Ft |
7 755 Ft |
7 450 Ft |
7 110 Ft |
5 500 Ft |
Miért érdemes munkavállalóként a cég pénztárcájára gondolni? Azért, mert ha a munkáltató kevesebből többet tud adni, magasabb jövedelemből gazdálkodhatunk havonta. A cafeteriaszámtannal tehát mindenki jól járhat. Az sem elhanyagolható, hogy ha a munkáltató által utalt egészségforintokhoz hozzátesszük a saját megtakarításunkat, az állam is hozzájárul éves szinten akár 150 ezer forinttal a mi és a családunk egészségére és kritikus helyzetekben az életszínvonalunk fenntartására költhető forintok gyarapodásához.
Az egyéni befizetések után 20% szja-visszatérítés jár, a 24 hónapra lekötött és a prevenciós szolgáltatásokra költött összegek után pedig 10-10%-ot – a három céllal együttesen 150 ezer forintot – igényelhetünk vissza a befizetett személyi jövedelemadónkból. (A jelenleg kihasználható és jövőre változatlan egyéni szja-kedvezményekről itt olvashat bővebben.)
Ráadásul jelen pillanatban szektorszinten folynak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal arról, hogy jövőre még kedvezőbb helyzetbe kerüljön az egészségcélú megtakarítás, és kiterjesszék a befizetésekre, a lekötésekre és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó SZJA-kedvezmények körét. |
|
|
Decemberben sem késő kihasználni a 20%-os adómegtakarítási lehetőséget!
Ne hagyja az államnál, ami jár önnek, használja ki a decembert, hogy visszaigényelhesse a NAV-tól várható 150 ezer forintot. Aktuálissá vált egy szűrővizsgálat? Régen volt fogorvosnál? Nem szeretné tovább halogatni a régóta esedékes beavatkozást? Nem győzi kivárni a vizsgálatra kapott időpontot? Gondolja végig, milyen egészségügyi költések merülhetnek fel jövőre és ehhez képest fizessen be decemberben!
Bár a novemberi akciós időszak lezárult (a sikeréről itt olvashat), még most sem késő feltölteni az egészségpénztári számláját és előre gondoskodni a jövő évi költéseiről, amelyek árából patikakártyával 20%-ot visszakaphat az állami adókedvezménynek köszönhetően. A decemberi befizetés forrása lehet a munkáltatójától kapott év végi jutalom, vagy a családi megtakarítás, amelyet az év során sikerült megspórolni. Az egészségpénztári számlán lévő összeg után minden évben hozamot is jóváírunk tagjainknak, és lekötéssel is növelhető a számlán lévő összeg: a 24 hónapra lekötött megtakarítás után 10% adójóváírás jár (az egyéni befizetések után járó 20%-os visszatérítéssel együtt maximum 150 ezer forint).
Számoljon velünk a patikapénztáras vagy az újpilléres SZJA-kalkulátor segítségével, és használjon ki minden lehetőséget egészségforintjai gyarapítására!
Az elmúlt években dinamikusan nőtt decemberben az egyéni befizetések részaránya az egész éves befizetésekhez képest: míg 2015-ben 23,91% volt, tavaly már meghaladta a 29%-ot. Idén minden korábbinál dinamikusabb bővülésre számítunk, akár az 50%-ot is elérheti az egyéni befizetések részaránya az év utolsó hónapjában. Ambiciózus várakozásunkat alátámasztja a novemberi befizetési akciónk sikeressége is.
az egyéni befizetések részaránya |
23,91% |
29,32% |
50% |
Pénztártagjaink egyre tudatosabban használják ki az adott évre járó adókedvezményt, amit a tagjainknak járó szja-visszatérítés összegének növekedése is mutat. 2015-ben 241, 2016-ban 301, 2017-ben pedig közel 314 millió forint volt a tagokat megillető összes adójóváírás. 2018-ban ezt a rekordot is jelentősen túlszárnyaljuk!
Használja okosan patikakártyáját! |
  |
Az önkéntes egészségpénztáron felhalmozott megtakarítása révén számtalan minőségi egészségügyi szolgáltatáshoz juthat hozzá a több mint 11 ezer patikás elfogadóhely bármelyikén. Nemcsak a havi gyógyszerköltéseket fedezheti a számlájáról, hanem gyógyulhat magán egészségügyi intézményekben sorban állás nélkül és hálapénzmentesen, megvásárolhatja a gluténmentes élelmiszereket és számtalan vitamint, az önsegélyező szolgáltatásaink pedig különböző élethelyzetekben nyújtanak készpénztámogatást.
