Javában tart a 40 napos nagyböjt, amivel a keresztények húsvétra készülnek. Böjtölni azonban akkor is érdemes, ha ezt nem vallási okokból tesszük, hanem az egészségünk megőrzése a célunk.

Idén március 5-e volt a nagyböjt első napja, ami április 19-én nagyszombaton ér véget. A keresztény világ ezt a 40 napot bűnbánati időszaknak tartja, amikor a hívők az étkezések korlátozásával igyekeznek bűnbánatot gyakorolni és megtisztulni. Az első évezred végéig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A mai egyházi szokások már kevésbé rigorózusak: összesen két napra, a böjt első napjára (hamvazószerdára) és nagypéntekre vonatkozik a húsmentes étrend. Ezen kívül ezen a napon csak háromszor lehet étkezni és legfeljebb egyszer jól lakni.

A dietetikusok és egyes belgyógyászok szerint azonban érdemes ennél lényegesen szigorúbb étkezési szokásokat követni a hétköznapokban (nem kampányszerűen!), ha hosszútávon szeretnénk megőrizni az egészségünket a mai városi életforma mellett. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus például úgy látja, a táplálékbőség valójában beteggé teszi az embereket. A szakemberrel a hvg.hu készített korábban interjút, amiben sok szó esik az időablakos böjtölésről – amikor valaki a nap 24 órájából összefüggően minimum 12 órát, de inkább 14–18-at nem eszik – is, ami felülírja a napi ötszöri étkezést vagy a hatalmas reggelik mítoszát. „A mai tudásunk szerint a mi nyugati típusú, mozgásszegény életmódunk mellett a növényi alapú, húsban szegény étrend a legjobb, de vannak népcsoportok, ahol alig esznek zöldséget, mégis ritkán fordul elő náluk szív- és érrendszeri vagy daganatos megbetegedés. Nincsenek általános igazságok, amelyek mindenki számára, mindenhol igazak lennének” – vallja a szakember az interjúban.

Az étkezés időintervallumának szűkítésének jótékony hatására a Semmelweis Egyetem kutatása is rámutatott. A 300 tanulmány eredményeit elemző vizsgálat készítői szerint a napközbeni étkezési időkorlátozás a daganatok növekedésének lassításában is hatékony lehet, ahogyan a ketogén étkezés és a böjtölés is. A Semmelweis Egyetem kutatásának fő üzenete, hogy a napi kalóriabevitel csökkentése, valamint a táplálkozás tudatosabb megközelítése javíthatja a rákkezelés eredményeit, és csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát – olvasható a PlanetZ.hu-n, Magyarország első, AI támogatású környezetvédelmi hírportálján. A megfelelő étrenddel nemcsak lassítható a rákos sejtek terjedése, hanem javítható a kezelésre adott válasz is, mivel arákos sejtek tápanyagigénye jelentősen eltér az egészséges sejtekétől. Míg az egészséges sejtek rugalmasan képesek alkalmazkodni a különböző energiaforrásokhoz, addig a rákos sejtek nagy mennyiségű glükózt és más tápanyagokat igényelnek a gyors növekedéshez.

A kutatások kimutatták, hogy a daganatos sejtek különböző forrásokból nyernek energiát:

• Glükózból – például vastagbél-, méhnyak- és emlődaganatok esetében
• Fruktózból – például prosztatarák esetében
• Zsírokból és aminosavakból – például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák és egyes agydaganatok esetében

Mivel a tumorsejtek nem tudnak hatékonyan alkalmazkodni az alternatív energiaforrásokhoz, az étrend módosításával gyengíthető a növekedésük. A ketogén diéta lényege például a magas zsír- és alacsony szénhidrátbevitel, amely arra készteti a szervezetet, hogy glükóz helyett a zsírok lebontásából származó ketonokat használja energiaforrásként. Az egészséges sejtek könnyen felhasználják a ketonokat, de a tumorsejtek metabolikusan rugalmatlanok, így nehezen tudnak alkalmazkodni ehhez a váltáshoz. Ezen kívül az időszakos böjt is arrakényszeríti a sejteket, hogy alternatív energiaforrásokat használjanak, így az éhezés időszakában a daganatos sejtek sokkal sérülékenyebbé válnak. (A teljes cikket itt olvashatja)

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA