Bár 2016-ban számtalan politikai és társadalmi esemény ingatta meg a fogyasztók bizalmát világszerte, év végére Európában szerény növekedést mutatott a fogyasztói bizalom – derül ki a Nielsen 63 országban végzett fogyasztói bizalomról, aggodalmakról és költési hajlandóságról szóló online vizsgálatából.

Az országonkénti eredményekben azonban jelentősek az eltérések. Magyarországon például az egészségi állapot a vezető aggodalom (25%), míg Európa más országaiban az egészségi állapot 18%-kal csupán a 4. a fogyasztókat leginkább aggasztó kérdések sorában. Nálunk az adósság (20%), és a munkahelyi biztonság (18%) is dobogóra került, de nyugtalanít bennünket még a gazdasági helyzet alakulása (17%), a bevándorlás (14%) és az iskolai oktatás és/vagy jóléti intézkedések kérdése is (14%). Ezzel szemben az európaiakat a terrorizmus aggasztja leginkább (21% számára ez az első vagy második számú aggodalmat kiváltó ok) és sokan tartanak a gazdasági helyzettől (21%) és a munkahelyi biztonságtól (19%) is.

A Nielsen bizalmi index kutatásának három kérdése közül a magyarok legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: ezt a válaszadók negyede véli jónak vagy kitűnőnek, ami egy százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest. A következő tizenkét hónapra vonatkozó munkahelyi kilátásokat honfitársaink 18%-a tartja pozitívnak és a válaszadók 19%-a (4%-kal kevesebben, mint tavaly a 3. negyedévben) nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező egy év jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására is.

Minden elmegy a megélhetésre

Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatójának, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszék tanszékvezető tanárának véleménye a Nielsen fogyasztói bizalomról szóló kutatás kapcsán.

A politika az őszinteség tudománya

A válság utáni gazdaságpolitika egyik sarokköve a létbizonytalanság megszüntetése, a bizalom megteremtése és helyreállítása, mint a fejlődés és növekedés mozgatórugói. A bizalom azonban nem vakhit és nem szkepszis, hanem hit az ígéretek teljesülésében, aminek az alapja a korábbi tapasztalat. Bizalom akkor alakul ki, ha a vezetők az igazat mondják, mert csak azt tudják érvényesíteni. A fogyasztói bizalom erősödése a világban azt jelentheti, hogy a válságból való kilábalásnak megvannak a politikai és gazdaságpolitikai feltételei: olyan vezetők vannak, akik tudják és képviselik az igazságot, és ezt az igazságot a választók, illetve a társadalom nagy része el is tudja fogadni. A populista hullám végét jelzi ez a fordulat, mert nincs talaja a felelőtlen ígérgetéseknek. Ez a korábbi korszak lezárulását is jelzi, azét az időszakét, amelyre az volt jellemző, hogy a választókat mélyen lenézték: a kampányban csak az ígéretek számítottak, a kampány után pedig ezeket elfelejtették. 

Ez fokozottan volt érvényes a mi térségünkre, és az adatok azt mutatják, hogy ezen a korszakon nem is vagyunk még teljesen túl. Az a tény, hogy a fogyasztói bizalom nálunk stagnál, annak lehet a jele, hogy a politikai vezetők egy része még mindig nem értette meg, hogy a politika nem a hazugság, hanem az őszinteség tudománya. Annak tudása és kimondása, hogyan tud fejlődni a társadalom és a gazdaság, és milyen erőfeszítésekre van szükség ehhez. Az erőfeszítés nem áldozat, hanem maga a fejlődés, az elkerülhetetlen és szükségszerű alkalmazkodás az uralkodó értékrendhez. A jó élet valósul meg az erőfeszítéssel, de ez nem kettő, hanem egy szakasz. Nem az a fejlődés, hogy először áldozatot kell hozni, és ezt követi a jó élet, hanem maga az erőfeszítés része az önmegvalósításnak. A vezetés feladata, hogy keretet adjon az erőfeszítésnek, célt, ennek részeként anyagi-gazdasági célt is állítson a társadalom tagjai elé. A céladás nem önkényes döntés, hanem a globálisan érvényesülő értékrend alkalmazásához adott támpont.

A jó élet egyben erkölcsös élet is, és abban kell a gazdaságpolitikai vezetésnek támpontot adnia, hogy melyek azok a javak és szolgáltatások, illetve hogyan érdemes termelni ahhoz, hogy az ember jó életet tudjon élni. Ebben megint le vagyunk maradva. A magyar lakosság pénzügyi viselkedésére vonatkozó adat, ami szerint a lakás csinosítására költenénk, azt mutatja, hogy nem a hosszú távú tervezés uralja a gondolkodást, amit a megtakarítás képviselne, hanem az anyagi javak felhalmozása. A lakás, az otthonteremtés iránti igény, a gondoskodás iránti vágy mutatkozik meg talán a lakás csinosításában, a szeretet-éhség, amit más kutatások is visszaigazolnak.

