2019-ben közel 13%-kal nőtt az egyéni befizetés és 22%-kal a tagjaink számlájára érkező szja-visszatérítés a 2018-as adatokhoz képest. A munkáltatói befizetések pedig átrendeződtek: a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások helyét átvette a célzott támogatás formájában érkező munkáltatói szerepvállalás, amely révén jelentős összegeket költhetnek tagjaink gyógyszertárakban és a magánegészségügyben.

Tavaly a Patika-csoporthoz tartozó egészségpénztárak tagdíjbevétele elérte a négymilliárd forintot, az egyéni befizetés pedig 2,5 milliárdra nőtt. Az egyéni befizetések dominanciája két év óta folyamatos: az összes tagdíjfizetésen belül 2018-ban már 55%-ot ért el, tavaly pedig 62,5%-ra nőtt az arány. Idén további bővülésre számítunk a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás stagnálása és a célzottan adható munkáltatói támogatás további bővülése mellett.

Az egyéni befizetés legfőbb motivációja a 20%-os szja-visszatérítés, amely révén tagjaink számlája közel 500 millió forinttal gyarapodott tavaly. A NAV-tól érkező adójóváírás 100%-ban a pénztári szolgáltatásokra költhető.

Szintén az öngondoskodás erősödését hozza a lakosság saját zsebből költött egészségcélú kiadásainak növekedése. Jóllehet Magyarországon az orvosi ellátás elvileg térítésmentesen vehető igénybe a kötelezően fizetendő egészségbiztosítás terhére, az összes egészségügyi kiadások 27%-át zsebből álljuk. Ezzel szemben az uniós átlag 16%. A háztartások egészségcélú kiadásaiba számít a hálapénz, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-kiadások és a magánegészségügyben költött forintok. Utóbbi két tételt 20%-kal csökkentené az adóvisszatérítésnek köszönhetően, ha a lakosság az egészségpénztári megtakarítását használná erre a célra.

Az állami egészségügy gyengélkedése egyre többeket terel a privátellátókhoz. Még tavaly december elején mutatták be magyarországi egészségügy profilját, amely a hivatalos OECD-, WHO- és egyéb adatbázisok alapján készült. A jelentés több esetben elismeri a magyar kormány lépéseit, de nem fest túl hízelgő képet a helyzetről – írja az Index. Az összehasonlító elemzés szerint Magyarországon az egyik legmagasabb a megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozási ráta az EU-ban. Az átlagosan várható magyar élettartam – bár 2019-re 76 évre emelkedett – 5 évvel elmarad az EU átlagától. Alacsony a szűrővizsgálatok aránya, kevés hangsúly kerül a megelőzésre. Azok, akik egészség- és költségtudatosak az egészségpénztári megtakarításuk terhére vesznek igénybe ilyen szolgáltatásokat.

A Patika-csoport három legnépszerűbb szolgáltatáscsoportja (%, 2016–2019)

Tarolt a célzott támogatás

2019 első félévében a Patika-csoport pénztáraihoz több mint 200 millió forint áramlott a munkáltatóktól célzott támogatás címén, év végéig pedig közel 500 millió forintra nőtt ez az összeg. A siker hátterében a célzott szolgáltatás minősége áll: a Patika-csoporton belül rendelkezésre álló technológiának köszönhetően a támogatásban részesülő tagjaink patikakártyával tudják költeni a munkáltatói juttatást, és bár az összeget a törvényi előírásoknak megfelelően nem írjuk jóvá az egyéni számlákon, az ebből a forrásból érkező költhető egyenlegüket is lekérdezhetik online a pénztártagok.

A patikás és újpilléres célzott támogatások több mint 80%-át egészségügyi szolgáltatásokra – gyógyszervásárlás, optikai szolgáltatásokra és gyógyászati segédeszköz-vásárlásra – költhették a munkavállalók. A dobogó második fokára a magánorvosi ellátásra fordítható támogatás ért fel.

2020: növekedés minden téren

2020-ban az önkéntes egészségpénztárak szerepének további erősödésére számítunk, ahogyan egyre inkább egyértelművé válik, hogy a fenntartható, minőségi egészségügyi ellátáshoz szükség van az egyéni szerepvállalásra. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy interjúban azt mondta: a magán- és a tb-finanszírozott egészségügy egymást kiegészítve tudnak jól működni. Szerinte a jelentős lakossági költésből az állami intézményeket sem kell kizárni, nincs baj az Uzsoki-modellel, a hálapénzzel viszont annál több. (A teljes interjú a HVG-n jelent meg.)

A munkáltatói célzott támogatásban is dinamikus bővülést prognosztizálunk: akár az idei befizetések duplája érkezhet ezen a címen, ami az új pénztártagok számának növekedését is magával hozza. Különösen mivel januártól bővítettük a célzottan támogatható szolgáltatások körét.

Fotó: unsplash.com

Pontosabb a mesterséges intelligencia (AI) az orvosoknál a mellrák mammográfiai diagnosztizálásában a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Egy amerikai-brit kutatócsoport, köztük a londoni Imperial College és a Google Health szakemberei hozták létre azt az algoritmust, amely mintegy 29 ezer nő röntgenfelvételei alapján „tanulta meg” a diagnosztizálást. Az algoritmus a mammográfiai felvételek olvasásában hat orvost múlt felül – idézi a BBC hírportálján megjelent cikket az MTI. A tanulmány szerint a mesterséges intelligencia annyira jó, mint két orvos együttvéve. Ráadásul fáradhatatlan, és a szakemberek szerint pontossága tovább javítható.

Számos ország egészségügyi protokollja szerint két radiológusnak kell elemeznie a nők röntgenfelvételeit. Amennyiben nem esik egybe véleményük, egy harmadik orvost is bevonnak a feladatba. A tanulmányban a kutatók anonim felvételeket tápláltak be a számítógépbe. Az orvosokkal ellentétben a mesterséges intelligencia csak a mammográfiai felvételeket látta, nem ismerte a páciens állapotának történetét. Eredményeik szerint az AI pontosabb volt a diagnosztizálásban annál, mint amikor azt egyetlen orvos végezte, és ugyan olyan jó volt, mint amikor két orvos együtt elemezte a felvételeket. Előző esetben 1,2%-kal csökkent a hamis pozitív és 2,7%-kal a hamis eredmények aránya.

A BBC felhívta a figyelmet arra, hogy egy radiológus képzése több mint egy évtizedet vesz igénybe, és Nagy-Britanniában például jelenleg több mint ezer radiológus hiányzik az állami egészségügyi rendszerből.

Fotó: unsplash.com

Januártól a munkáltatók célzott támogatással fizethetnek dolgozóik számára szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítást, az egyéni pénztártagok pedig a saját befizetésük terhére köthetnek biztosítást. A független Patika-csoport ár-érték arányban a piacon az egyik legkedvezőbb konstrukciót kínálja. A szolgáltatásnyújtó ellátásszervező a Teladoc Kft.

A Patika-csoport a legmagasabb minőséget kínálja pénztártagjainak és munkáltatói partnereinek, és mint független piaci szereplő, a nyújtott szolgáltatás minősége alapján választja ki a szolgáltatói partnereit. A januárban startoló egészségbiztosítás esetén is a legjobb szolgáltatókkal kötöttünk szerződést és a legjobb feltételeket alkudtuk ki tagjaink számára. A már megkötött biztosítási szerződés szerint három csomagot kínálunk az egyéni tagoknak és öt csomag közül választhatnak a munkáltatók dolgozóik számára, de más biztosítókkal is folynak a tárgyalások. A biztosítással nem fedezett kezelésekre és a gyógyszerkiadásokra az egyének saját befizetései nyújtanak hatékony finanszírozást.

A Patika-csoport által kínált csoportos biztosítási csomagok mind a havi díjat, mind a biztosítási feltételeket és a kockázati limiteket tekintve lényegesen kedvezőbbek, mint amit a biztosítók egyénileg kínálnak a magánszemélyek számára. A havi biztosítási díj megfizetését vállaló tagjainknak a biztosító megszervezi és kifizeti az egészségügyi ellátását a biztosítási feltételek szerint.

A biztosítottak betegség, panasz vagy az egészségi állapottal kapcsolatos kérdésük esetén a Teledoc Hungary Kft.-hez fordulhatnak. Az ellátásszervező a tünetek alapján a vele szerződésben álló magánegészségügyi szolgáltatók közül választja ki, hogy hová irányítja a beteget. Nemcsak megkeresi a megfelelő szakembert, hanem a beteg számára leszervezi a vizsgálat időpontját. A szolgáltatók számára az ellátás díját a Patika-csoporton keresztül a Teladoc utalja a már megszokott gyorsasággal és pontossággal.

A Patika-csoport egészségbiztosítási konstrukcióját ITT ismerheti meg részletesen.

Egészségbiztosítás: egészségpénztáron keresztül a legkedvezőbb

Fotó: unsplash.com

December 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat a magyar egészségügy átalakításáról. Az Index Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász segítségével vette sorra az egészségügyi átalakításokról szóló 8 pontot.