Az elmúlt öt évben közel duplájára nőtt az orvosi ellátásra fordított egészségpénztári megtakarítás. A költések emelkedése párhuzamban áll a hazai magán egészségügyi szolgáltatások elterjedésével. A Szinapszis piackutató vállalat 2016-os felmérése szerint a magánszolgáltatókhoz forduló 20–60 év közötti fővárosiak aránya tavaly 60% százalék volt, 2017 végére pedig várhatóan 65% fölé emelkedik. Azaz három budapestiből kettő már biztosan járt magánegészségügyi szolgáltatónál. Ebben szerepet játszik az állami egészségügy színvonala és az is, hogy egyre több magánintézmény várja a betegeket, és kínálja szolgáltatásait a középosztálybeli családoknak is elfogadható áron – írja a Ritmus.hu.
A lakosság jelentős hányada hajlandó/kényszerül arra, hogy kétszer nyúljon a zsebébe, hisz a társadalombiztosítási járulékot ők is befizetik az államkasszába, akkor is, ha a szolgáltatást végül magánszolgáltatónál veszik igénybe. Az egészségpénztári megtakarítással a duplaköltés deficitét is elkerülheti: a magánbefizetéseket 20%-os adóvisszatérítéssel – évi legfeljebb 150 ezer forinttal – ösztönzi a kormány. A szándék egyértelmű: szeretnék az öngondoskodás irányába terelni a lakosságot.
De nem csak az orvosi szolgáltatások irányában érzékeltünk elmozdulást. Az idei év slágerszolgáltatásai voltak az önsegélyező támogatások is, főképp a gyerekszületéshez és a lakáscélú jelzáloghitelezéshez kapcsolódó szolgáltatások. Az új lehetőségeknek köszönhetően az egészségpénztár szerepe szélesedett: az öngondoskodás már nemcsak egészségcélú, hanem a család anyagi biztonságának megteremtését célozza olyan élethelyzetekben is, amikor a kieső jövedelmet kell pótolni vagy a megnövekedett kiadásokra kell
A Patika-csoport egyedülálló kényelmi szolgáltatásai tagjainak
A Patika-csoport a maga részéről mindent elkövet, hogy tagjai minél kényelmesebben kihasználhassák ez egészségpénztári tagságban rejlő előnyöket.
-
Online bankkártyás fizetési felületünkön legújabb szolgáltatásunknak köszönhetően állandó utalási megbízást is beállíthat. Az online fizetéssel egyidejűleg megadhatja azt az összeget, amelyet szeretné, ha a CIB Bank a következő hónaptól kezdve minden hónapban ugyanezen a napon automatikusan átvezetne az Ön egészségpénztári számlájára (a tranzakció bankkártyás befizetésnek minősül, azután a bank nem számít fel költséget).
- Folyamatosan bővül a patikakártyát elfogadó szolgáltatók köre, 2017-ben már a költések több mint 96%-a POS terminálon keresztül történt.
- Idén vezettük be az online bankkártyás számlafeltöltés lehetőségét is, amely szolgáltatásunk máris nagyon népszerű. A befolyó összegek egyre nagyobb hányada érkezik ezen a csatornán, ahol akár hitelkártyával is lehet befizetni. Ebben az esetben a bankok által a hitelkártyás vásárlások után adott visszatérítés is az egészségére fordított kiadásokat csökkenti közvetetten. (Ne feledje: a bank által megadott fizetési határidőig a felhasznált hitelkeret egészét vissza kell fizetni, máskülönben a hitelkártyákra érvényes THM mértéke megközelíti a 40%-ot!)
