Mivel tud vonzóvá válni ma egy munkáltató a munkaerőpiacon?
Nálunk, az Ericssonnál fontos, hogy hitelesek legyünk. Pontosan olyannak mutassuk magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk, hogy akik hozzánk jönnek dolgozni, ne csalódjanak és munkatársaink büszkék legyenek a vállalatra, ahol dolgoznak, szívesen ajánljanak másoknak is. Fontos, hogy munkatársaink szép környezetben, megfelelő munkaeszközökkel, inspiráló csapatban, értelmes, innovatív munkát végezhessenek. Ahol a munkát megbecsülik, folyamatosan értékelik és elismerik, erkölcsileg és anyagilag is. És végül, de nem utolsó sorban legyen idejük a magánéletükre is.

Ebben a körben hol helyezkedik el a bér és hol a juttatások?
Nagyon fontos, hogy piacképes juttatási csomagot tudjuk adni, de ez önmagában nem lenne elég, sem az új munkatársak megszerzéséhez, sem a megtartáshoz. A fent említett tényezők együttese kell ahhoz, hogy tehetséges munkatársakat tudjunk felvenni és az értékes munkatársakat meg tudjuk tartani.

Hogyan illeszkedik a vállalat HR-stratégiájába a béren kívüli juttatás?
A HR stratégia része a minden évben megújuló juttatások köre. Folyamatosan követjük a piac változásait, az újdonságokat, munkatársaink javaslatait és ennek alapján minden évben újragondoljuk, hogy milyen új elemekkel, megoldásokkal bővítsük juttatási csomagunkat. A fizetés nem helyettesíthető juttatásokkal, de kiegészíthető.

Munkáltatóként mit jelent az egészséges munkavállaló?
Az Ericssonnak fontos a munkatársak egészsége és a preventív ellátás. Nálunk minden nap rendel az üzemorvos, különböző szűréseket, egészséges életmódra nevelő programokat szervezünk. Ingyen gyümölcsöt és salátát biztosítunk minden nap a kollégáinknak. Az irodáinkban gerincbarát székek és emelős asztalok segítik az egészségtudatos munkavégzést.

Fontos-e és ha igen, miért az egészségtudatosság erősítése?
Igen, nagyon fontos. Nálunk nagyon sok fiatal dolgozik, ha most megszokják, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy egészséges életet éljenek, sokkal kevesebb egészségi kockázattal kell szembenézniük majd idősebb korban.

Jelent-e ez versenyelőnyt a tehetséges munkaerő megszerzéséért folyó küzdelemben?
Bízom benne, hogy igen, mert a mai fiatalok sokkal jobban odafigyelnek az egészségükre, mint az idősebb generáció.

Mit várnak el a munkavállalók egy egészségpénztártól?
Azt, hogy minél szélesebb körben, minél több helyen lehessen igénybe venni a szolgáltatást. Kérdések, problémák, ügyintézés esetén gyorsaságot, hatékonyságot.

Mit vár el a munkáltató az egészségpénztári partnerétől?
Rugalmasságot, precizitást, és azt hogy a munkatársaink elégedettek legyenek az egészségpénztár szolgáltatásival.

A Nielsen bizalmi index kutatásának három kérdése közül a magyarok legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: a válaszadók negyede véli jónak vagy kitűnőnek, ami egy százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest. A következő tizenkét hónapra vonatkozó munkahelyi kilátásokat honfitársaink 18%-a tartja pozitívnak és a válaszadók 19%-a nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező egy év jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására. Ez visszaesés: 4%-kal marad el a harmadik negyedévi eredményektől.

– 2016-ban számtalan politikai és társadalmi esemény ingathatta meg a fogyasztók bizalmát világszerte, mégis Európában szerény növekedést regisztrált az év végére a Nielsen fogyasztói bizalomról és a költési hajlandóságról szóló online vizsgálata. Néhány negatív faktor lecsengett, ami miatt valamelyest helyrebillent az átlagos fogyasztói bizalom – mondja Louise Keely, a Nielsen alelnöke a kutatás alapján kirajzolódó összeurópai képről.

Az országonkénti eredményekben azonban jelentősek az eltérések.

Magyarországon például az egészségi állapot a vezető aggodalom (25%), ezt követi az adósság (20%), és a munkahelyi biztonság (18%). De nyugtalanít bennünket még a gazdasági helyzet alakulása (17%), a bevándorlás (14%) és az iskolai oktatás és/vagy jóléti intézkedések kérdése is (14%). A munkahely-magánélet közötti egyensúly is sok honfitársunkat aggasztja (13%), emellett tartunk az elszabaduló élelmiszeráraktól is (13%).