A szeretet azonban nem mond ellent a racionalitásnak, a tervezésnek, sőt! Csak a tudatosan élt életben lehet valóban szeretni, ezt támasztja alá a közgazdaságtudományban az úgynevezett neoskolasztikus iskola is. Az egészség, mint problémaforrás, mint az aggódás tárgya a fenti állítást igazolja. A betegségtől való félelem, a szorongás az általános létbizonytalanság kifejeződése, és ez hatja át a magyar társadalmat. Nem az a probléma, hogy a magyarok szeretnék a betegséget elkerülni – minden ember erre törekszik. De ezt racionális kérdésként kell felvetni: egészséges életmódra, szűrésekre van szükség, erőfeszítést kell tenni a megelőzés érdekében, stb. Ha jól élünk, ha mindent megteszünk a kockázati tényezők csökkentéséért, akkor félelmünk csökkenhet. Ezzel szemben a magyar lakosság jellemzően rosszul, nem egészségtudatosan él, és ugyanakkor fél a betegségtől. Irracionálissá válik a félelme és irracionális a reakciója is. Nem gondolja végig az aggódás tárgyát, nem cselekszik ennek megfelelően, hanem csak fél, és menekül a félelmétől, idegességétől különböző eszközökkel (dohány, alkohol, más tudatmódosító szerek).

Ezt a problémát csak úgy lehet kezelni, ha olyan közösségeket teremt a politika – akár gazdasági-pénzügyi eszközökkel –, amivel ez a félelem oldható, amely kiutat kínál. Egyéni stratégiák itt nincsenek, csak közösségben lehet megoldást találni. Ez lehet család, lehet vallási közösség, lehet Facebook-csoport, sokféle forma elképzelhető. Az biztos, hogy a magyar társadalom individualizált jellege a probléma része, és nem megoldása. Ebbe az irányba történt előrelépés, de a hazai politikai-gazdaságpolitikai vezetésnek még mindig van egy olyan része, amelyik ezt az irracionalitás félelmet nem csökkenti, hanem kihasználja és gerjeszti, gátlástalanul hazudozik céljai érdekében. Ez bűn a magyar társadalommal szemben. És persze, orvosi kutatások igazolják, hogy a szorongás fizikai betegséget okoz, öngerjesztővé válik a folyamat, ami tovább erősíti a félelmet, és ez önpusztítóvá válhat. Ennek ellenszere csak az értékrendbe és az igazságba vetett bizalom lehet, és a határozott fellépés minden olyan irányzattal szemben, amelyik a hazugságot a politika szerves részének tartja.

Dr. Trautmann László, Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszék tanszékvezető tanára

A korábbi Egészségügyi Hírkommentjeinkért látogasson el weboldalunkra (www.patikapenztar.hu, www.ujpiller.hu).

A Patikanaphoz kapcsolódóan indul el minden évben az a szakmai program, amely az azt követő hónapokban – egészen a következő év júniusának első szerdájáig – a gyógyszerészek népegészségügyi aktivitásának fókuszába kerül. Az idei 14. Országos Patikanap középpontjában az allergia áll: az urbanizációs ártalmakra, az allergén tényezők kiküszöbölésének lehetőségeire, illetve a már kialakult allergiás tünetegyüttesre ható korszerű terápiákra koncentrálnak a gyógyszertárak, az egészségügyi szakemberek. Június 7-én Debrecenben vezető allergológusok és egyetemi szakemberek tartanak előadásokat. Az esemény kapcsán országszerte számtalan gyógyszertár hirdet akciót, nyílt napot, hozzájárulva a beteg és patikus közötti kötetlen és bizalmi kapcsolat kialakításához.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara célja, hogy egészségmegőrző előadásaival, kerekasztal beszélgetéseivel, szóróanyagaival és a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogram keretén belül működő szűrőbusz közreműködésével a helyi lakosság minél szélesebb rétegéhez eljussanak az allergiával kapcsolatos tudnivalók, innovatív terápiák.

Az allergia ellen a patikakártya is segít felvenni a harcot több fronton is. A Patika-csoport egészségpénztári tagjai számára számos magán egészségügyi szolgáltató nyújt kedvezményt, de végső soron az allergia elleni gyógyszerekre, vizsgálatokra költött összeget csökkenti a pénztártag befizetése után járó 20%-os szja-visszatérítés is. Érdemes tehát felhívni a paciensek figyelmét, hogy a kiadásaikat csökkenti, ha egészségpénztári számlát nyitnak és patikakártyájukkal fizetnek a szolgáltatásokért.

Az egészségpénztári belépés gyors és egyszerű: a honlapról letölthető belépési nyilatkozat eredeti példányát kell kitöltve, aláírva eljuttatni a Patika-csoport címére, a belépési díjat pedig online bankkártyás fizetéssel is lehet rendezni.