- Extra szolgáltatásunk, hogy az szja-köteles termékek vásárlására fordított összegek év végéig visszafizethetők a pénztári számlára. A törvény szerint 15% szja-t kell fizetni a természetgyógyászati szolgáltatások, a fog- és szájápolási termékek vagy sporteszközök egészségpénztári számláról történő vásárlása után. A Patika-csoport sztornózási rendszerének köszönhetően a tag a pénztár részére visszafizetheti az adóköteles szolgáltatás ellenértékét, amely összeget a pénztár jóváír a tag egyéni számláján, egyidejűleg törli nyilvántartásából az adóköteles szolgáltatást. Minden tagunkat, akit érint, e-mailben tájékoztatunk a 2017-es adóköteles költéseiről. Figyelje a postafiókját decemberben, nehogy egyetlen adóköteles egészségpénztári tétel miatt önadózóvá váljon! Kérdés esetén hívja ügyfélszolgálatunkat a hét első munkanapján 800 – 2000 óra között, egyéb munkanapokon 800 – 1800 óra között a 06 1 210 9790-es telefonszámon.
|
|
|
Kritikát kapott a Patika és az Új Pillér
A Patika-csoport mindig kiemelt figyelmet fordított szolgáltatásai színvonalának folyamatos emelésére, azon belül is az ügyfelekkel folytatott eredményesebb kommunikációra. Ősszel az Areté Kft. elemezte ki az egészségpénztár kommunikációját. Interjú Tornai Istvánnal, az Areté Marketing Coaching Kft. igazgatójával.
Milyen tapasztalatokra támaszkodtak az elemzés során?
Tudni kell, hogy ez a fajta auditálás, hasonlatos egy pénzügyi elemzéshez és üzleti stratégia megalkotásához. Módszertanunk egyik alapja, hogy az interneten folytatott aktivitások, mind-mind mérhető adatokat generálnak, így pontos információkra lehet építeni azokat a fejlesztéseket, amelyek elvezetnek egy magasabb ügyfél-elégedettség, vagy felhasználói élmény biztosításához.
Milyen eredményre jutottak, és milyen javaslatokkal éltek a Patika-csoport esetében?
Elemzésünkből kiderült, a weboldal látogatói között nagy arányban vannak azok, akik szívesen olvasnak egészséggel és életmóddal kapcsolatos tartalmakat, ezért javaslataink között szerepelt ilyen típusú informatív írások publikálása, ahol megjeleníthető az egészségpénztár hitvallása is, illetve olvasói körében elindulhat diskurzus is a témában.
Fontos szempont volt vizsgáltuk során megérteni és jellemezni a jelenleg elért célközönséget. Azt, hogy ők könnyen megtalálják-e a weboldalon a számukra szükséges információkat. Elébük kerülnek-e a cég értékajánlatai, és az, hogy a felmerülő kérdéseikre miként kapnak válaszokat. Ezek eredményeiből hasznos fejlesztések valósulhatnak meg többek közt az újraértelmezett ügyfélszolgálati tevékenység során a jövőben.
Más cégekre is jellemző mostanában, hogy aktívabban próbálják megszólítani ügyfeleiket?
Minden vállalat más igényekkel lép fel, de elmondható, hogy mindenhol megvan az ügyfelek iránti elkötelezettség, a stratégiai szemlélet, a több éves, évtizedes tapasztalat, és nem utolsó sorban a nyitottság a digitális marketing technológiák, és innovatív megoldások alkalmazására. Ez adja meg annak a sikeres közös munkának az alapját, amiről esetünkben is beszélhetünk. Az Areté újfajta látásmódot szeretne nyújtani a döntéshozók számára arról, hogyan döntsenek a digitális marketingről, az online eszközök használatáról, az adatokkal alátámasztott eredmények értelmezéséről, és mindezek költségeiről.
A felmérés TOP3 megállapítása |
  |
- A látogatók 64,48%-a asztali számítógépről látogatta meg az oldalt. További 31,77%-uk mobiltelefonról nézte meg, 3,75%-uk pedig tabletről, így fontos, hogy a weboldal mobilbarát legyen.
- A különböző felhasználótípusok számára javasoljuk külön landing oldalak létrehozását, annak érdekében, hogy a kérdéseikre felmerült válaszokat rögtön, kattintás nélkül megkaphassák.
- A legnagyobb látogatói forgalom az egyenleglekérdezés aloldalon történik (az oldalmegtekintések 61,18%-a). Javasoljuk a weboldal URL címeinek egyszerűsítését, felhasználóbaráttá tételét.
A Patika-csoport jövő év első negyedévében tervezett online fejlesztéseinek fókuszában a fenti javaslatokra adható válaszok állnak.
|
|
|
 Minden eddigi rekordot túlszárnyaltak a novemberi egyéni befizetések!