Európa más országaiban az egészségi állapot 18%-kal csupán a 4. a fogyasztókat leginkább aggasztó kérdések sorában, míg a terrorizmus 21% számára az első vagy második számú aggodalmat kiváltó ok. Európában sokan tartanak a gazdasági helyzettől (21%) és a munkahelyi biztonságtól (19%) is.

Mit tehet a munkáltató?

A felmérés rákérdezett a pénzköltési szokásokra is. Az európaiak átlag 36%-a megtakarítja a megélhetésen felül megmaradt összeget, míg a magyar válaszadóknak csak 25%-a tesz félre megtakarítási céllal. Honfitársaink 31%-ának – szemben 19%-os európai átlaggal – viszont sosem marad pénze, amellyel szabadon rendelkezne.

A régióban az országok zömében (34 országból 25 esetében) jellemzően emelkedett a fogyasztói bizalom 2016 első negyedévét összevetve az utolsó negyedévvel. A legnagyobb ugrást 15 ponttal Hollandiában mérték (ami így most 100-on áll), ezt követi a 11 pontos spanyolországi eredmény (86 ponttal), és szintén kétszámjegyű növekedés jellemezte Svájcot (11 pontos növekedéssel 102 ponton áll). Magyarországon az index stagnál, 64 ponton áll, ami nemcsak az európai átlagtól marad el jelentősen, de a régióban is a sereghajtó pozíciót jelenti számunkra. Csehországban a fogyasztói bizalom 103 pont, Lengyelországban 88, Romániában 85, Szlovákiában 82 ponton áll.

Társkártya-akciót hirdet a Patika-csoport a Patikanap alkalmából. Azok, akik június 7. és augusztus 31. között két társkártyát rendelnek – akár már meglévő társkártyáik mellé – az egyik kártyát ajándékba kapják. Ezzel szeretné a Patikapénztár és az Új Pillér Egészségpénztár mindenki számára könnyebbé tenni, hogy gondoskodjon szeretteiről.

A modern társadalmak újabb kihívással néznek szembe: a várható élettartam emelkedésével egyre nagyobb feladat a szülőkről való gondoskodás. Magyarországon a legtöbb nyugdíjas betegségekkel küzd, sokan folyamatos figyelmet, vagy akár 0-24 órás ápolást igényelnek. Idősebb korban nőnek az egészség megőrzése vagy visszaszerzése érdekében szükséges kiadások, a rendszeres jövedelem viszont jelentősen lecsökken az alacsony nyugdíjjal. Emiatt az idősek családtagjaik anyagi támogatására szorulnak. Erre a kihívásra ad választ az egészségpénztári társkártya: így az egész család – a nagyszülőtől a gyermekekig – élvezheti az szja-visszatérítésnek köszönhető olcsóbb ellátást.

A társkártya nemcsak a patikakártyán levő megtakarítás szeretetteinkkel való megosztását jelenti, hanem jelképezi azt, ami az életben a legfontosabb. Gondoskodni valakiről, szavak nélkül elmondani neki, hogy milyen fontos, hogy még sokáig egészségben, velünk éljen.

A Patika-csoport független piaci szereplőként már közel két évtizede bizonyítja, hogy ügyel tagjai megtakarítására, figyeli és követi a társadalmi folyamatokat, ennek megfelelően bővül és fejleszt. Mivel a patikás társkártyával a fő patikakártya teljes egyenlege elérhető, a társkártya-tulajdonos éppoly szabadon vásárolhat, vehet igénybe egészségügyi ellátást, mint a pénztár bármelyik tagja. A családtagok egymástól függetlenül, különböző helyszíneken akár egyazon időben is használhatják kártyájukat, országszerte már több mint 11 ezer szolgáltatási ponton.

Ha bővebb információra, vagy a társkártyával kapcsolatosan további kommunikációs anyagra lenne szüksége, állunk rendelkezésére  a munkaltato@patikapenztar.hu/munkaltato@ujpiller.hu e-mail címen, vagy a +36 1 210 9790-es telefonszámon.

Görbe tükör

Hírkomment: „a politika az őszinteség tudománya” - Dr. Trautmann László véleménye a Nielsen fogyasztói bizalomról szóló kutatás kapcsán.