A fő cél a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra olyan átalakítása, „amely fenntartható működést eredményez, és megakadályozza az adósságok újratermelődését” – írja az Index. Sinkó Eszter szerint általánosságban elmondható, hogy a kormány régóta halogatott lépésekre készül. A siker titka, hogy az egyes pontokhoz kötődő konkrét intézkedésekben érvényre jussanak a szakmai koncepciók is.

1. A kormány felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közreműködésével és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával kezdjen meg egy átfogó, az egészségügyi szakmák összességére kiterjedő ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot a valós költségekre épülő finanszírozási rendszer kidolgozása érdekében.

Sinkó Eszter: „roppant sajnálatos, hogy Magyarországon még csak két évente sem nézik át, megfelelnek-e a finanszírozási díjtételek a valódi költségeknek, érdemes-e támogatnia az államnak a régi technológiát vagy hatékonyabb lenne az új és általában drágább eljárás, illetve gyógyszer megvásárlása. Amióta szinte az összes kórházat államosították, elvileg jobban láthatónak kellene lennie, hogy a kórházakban mire és mennyire hatékonyan megy el a pénz, de e tudásnak ma nincs birtokában a kormány. Így nem lehet pontosan tudni, mi okozza az egyes kórházak közötti jelentős különbségeket. Meglepő, hogy az ezzel kapcsolatos átfogó adatgyűjtést csak most akarja elkezdeni a kormány.”

2. Az emberi erőforrások minisztere június 30-ig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével tegyen javaslatot az intézményi finanszírozás meghatározásának ellátási eseményeken alapuló, valós szükségletekhez igazodó módszertanára és az ennek megfelelő teljesítményvolumen-keretek meghatározására, figyelembe véve a vezetői ösztönző szempontokat is.

Sinkó Eszter: „Ha egy vidéki kórházban megtartottak 50 sebészeti ágyat és ehhez illeszkedik az állami támogatás nagysága, a kórház érthető okokból foggal-körömmel ragaszkodik a sebészeti ellátás fenntartásához, még ha a valóságban ehhez már nincs sem elég szakorvosa, sem elég betege. Máshol közben koncentrálódtak a szakorvosok, a betegek és a műszerek, mégsincs hozzá elég finanszírozás. Elképesztő különbségek vannak térségenként, egyes helyeken túl sok, máshol túl kevés az állami finanszírozás. A helyzet korrekciójához szükséges felülvizsgálatot részben már korábban elvégezte a NEAK. Ha a kormány elfogadja a változtatásokat, az néhány kórház helyzetén javítani, másokén nehezíteni fog. De ez mindenképpen egy jó lépés a strukturális váltás irányába.”

3. Az emberi erőforrások minisztere június 30-ig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével tegyen javaslatot a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban minőségi indikátorok bevezetésére, eredményalapú finanszírozási technikák, valamint az ellátási szinteken átívelő, integrált és betegközpontú, kötegelt típusú finanszírozási formák kidolgozására.

Sinkó Eszter: „Bőven elfordul, hogy két különböző helyen két laborvizsgálat és két röntgen készül, a beteget vizsgáló orvosok pedig – az elektronikus egészségügy tér (EESZT) ellenére – nem kommunikálnak egymással. A kötegelt típusú finanszírozási forma azt jelentené, hogy egyfajta minőségi indikátorként az együttműködést – a beteg állapotának megfelelő javulása esetén – is figyelembe vennék. A jó mutatókat elérő kórházakat/szakrendelőket/háziorvosokat jutalmaznák, az ezen a téren rossz eredményeket elérő intézményektől pedig adott esetben akár pénzt vonnának el. Az ezzel kapcsolatos munkálatok azonban nem félév alatt elvégezhető feladatot jelentenek, hanem hosszabb ideig tartó, folyamatos felülvizsgálatot igényelnek.”

4. Az emberi erőforrások minisztere a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az egészségügyi intézmények fenntartóinak közreműködésével vizsgálja felül a krónikus ellátás rendszerét, és tegyen javaslatot annak szükségletalapú átalakítására, ennek keretében alakítsa ki az ápolási célú ellátási formák és azok igénybevételének szabályrendszerét.
Sinkó Eszter: „Nincs szükség Magyarországon 27 ezer olyan kórházi ágyra, amelyeken krónikus betegeket ápolnak. Ezeken ugyanis nem mindig krónikus betegek, hanem szociálisan rászorult emberek fekszenek. Első körben legalább 4-5 ezerrel kellene csökkenteni a krónikus betegek gondozására fenntartott ágyak számát, hogy ezeken szociálisan rászorult idős embereket gondozzanak a szociális szféra keretein belül. A kórházi osztályok rosszul fizetett ápolószemélyzetétől az idősek sokszor azt a minimális figyelmet sem kapják meg, hogy folyadékpótlás hiányában ne száradjanak ki, megfelelő gondozásuk általában a bejáró családtagokon múlik. Az átalakításnak csak akkor van értelme, ha szigorú protokollok garantálják az ide kerülő páciensek emberhez méltó ellátását.”