Születésnapi akciónk eredménye igazolja: sokan ráébredtek, hogy a színvonalas egészségügyi ellátás érdekében muszáj, igénybe vegyék saját forrásaikat is. A közellátást hosszú várólisták – vagy azért mert nincs orvos, vagy azért, mert az adott vizsgálatra nincs forrás –, időhiányos orvosok és az ápoló személyzet hiánya jellemzi.
A Patika-csoport tagjai érzik a paradigmaváltást, ami az egészségügyi ellátás finanszírozásában zajlik napjainkban, Magyarországon. Az új finanszírozási modellben az egészségpénztári intézmény lehet az egyik út: a tagok befizetéseit az állam 20%-os adó-visszatérítéssel támogatja, a számlás költések bővülése pedig fehéríti az egészséggazdaságot.
Több mint 100 ezer tagunk jelentős százaléka élt a lehetőséggel, hogy novemberben sokkal kedvezőbben töltheti fel egészségpénztári számláját, ráadásul alig néhány hónap múlva már a számláján tudhatja a NAV által a befizetett személyi jövedelemadójából visszautalt hányadot is. (Tudta? Az szja-visszatérítésre nem vonatkozik az önsegélyező szolgáltatások kifizetésére érvényes 180 napos szabály. A NAV-utalás azonnal kifizethető, ha a szolgáltatásra való jogosultság egyéb feltételei teljesülnek!)
Az idei év több szempontból is áttörésnek számít. Egyrészt folytatódott a sok éve tartó tendencia és a 2017-es novemberi befizetések ismét túlszárnyalták a megelőző évit. Másrészt – és ez külön öröm számunkra – az egyéni befizetések részaránya meghaladta a 84%-ot, ami azt mutatja, hogy a Patika-csoport tagsága felmérte, hogy az öngondoskodás egyáltalán nem luxus, hanem a család jóllétének a kulcsa. Az összes befizetésen belül az egyéni befizetés aránya 2015-ben 60,48, 2016-ban 66,04% volt.
Tempós életet él? Közben ne feledkezzen meg a későbbi évek anyagi biztonságáról se! |
  |
Az, hogy az európai – és így a magyar – társadalom öregszik, így a nyugdíjrendszerek fenntarthatatlanná válnak, lassan közhellyé válik. Magyarországon azonban más gond is van: az aktív korúak alacsony bérek után fizetik a nyugdíjjárulékot – mutatott rá dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója egy rádióműsorban (a beszélgetést itt hallgathatja meg). Farkas András szerint a rossz helyzetben csak az öngondoskodás lehet a megoldás a mostani fiatalok számára.
Magyarországon többféle nyugdíjcélú megtakarítás közül lehet választani – a Ritmus.hu-n itt találja összegyűjtve a konstrukciókat –, amelyből az egyik, sokak számára ideális megoldást az önkéntes nnyugdíjpénztárak kínálják.
A Patika-csoport két nyugdíjkasszája, a Tempo és Tradíció Nyugdíjpénztár decemberben befizetési akcióval teszi még ellenállhatatlanabbá a megtakarítást: az év utolsó hónapjában a nyugdíjkasszákba érkező tagdíjból csak az első 30 ezer forintot – az összegbe a munkáltatói befizetés is beleszámít– terheli a szokásos 5%-os működési költséglevonás, e felett a teljes befizetés az egyéni számla egyenlegét gyarapítja. A kedvezmény az újonnan belépőkre is vonatkozik. Az akció részleteiért látogasson el a nyugdíjpénztárak honlapjára.
Az idei évre szóló adóbevallásában pedig azonnal érvényesítheti az egyéni befizetések után járó 20% szja-kedvezményt, amely akár 2018 első negyedévében a számláján kamatozhat gyarapítva az idős kora szabadságát szavatoló megtakarítását. De dönthet úgy is, hogy az állami pénzt az egészségpénztári számlájára kéri és így azonnal a saját és családja jóllétére fordítja, amennyiben 2017 során érkezett ide is befizetés.
Nyugdíj-megtakarítását a munkáltatója is kiegészítheti idén 43,66%-kos közteherrel, jövőre viszont már csak 40,71%-os adózással. Az új adókörnyezet a bérhez képest lényegesen kedvezőbbé teszi a munkáltatók számára az önkéntes pénztárakba fizetett tagdíj-kiegészítést. A számszerűsített hatásról ITT olvashat.
|
|
|
Szeretné tudni, hogy milyen klinikai vizsgálatok folynak Magyarországon? Már elérhető a lista
Magyarországon is könnyen kereshetővé vált, hogy az egyes betegségek („indikációk”) területén milyen klinikai vizsgálatok kaptak engedélyt („engedélyezve”) vagy indultak el („megkezdve”). Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adatbázisa segíti a klinikai vizsgálatok iránt érdeklődő orvosokat és betegeket egyaránt.
Az OGYÉI honlapján (ogyei.gov.hu/listak - Engedélyezett klinikai vizsgálatok Magyarországon) elérhető lista a magyar gyógyszerhatóság által engedélyezett és magyarországi vizsgálóhelyeken futó klinikai vizsgálatok adatait tartalmazza. Eddig kizárólag az „EU Clinical Trials Register” nemzetközi adatbázis (https://www.clinicaltrialsregister.eu/) állt az érdeklődők rendelkezésére, amely az Európai Unióban végzett II-IV. fázisú felnőtt és valamennyi gyerek klinikai vizsgálat adatait tartalmazza.
Ez még csak a kezdeti lépés, hosszú távú cél az, hogy a vizsgálóhelyek és vizsgálatvezetők is nyilvánosak legyenek – közölte az OGYÉI. A jelenlegi, első körben havonta frissülő lista a 2017. január 1. és október 31. között engedélyt kapott fázis II-IV. vizsgálatok adatait tartalmazza, a frissítés során fokozatosan publikálják a 2017 előtt engedélyezett vizsgálatokat.
A vizsgálatokkal kapcsolatos, szakemberek számára fontos és részletes információkat továbbra is az „EU Clinical Trials Register” nemzetközi adatbázisban kell megkeresni a listában feltűntetett azonosítók segítségével. Szakemberek azt javasolják, hogy a vizsgálat azonosítói közül az úgynevezett Eudra CT számot alkalmazzák az érdeklődők a lista és a regiszter közötti átjárhatóságra.
A klinikai vizsgálatokról keringő tévhitekről és tényekről ITT olvashat a Ritmus.hu-n. |
|
|
Magyarországon a zsebből fizetett egészségügyi kiadás összege az uniós átlag duplája
Az elmúlt 15 évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országhoz képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre jutó egészségügyi költés csupán körülbelül az uniós átlag fele – mutat rá az Európai Bizottság Magyarországról készített országprofilja.
Jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző társadalmi-gazdasági csoportok egészségi állapotában, amelyek oka a kockázati tényezőknek való nagyobb mértékű kitettségben, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségekben keresendő. Többek között ezt emelte ki az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozóan a november közepén publikált országjelentésében, amely mélyreható elemzést nyújt az ország egészségügyi rendszereiről. A mind a 28 tagállamban elkészített vizsgálatban a lakosság egészségi állapotával és számos fontos kockázati tényezővel foglalkoznak, emellett pedig megvizsgálják az egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát.
Magyarországon a zsebből fizetett kiadások az uniós átlag kétszeresét teszik ki
Forrás: OECD egészségügyi statisztikák; Eurostat adatbázis (az adatok 2015-re vonatkoznak)
Egészségi állapot
2015-ben a születéskor várható élettartam 75,7 év volt Magyarországon, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól. A nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbség jelentős: a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező magyar férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak. Ez a különbség leginkább az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozók körében megfigyelhető szív- és érrendszeri betegségek és rák miatti magasabb halálozási rátának tudható be.
Kockázati tényezők
2014-ben a magyar felnőttek több mint egynegyede napi rendszerességgel dohányzott. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében a dohányzás több mint kétszer gyakoribb, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében. Nőtt az elhízás gyakorisága, és 2014-ben a magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos volt. A serdülők körében megfigyelt ártalmas alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező: a magyar 15 évesek 38%-a életében már több alkalommal volt részeg (szemben a 25%-os uniós átlaggal).
Egészségügyi kiadások
Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alatt vannak, és az utóbbi évtizedben tovább nőtt ez a különbség. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (a GDP 7,2%-a), ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak (a GDP 9,9%-a). Az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származik állami forrásokból. A zsebből fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag magas azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek katasztrofális egészségügyi kiadással szembesülnek.