A válság utáni gazdaságpolitika egyik sarokköve a létbizonytalanság megszüntetése, a bizalom megteremtése és helyreállítása, mint a fejlődés és növekedés mozgatórugói. A bizalom azonban nem vakhit és nem szkepszis, hanem hit az ígéretek teljesülésében, aminek az alapja a korábbi tapasztalat. Bizalom akkor alakul ki, ha a vezetők az igazat mondják, mert csak azt tudják érvényesíteni. A fogyasztói bizalom erősödése a világban azt jelentheti, hogy a válságból való kilábalásnak megvannak a politikai és gazdaságpolitikai feltételei: olyan vezetők vannak, akik tudják és képviselik az igazságot, és ezt az igazságot a választók, illetve a társadalom nagy része el is tudja fogadni. A populista hullám végét jelzi ez a fordulat, mert nincs talaja a felelőtlen ígérgetéseknek. Ez a korábbi korszak lezárulását is jelzi, azét az időszakét, amelyre az volt jellemző, hogy a választókat mélyen lenézték: a kampányban csak az ígéretek számítottak, a kampány után pedig ezeket elfelejtették. 

Ez fokozottan volt érvényes a mi térségünkre, és az adatok azt mutatják, hogy ezen a korszakon nem is vagyunk még teljesen túl. Az a tény, hogy a fogyasztói bizalom nálunk stagnál, annak lehet a jele, hogy a politikai vezetők egy része még mindig nem értette meg, hogy a politika nem a hazugság, hanem az őszinteség tudománya. Annak tudása és kimondása, hogyan tud fejlődni a társadalom és a gazdaság, és milyen erőfeszítésekre van szükség ehhez. Az erőfeszítés nem áldozat, hanem maga a fejlődés, az elkerülhetetlen és szükségszerű alkalmazkodás az uralkodó értékrendhez. A jó élet valósul meg az erőfeszítéssel, de ez nem kettő, hanem egy szakasz. Nem az a fejlődés, hogy először áldozatot kell hozni, és ezt követi a jó élet, hanem maga az erőfeszítés része az önmegvalósításnak. A vezetés feladata, hogy keretet adjon az erőfeszítésnek, célt, ennek részeként anyagi-gazdasági célt is állítson a társadalom tagjai elé. A céladás nem önkényes döntés, hanem a globálisan érvényesülő értékrend alkalmazásához adott támpont.

A jó élet egyben erkölcsös élet is, és abban kell a gazdaságpolitikai vezetésnek támpontot adnia, hogy melyek azok a javak és szolgáltatások, illetve hogyan érdemes termelni ahhoz, hogy az ember jó életet tudjon élni. Ebben megint le vagyunk maradva. A magyar lakosság pénzügyi viselkedésére vonatkozó adat, ami szerint a lakás csinosítására költenénk, azt mutatja, hogy nem a hosszú távú tervezés uralja a gondolkodást, amit a megtakarítás képviselne, hanem az anyagi javak felhalmozása. A lakás, az otthonteremtés iránti igény, a gondoskodás iránti vágy mutatkozik meg talán a lakás csinosításában, a szeretet-éhség, amit más kutatások is visszaigazolnak.

A szeretet azonban nem mond ellent a racionalitásnak, a tervezésnek, sőt! Csak a tudatosan élt életben lehet valóban szeretni, ezt támasztja alá a közgazdaságtudományban az úgynevezett neoskolasztikus iskola is. Az egészség, mint problémaforrás, mint az aggódás tárgya a fenti állítást igazolja. A betegségtől való félelem, a szorongás az általános létbizonytalanság kifejeződése, és ez hatja át a magyar társadalmat. Nem az a probléma, hogy a magyarok szeretnék a betegséget elkerülni – minden ember erre törekszik. De ezt racionális kérdésként kell felvetni: egészséges életmódra, szűrésekre van szükség, erőfeszítést kell tenni a megelőzés érdekében, stb. Ha jól élünk, ha mindent megteszünk a kockázati tényezők csökkentéséért, akkor félelmünk csökkenhet. Ezzel szemben a magyar lakosság jellemzően rosszul, nem egészségtudatosan él, és ugyanakkor fél a betegségtől. Irracionálissá válik a félelme és irracionális a reakciója is. Nem gondolja végig az aggódás tárgyát, nem cselekszik ennek megfelelően, hanem csak fél, és menekül a félelmétől, idegességétől különböző eszközökkel (dohány, alkohol, más tudatmódosító szerek).