5. Az emberi erőforrások minisztere a pénzügyminiszter, valamint az általa delegált költségvetési felügyelők, továbbá a felsőoktatásért felelős miniszter és a honvédelmi miniszter közreműködésével, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával „intézkedjen az állami fenntartásban működő egészségügyi szolgáltatók gazdálkodásának javítását elősegítő célzott intézményi adósságmenedzsment program kidolgozásáról, amely az irányító szerv operatív gazdálkodási kerettervein alapul, és szoros monitoring mellett kerül végrehajtásra az adósságkitettség csökkentése szempontjából érintett intézményi körben.”

Nem egyformán érinti az intézményeket. Vannak kórházak, amelyek kiegyensúlyozottan gazdálkodnak, máshol nagyon elszállt a hiány. Emögött elsősorban finanszírozási okok állnak, de a kórházi menedzsment hibája is okozhatja az eladósodást. A pénzügyminisztérium mostanra láthatóan megelégelte az adósság rendszeres újratermelődését – írja az Index.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának január 1-én kiadott közleményében az áll: az adósság újratermelődésének megakadályozása érdekében felülvizsgálják az egészségügyi finanszírozási rendszert, költségvetési felügyelőket rendelnek ki egyes kórházak mellé és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgálják a lejárt kórházi tartozásokat is. 79,4 milliárd forintot biztosítanak a kórházak többlettámogatására, ebből 42,8 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásának rendezésére, 36,6 milliárd forintot pedig az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre: struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére.

6. Az emberi erőforrások minisztere az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával mérje fel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók felügyeletét és irányítását megalapozó kontrolling és monitoring rendszer teljes körű kialakításához és működtetéséhez szükséges további erőforrásokat, és tegyen javaslatot a szükséges jogszabály-módosításokra. 

Sinkó Eszter: „A pénzügyi fegyelem vitathatatlanul fontos a kórházaknál, de legalább ennyire szükség van a szakmai eljárásrendekre, ezek ellenőrzésére és betartatására. Ha csak a pénzügyi fegyelemre figyelnek egy intézménynél, az rendkívül torz működést eredményezhet. Érdemes lenne megfontolni ebben az esetben is a norvég példát, ahol a kórházakat nem egy központból, hanem térségi igazgatóságok által működtetik, amelyek nagyobb önállósággal rendelkeznek.”

7. A kormányhatározat hetedik pontja több feladatot jelöl ki. A korszerű egészségügyi ellátási folyamatokat és formákat támogató jogszabályokat akarnak alkotni. A  kórházak  betegellátási tevékenységének hatékonyságát és eredményességét mutató indikátorokat dolgoznak ki. Optimális betegutakat szeretnének létrehozni a területi ellátási kötelezettség megerősítésével és racionalizálásával. Rugalmas kapacitástervezésre akarnak áttérni „az ellátási kapacitások adott térség lakosságszámához való illesztésével, a kormányzati egészségügyi stratégia, valamint a térségi demográfiai és morbiditási mutatók figyelembevételével”. 

Sinkó Eszter: „Egy krónikus beteg irányítása alapesetben a háziorvos feladata, de legalább ilyen fontos lenne, hogy az aktív ellátásban a szakorvosok is kézről kézre adják át egymásnak a betegeket, hogy azok tudják, mi lesz a következő lépésük. Erre jelenleg nincsenek meg a szolgáltatási szinteken (háziorvosokon, szakrendelőkön, kórházakon) túlnyúló protokollok, bár indultak EFOP-projektek, amelyek sok szakma összefogását igénylik a beteg nyomonkövetése és megfelelő terelése érdekében. A Kásler Miklós által támogatott háziorvos praxisközösségek és teamek remélhetőleg 2021-re országszerte megalakulnak, és önálló finanszírozásuk lesz a költségvetésben. A praxisközösségekben a betegekkel több szakember egymással együttműködve tud foglalkozni, így összeadódnak a szakmai tudások, ami által sokkal eredményesebben tudják kezelni a betegeket.” (2019-ben az alapellátás-fejlesztési program részeként meghirdetett „Három generációval az egészségért” pályázat első fordulójában a kormány 6 milliárd forinttal támogatott 79 háziorvosi praxisközösséget, amelyek több mint 130 ezer esetben végeztek vizsgálatokat, adtak tanácsot. A program második fordulójában 64 praxisközösség nyert el támogatást a rendelkezésre álló 4,7 milliárd forintból. Így már 1,2 millió ember számára vált könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés – a szerk.)