Egészségügyi rendszer teljesítménye
A bizonyos területeken megfigyelt csökkenések ellenére Magyarország az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma, ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés terén életveszélyes állapotok esetén. Magyarországon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségét akadályozza a zsebből fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje. Viszonylag nagyszámú alacsony jövedelmű magyar háztartás számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről. Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés. Az alapellátás megerősítése és a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
A bizottság az EU egészségügyi helyzetét vizsgálja |
  |
Csak az egészségügyi rendszerek újragondolásával biztosítható azok működőképessége és az ellátás betegközpontúsága – ez a következtetés szűrhető le az Európai Bizottság által novemberben közzétett 28 országspecifikus egészségügyi elemzésből és az azokat kísérő jelentésből. A jelentés rávilágít, hogy a tagállamok hasonló célokat követnek, és azokra a területekre is, amelyeken a bizottság ösztönözhetné az egymástól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét.
Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos ígynyilatkozott: „Az egészségügyi költségvetés 80%-át fordítjuk a betegségek kezelésére, a megelőzésükre viszont mindössze 3%-ot, ami gyakorlatilag elenyésző. Jobb hozzáférést kell biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi részleghez forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében valamennyi szakpolitikai területen integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést. Mindez csak néhány eleme az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban című 2017-es jelentés által nyújtott áttekintésnek. Célunk, hogy átfogó adatokkal és összefüggésekkel segítsük a nemzeti egészségügyi hatóságokat a kihívások megválaszolásában és a megfelelő szakpolitikai és beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Remélem, hogy ezeket az információkat jól tudják majd hasznosítani.”
TOP5 megállapítás
- Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés segít a hatékonyabb és eredményesebb egészségügyi rendszerek kialakításában. A megelőzéssel kapcsolatos beruházások kiegyensúlyozottabbá tételét célzó törekvések mellett mérsékelni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek például a rákszűrés vagy a testmozgás terén mutatkoznak meg a magasabb, illetve alacsonyabb jövedelemmel és képzettséggel rendelkezők között.
- Egy szilárd alapellátási rendszer hatékonyan irányítja a betegeket az egészségügyi rendszeren belül, és segít elkerülni a pazarlást. A nem megfelelő alapellátás miatt a betegek 27%-a a sürgősségi osztályt keresi fel.
- Jelenleg csaknem valamennyi uniós országban az ellátás csupán részterületekre összpontosít, és a betegeknek egyedül kell eligazodniuk az egészségügyi létesítmények dzsungelében. Integrált ellátásra lenne szükség.
- Az EU-ban 18 millió egészségügyi szakember dolgozik, és 2025-ig további 1,8 millió új munkahely jön majd létre. A jövőben várható változások: a népesség elöregedése, a fokozott multimorbiditás (több betegség egyidejű előfordulására), új munkaerő-kiválasztási politikák bevezetése, új készségek szükségessége, a technikai innováció hasznosítása.
- Az egészségügy és a gondozás digitális átalakítása révén rögzíthetők a betegek szempontjából fontos valós eredmények és tapasztalatok, ami az egészségügyi rendszerek hatékonyságának fokozása terén nagy lehetőségeket rejt magában.
Mennyi az annyi? |
  |
Összegyűjtöttük az utóbbi években a hazai médiában megjelent, a hazai magánjellegű egészségcélú ráfordítások és a hálapénz mértékére vonatkozó kutatások legfontosabb megállapításait.
Patika Egészségpénztár kutatása, 2009
A hálapénz típusonkénti átlagos értékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) lejelentett orvos/beteg találkozók alapján számolta a Patikapénztár. Így az erre a célra fordított éves kiadás 2008-ban 296,6 milliárd forint volt. A Patikapénztár kutatásában résztvevők orvos-látogatási szokásai alapján azonban ez az összeg „mindössze” 73,4 milliárd forintra rúgott. A paraszolvencia elterjedtségét jól mutatja, hogy az érvényes választ adók 72%-a adott valakinek hálapénzt. A kórházi orvosnak adott paraszolvencia legkisebb összege a válaszadók szerint 1000 forint, legmagasabb összege pedig 500 000 forint volt. A családi egy főre jutó jövedelem nagyságának növekedésével is jellemzően a kórházi ellátást honorálják jobban a megkérdezettek. A kórházi orvosnak adott hálapénz a legfelsőbb jövedelmi csoportban közel kétszerese a legalsóbb jövedelmi csoportban mértnek.