ÁSZ: Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés

Tekintettel vagy arcmozgással irányítani valamit, szinte álomszerű. Pedig a szklerózis multiplexben szenvedő Marga így mozgatja a sakkbábúkat.

A spanyol Marga de la Torre mindig is szeretett sakkozni, de betegsége miatt nehezen tudja mozgatni a bábukat a sakktáblán. Most azonban elég, ha a számítógép-képernyő különböző pontjaira néz és a tekintetével vezérelt robot a kívánt mezőre lép.

Egy speciális kamera követi Marga szemmozgását, míg az ABB együttműködő robotja, YuMi a kívánt mezőre lépteti a sakkfigurát. Marga így nyilatkozott a megoldásról: „Szinte hihetetlen! A tény, hogy valamit tekintettel vagy arcmozgással irányítani lehessen, szinte álomszerű. Egyszerű volt, szórakoztató, és nagyon élveztem!” 

Az intellligens robotok az idősgondozásban is kiveszik a részüket. Nem véletlen, hogy az egészségügy egyik új jelszava a telepresence: távjelenlét. A Dolgok Internete segítségével maholnap minden okos eszközt hálózatba kötnek, s távolról monitorozhatják a betegek vagy az idősek állapotát. Ez azonban elég személytelen megoldás. Most arcot is kap a technológia egy új robottal.

Párhuzamosan a magán egészségügyi szolgáltatások iránti igény növekedésével (a legfrissebb trendekről itt olvashat a Ritmus.hu egészség- és életmódportálon) az egészségpénztári tagdíjbefizetések is érezhetően bővülnek (a Patika-csoport tagjainak járó szja-visszatérítés folyamatos emelkedése is ezt igazolja). A lakosság mind nagyobb hányada ismeri fel, hogy a saját források becsatornázásával jut minőségi egészségügyi szolgáltatáshoz. A nyugdíjcélú megtakarítások is nőni tudtak az elmúlt negyedévben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből.

A nyugdíjpénztárak vagyona 2017. március végén 1285,4 milliárd forint volt, ami 100 milliárddal több az egy évvel korábbinál. Az idei első negyedévben a befektetéseken 19,6 milliárd forint nyereség keletkezett. A Patika-csoport két nyugdíjpénztára, a Tempo és Tradíció sem lógnak ki a sorból, sőt a független kis pénztárak mezőnyében nagyon jól teljesítenek.

Ösztönözzük dolgozóinkat!

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint – az önkéntes pénztári szektorra vonatkozó cafeteriaadó drasztikus emelkedése ellenére – 2017 első negyedében 16,4%-kal nőttek a kasszákba érkező befizetések a megelőző év hasonló időszakához képest. Ahogyan az egészségpénztárak esetében, a nyugdíjkasszáknál is az egyéni tagdíjak húzzák a befizetéseket. Az MNB statisztikák alapján a lakosság egyre tudatosabban tesz félre az időskori megélhetése biztosítására, illetve az állami adókedvezmény kihasználásában is érezhető a trendforduló: míg 2016 első negyedévében 0,86 milliárd forint volt a pénztári befizetések után visszautalt kedvezmény, idén az első három hónapban 1,6 milliárdra, vagyis a duplájára nőtt az szja-visszatérítés összege. Az attitűdváltozást igazolja az is, hogy az elmúlt két évben jelentősen csökkent a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés összege.

Az egyéni számlákra évek óta nem érkezett három hónap alatt ennyi pénz, mint 2017. január – március között, amikor 23,8 milliárd forint folyt be. Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám is bővült az elmúlt hónapokban. Idén 11 ezren léptek be, amivel újból 1,14 millió fő fölé került a tagok száma.

A zsarolóvírusos támadások kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de hatással vannak az adott intézmények napi szintű működésére. A legrosszabb esetben – és erre volt már példa korábban Magyarországon is – a kórház informatikai rendszere bénul le, és maga a betegellátás egy része is leállhat.
Az egészségügyi szervezetek számára fontos lenne, hogy a biztonsági termékeket forgalmazó cégek által javasolt legjobb eljárásokat kövessék, majd elkezdődhet a további biztonsági rétegek felépítése az újgenerációs technológiákkal és kibővített védelmi funkciókkal. A biztonsági rendszernek egyszerűen implementálhatónak és fenntarthatónak kell lennie, továbbá olyan szisztematikus működést kell biztosítania, amellyel automatizálhatóvá válnak bizonyos részei, hogy ne árassza el a végeláthatatlan mennyiségű feldolgozandó adattal a fenntartást végzőket – véli a Sophos.

Az elektronikus egészségügyi rendszer hazai bevezetésével még több adat kerülhet a kibertérbe és válhat támadások áldozatává. Az egészségügyi szervezetek számára azonban nem elegendő, ha csak a hálózat egyes részeit fedik le, mivel manapság a legtöbb hálózatot célzó támadás több könnyen támadható behatolási pontból érkezik.

5 tanács az informatikai rendszer teljes védelme érdekében