Ezt a problémát csak úgy lehet kezelni, ha olyan közösségeket teremt a politika – akár gazdasági-pénzügyi eszközökkel –, amivel ez a félelem oldható, amely kiutat kínál. Egyéni stratégiák itt nincsenek, csak közösségben lehet megoldást találni. Ez lehet család, lehet vallási közösség, lehet Facebook-csoport, sokféle forma elképzelhető. Az biztos, hogy a magyar társadalom individualizált jellege a probléma része, és nem megoldása. Ebbe az irányba történt előrelépés, de a hazai politikai-gazdaságpolitikai vezetésnek még mindig van egy olyan része, amelyik ezt az irracionalitás félelmet nem csökkenti, hanem kihasználja és gerjeszti, gátlástalanul hazudozik céljai érdekében. Ez bűn a magyar társadalommal szemben. És persze, orvosi kutatások igazolják, hogy a szorongás fizikai betegséget okoz, öngerjesztővé válik a folyamat, ami tovább erősíti a félelmet, és ez önpusztítóvá válhat. Ennek ellenszere csak az értékrendbe és az igazságba vetett bizalom lehet, és a határozott fellépés minden olyan irányzattal szemben, amelyik a hazugságot a politika szerves részének tartja.

Dr. Trautmann László, Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszék tanszékvezető tanára

A korábbi Egészségügyi Hírkommentjeinkért látogasson el weboldalunkra (www.patikapenztar.hu, www.ujpiller.hu).

A nyugdíjpénztárak vagyona az MNB jelentése szerint március végén 1285,4 milliárd forint volt, ami 100 milliárddal több az egy évvel korábbinál. Az idei első negyedévben a befektetéseken 19,6 milliárd forint nyereség keletkezett. A Patika-csoport két nyugdíjpénztára, a Tempo és Tradíció sem lógnak ki a sorból, sőt a független kis pénztárak mezőnyében nagyon jól teljesítenek.

Munkáltatóként is támogathatjuk dolgozóink nyugdíjcélú megtakarítását több formában is. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba fizethetünk tagdíj-kiegészítést éves szinten korlátlan összegben 43,66%-os adózással. A bruttó bér után a munkáltatónak 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési alapot kell fizetnie, míg a munkavállalót terheli a 15% személyi jövedelemadó, a 17% nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, az 1,5% munkaerőpiaci járulék (összesen 33,5% kedvezmények nélkül). Ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint bruttó juttatás bérként a munkáltatónak 123 500 forintjába kerül, az egyedülálló munkavállaló pedig 66 500 forintot kap kézhez. Ezzel szemben a 43,66%-kal adózó egyes meghatározott juttatások esetén a dolgozónk zsebében 86 ezer forint marad a munkáltató 123 500 forintos ráfordításából. Adományként még magasabb összeggel segíthetjük munkavállalóink öngondoskodását.

Attitűdváltásban

A dolog lényege az, hogy a támogatói adomány a juttatónál azért nem visel adóterhet, mert azt a magánszemély viseli, de ő is kedvezően – írja Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő az adózóna.hu oldalon.
A kedvezményezetett terhelő személyi jövedelemadó a támogatásként kapott összeg 82%-a után 15%, azaz a támogatásként kapott összeg 12,3%-a. Ezen kívül szintén a támogatásként kapott összeg 82%-a után 22% egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. A dolgozót terhelő elvonás összesen 30,34%.

Az adomány összege azonban a pénztári befizetések adókedvezményének alapja is egyben. Ugyanis a személyi jövedelemadó törvény alapján, az ott szabályozott mértékkel és módon a tag az adományként befizetett összeg 20%-át visszaigényelheti (évente maximum 750 000 forint után lehet 150 ezer forint adót visszaigényelni a pénztári számlára). Vagyis az adókból kivonva az adókedvezményt, a munkáltatói támogatás végső adóvonzata 10,34 százalék – számol a szakértő.

Támogatást az adott pénztár szabályzatában felsoroltak, de leegyszerűsítve voltaképpen és általában bármely pénztártag kaphat. Az önkéntes pénztári törvény (Öpt.) szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak, ha erre vonatkozóan szerződést kötöttek. Az adományozási/támogatási szerződésben meg lehet határozni, milyen célra adja az adományozó az adományt. Sőt az adomány adható rendszeresen, vagy akár alkalomszerűen is – például bónusz vagy prémium kifizetéseként is.

Az Öpt. szerint az adomány a tagság egésze vagy az alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható. Az adomány nyújtására nincs előírás, nem kötelező és nem normatív módon is adható. Akár személyenként differenciált összeg is fizethető – írja az adózóna.hu-n Hunyadné Szűts Veronika.

Megjelent a tavaszi adócsomag