GfK Hungária és a Tárki közös felmérése, 2011
A magyar lakosság éves szinten közel 2254 milliárd forintot fordít az egészségére. Ennek legnagyobb része – 1252 milliárd forint – a gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre és különböző gyógyászati termékekre kiadott összeg. Az egészségügyi ellátásokra – ide értve a magánellátásra, kiegészítő szolgáltatásokra, hálapénzre, de a kórházba bevitt ételre is – összességében 381 milliárd forint, míg egészséges étkezésre 315 milliárd forint és különböző, egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra 306 milliárd forint a teljes éves lakossági ráfordítás.
GKI Gazdaságkutató reprezentatív kutatása, 2013
A kutatás szerint az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyar lakosok egy főre vetítve átlagosan havi 16100 forintot, összesen pedig 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként 2012-ben. A teljes felnőtt lakosság hálapénzkiadása abban az évben mintegy 34 milliárd forintvolt, amelynek 82 százalékát az orvosok, közülük is a felét a kórházi orvosok kapták. Míg 2010-ben a válaszadók 27 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, 2013-ban ez az arány 21 százalékra esett. 2010–2013 között erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban és jobb ellátáshoz lehet jutni. Az egyik hazai egészségpénztár megbízásából készített felmérés válaszadói szerint a kiutat az jelentené, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének. Ez kiváltaná a hálapénz intézményét.
KSH Statisztikai Tükör, 2015
2014-ben a lakosság által hálapénzre fordított összeg kicsivel kevesebb volt, mint a borravalóra kifizetett összeg (8,3 milliárd forint). 1998-ban 3 milliárd forint volt, ami nominálértéken háromszoros, reálértéken 18%-os növekedés. 1998-ban jövedelmünk 0,09%-át fizettük ki hálapénzre, ez 2014-re alig változott (0,08%). A legnagyobb összeget a kórházi orvosok kapják (4,1 milliárd forint), utána következnek a házi- és szakorvosok (2,5 milliárd), a fogorvosok (1,1 milliárd), végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök (508 millió). A hálapénz az adatfelvételben mint egészségügyi kiadási tétel külön is szerepel. Átlagos forintértéke évről évre nő, aránya azonban az egészségügyi kiadásokból csökken (2010-ben 5,1% volt, 2013-ban 4,6%).
Transparenncy International Globális Korrupciós Barométer kutatás, 2016
A felmérésben résztvevők 63%-a vett igénybe valamilyen egészségügyi szolgáltatást, minden ötödik válaszadó (22%) fizetett hálapénzt az ellátásért. A korrupció messze az egészségügyi szolgáltatások terén fordul elő a leggyakrabban, Magyarországon kétszer annyian fizettek kenőpénzt, mint az Európai Unióban átlagosan (10%). Nem véletlen, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a kormánynak az egészségügy problémáinak megoldására kellene a legtöbb figyelmet fordítania.
Szinapszis kutatás, 2016
2008 és 2015 között szignifikánsan romlott az állami egészségügy megítélése Magyarországon. Ebben közrejátszik a hálapénzrendszer is. A lakosság jelentős része fél attól, hogy boríték nélkül nem jut megfelelő ellátáshoz. kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a válaszadók 70%-a hajlandó lenne a kötelező egészségügyi járulék mellett máshová is fizetni a magán egészségügyi ellátás érdekében. Ezen belül a többség hajlana arra, hogy csak minimumdíjat fizessen az állami zsebbe, viszont a szolgáltatásokat a magánellátásban vegye igénybe. A magánegészségügyi szolgáltatást igénybe vevők 49%-a a járóbeteg szakrendelést keresi fel, 34%-a diagnosztikai vizsgálatra megy, 11%-uk az egynapos sebészetért vagy fekvőbeteg ellátásért fizet és 6% az egyéb szolgáltatásért fizetők aránya. A betegek a legtöbb pénzt fogászatra, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra költik. Egyre többen keresnek fel privát rendelőt szemészeti, illetve reumatológiai, ortopédiai problémákkal is. Alkalmanként a legnagyobb összeget (átlagosan mintegy 17 ezer forintot) a fogorvosnál hagyják, ez éves szinten fejenként 84 ezer forint kiadást jelent. Ezt követi a nőgyógyász, ahol az alkalmankénti átlagosan 11 ezer forint éves szinten 37 ezer forint kiadást jelent. Az átlagos évi orvosfelkeresés is ezeken a területeken a legmagasabb: fogász 5,1 alkalom/év; nőgyógyász: 3,4 alkalom/év.