8. Az emberi erőforrások minisztere a felsőoktatásért felelős miniszter és a honvédelmi miniszter bevonásával október 31-ig gondoskodjon a traumatológiai, érsebészeti és a laboratóriumi ellátásban az ellátás strukturális átalakításának, szakmaspecifikus koncentrációjának és a finanszírozás átalakításának végrehajtásáról.

Sinkó Eszter: „Az országos szinten megközelítően egységes ellátás érdekében külön programmal igyekeznek ösztönözni traumatológusok, érsebészek letelepedését vidéki és fővárosi centrumokban egyaránt. A valóság az, hogy a fejlett világ sok országához hasonlóan Magyarországon sincs elegendő képzett érsebész vagy traumatológus ahhoz, hogy minden városi kórházban legyenek ilyen osztályok. A koncentrációval egyetértek, feltéve, ha ennek megvannak a feltételei. Az egészségügyi ellátást Nyugat-Európában is úgy szervezik, hogy a magasfokú specializációt igénylő szakterületek orvosai csak jól felszerelt nagyvárosi centrumokban érhetők el, ahol a betegek ellátásához megvan az elegendő szakember, tapasztalat és eszköz.”

A teljes cikket ITT olvashatja.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzsert az ATV kérdezte a témában. A szakértő véleményét ITT olvashatja.

Sokan úgy vélik, nem véletlen, hogy a karácsonyfa alá tette be a kormány a sürgető teendőket összegző rezümét, de Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász nem lát különösebb taktikát az időzítés mögött— írja az Mfor. A teljes cikkért kattintson IDE.

Fotó: unsplash.com

Az Országos Onkológiai Intézet kutatói a sejtekben működő új védekező mechanizmust tártak fel, amely hozzájárul a fehérjék védelméhez oxigén által kiváltott maradandó károsodással szemben – közölte az intézmény az MTI-vel.

A sejtek egészséges működéséhez elengedhetetlen az oxidatív és reduktív folyamatok együttműködése, amelyet számtalan anti- és pro-oxidáns enzim vezérel. Ezért is fontos a védelem az oxidációs károsodásoktól (gyulladás, napfény, sugárzás). Az intézet Molekuláris Toxikológia és Immunológia Osztályának kutatói a tanulmányban megmutatták, hogy az általuk feltárt mechanizmus nem csak megvédi a sejteket, de vezérli is egyes létfontosságú funkcióikat. Leginkább azok a sejtfunkciók érintettek, amelyek rendellenes működést mutatnak oxidatív stresszel járó folyamatok, például az öregedés, számos szív- és érrendszeri, illetve neurodegeneratív megbetegedés, valamint a daganatos megbetegedések során.

Az intézet közleménye idézte Nagy Pétert, a kutatás vezetőjét, aki elmondta, hogy az általuk ismertetett védőhatás hozzájárulhat ezen betegségek káros hatásainak ellensúlyozásához. A tanulmány olyan fehérjemódosulatok képződését és visszaalakulását írja le, amelyek további kénatomok beépülésével járnak a cisztein (Cys) aminosavak, a fehérjék legsérülékenyebb építőegységeinek az oldalláncaiba. A szerzők azt találták, hogy a fehérjék Cys aminosav komponensei sejtekben és szövetekben alapállapotban is nagy arányban tartalmaznak egy extra kénatomot és emiatt az érintett fehérjék ideiglenesen inaktivált állapotban fordulnak elő.

A vizsgálatok alapján ez az inaktív fehérjeállomány a sejtek egyfajta „tartalékának” tekinthető, amely megvédi őket az oxidatív károsodások ellen. Ugyanis erős oxidatív hatás esetén ezekből a fehérjékből olyan új módosulatok képződnek, amelyek a stressz elmúltával enzimatikus utakon visszaalakíthatók sértetlen aktív fehérjékké.

A kutatás résztvevői eredményeiket a Science Advances című tudományos folyóiratban publikálták japán, svéd és amerikai tudósokkal együttműködésben. A felfedezés felhívja a figyelmet a betegségek és az egészséges életfunkciók finomhangolt oxidatív vonatkozásaira, valamint alátámasztja korábban nem ismert, jelentős sejten belüli védekező mechanizmusok létezését oxidációs károsodások ellen – olvasható a közleményben.

Fotó: unsplash.com