Primus Egyesület kutatása, 2017
Ma összesen 900 milliárd forint áramlik a magánegészségügybe, 300 milliárd forint egészségügyi szolgáltatásokra. a Coface nemzetközi hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő által összesített iparági árbevételi adatok elemzése alapján csak Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra, országosan ez az összeg pedig biztosan meghaladja a 100 milliárd forintot. A jelenlegi nem teljes körűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős adóbevételektől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza.
|
|
|
Hírkomment: „A helyzet kulcsa a megelőzés és egészségfejlesztés”
Az egészségpénztárak és magánbiztosítások rendszerét tovább kell fejleszteni Magyarországon, melynek egyik kulcsa az volna, hogy a fizetéshez kapcsolódó cafeteria rendszerében növekedjen az ilyen jellegű kifizetésékhez kapcsolódó kedvezmények mértéke a többi opcióhoz képest.
Az OECD és a European Health Observatory közelmúltban megjelent országjelentése (OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2017), Magyarország: Egészségügyi országprofil 2017, State of Health in the EU, OECD Publishing, Paris/European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels. http://dx.doi.org/10.1787/9789264285231-hu) elszomorító képet mutat a hazai egészségügyi rendszerről. A gyógyítással elkerülhető halálozási arányszámok tekintetében Magyarország nemcsak a többi uniós országtól marad el, hanem az összes visegrádi országtól is. Felmerül a kérdés, hogy vajon mivel tud többet a cseh, lengyel és szlovák egészségügyi rendszer a hazainál, és hogy behozhatjuk-e az Európai Unió országaitól való lemaradásunkat?
A jelentés alapján, ha ténylegesen csökkenteni akarjuk az egészségben megélt életévekben mutatkozó lemaradásunkat, akkor az ellátórendszer szempontjából nem a kórházaink fejlesztésére kell fókuszálnunk. A helyzet kulcsa a megelőzés és egészségfejlesztés, valamint az alapellátás hatékonyságának a javulásában rejlik.
A hazai egészségügyi finanszírozási rendszer legfőbb problémája az, hogy az egészségügyi kiadásunk szintje jelentősen elmarad az Európai Unió és a visegrádi országok átlagától. A bruttó hazai össztermék (azaz GDP) egészségügyi kiadásokra fordított hányada mindössze 7,2% volt 2015-ben, ami jelentős csökkenést jelent a 2005-ös 8,0%-hoz képest. A 2005-ös értékek csökkenéséért kizárólag az egészségügyi közkiadások visszafogása volt a felelős. 10 év alatt az egészségügyi közkiadások szintje 5,7%-ról 4,8%-ra, azaz körülbelül 15%-kal csökkent az OECD adatai alapján. A rendszer forráshiányának orvoslására elengedhetetlen az egészségügyi közkiadások jelentős növelése, melynek jelei már látszanak az utóbbi két év költségvetésben.
A közkiadások csökkenését némiképp ellensúlyozhatja a magánkiadások növekedése. Bár a hazai egészségügyi magánkiadások 33%-os szintje meghaladja az európai uniós átlagot, ez azonban inkább a közkiadások elégtelen szintjét jelzi. Ennél súlyosabb probléma, hogy rossz a hazai magánkiadások struktúrája, hiszen az úgynevezett zsebből fizetett kiadások jelentik a kiadások túlnyomó többségét. A váratlan vagy a hosszan tartó krónikus betegségek miatti jelentős közvetlen térítési díjak veszélybe sodorhatják a háztartások pénzügyi egyensúlyát. Ezzel szemben a háztartások szempontjából tervezhető költséggel bíró intézményesült magánfinanszírozás - azaz az egészségpénztári és egészségügyi magánbiztosítási kiadások – hazai mértéke jelentősen elmarad hazánkban az Európai Unió átlagától. Az egészségpénztárak és magánbiztosítások rendszerét tovább kell fejleszteni Magyarországon, melynek egyik kulcsa az volna, hogy a fizetéshez kapcsolódó cafeteria rendszerében növekedjen az ilyen jellegű kifizetésékhez kapcsolódó kedvezmények mértéke a többi opcióhoz képest.
Kaló Zoltán egyetemi tanár
Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar (ELTE TáTK)
Syreon Kutató Intézet
|