Dübörögnek idén az egészségpénztárak. A pénztártagok és a munkáltatók is egyre több pénzt fizetnek ide, derül ki az MNB félévi szektorjelentéséből. A szolgáltatási kiadásokat vizsgálva úgy tűnik, egyre többen felismerik: akár a lakáshitel-törlesztő vagy a gyerek a beiskolázásához kapcsolódó költés is fedezhető a számláról.

2023. I. félévben az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoportba 41,6 milliárd forint szolgáltatási célú befizetés érkezett a fedezeti alapra, vagyis a pénztártagok által költhető számlára. Ez 30,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. A 2023. I. félévi tagdíjbevételek 20,9%-os éves növekedéssel elérték a 26,8 milliárd forintot.

Ebben a félévben a pénztártagok által fizetett tagdíjak 23,2%-kal nőttek és a vállalatok is egyre jelentősebb befizetők.

 Forrás: MNB

2023. H1-ben a hazai cégek összesen több mint ötmilliárd forinttal járultak hozzá a munkavállalóik egészségéhez a pénztárakon keresztül. Ebből a célzott szolgáltatások bevétele közel 63%-os bővüléssel megközelítette a 900 millió forintot, a munkáltatói tagdíjhozzájárulás pedig elérte a 4,25 milliárdot. Utóbbi 10%-os növekedés az előző év első félévéhez képest.

 Forrás: MNB

A tagdíjbevételek összetételét tekintve az előző évhez képest nem tapasztalható jelentős változás, a tagok által fizetett tagdíjak részaránya 1,6 százalékponttal emelkedve 84,2%-ot ért el a munkáltatói hozzájárulással szemben. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó szja-visszatérítés összege az előző év azonos időszakának értékéhez képest 54,7%-kal volt magasabb, így 13,5 milliárd forintot tett ki 2023. I. félévben

Tovább csökken a gyógyszerköltés részesedése

Az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport szolgáltatási kiadásai 26,2%-kal 38,853 milliárd forintra ugrottak. Egészségügyi szolgáltatásokra közel 14,5 milliárdot költöttek a tagok, ami 34%-os növekedés, vagyis a kiadások bővülése nem magyarázható csupán a szolgáltatók áremelkedésével. Valószínű, egyre többen mennek a magánba az állami ellátás helyett.

Az egészségbiztosításokban is jelentős a bővülés: a pénztárakon keresztül finanszírozott biztosítási díj 41%-kal nőtt. Ennek ellenére továbbra is nagyon csekély a kifizetések összetételében a biztosítás részesedése. Ezzel szemben a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása már meghaladta az egymilliárd forintot ebben a félévben, ami 50,3%-os növekedést jelent 2022. H1-gyel összevetve.

A kifizetések legnagyobb hányadát továbbra is a gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása teszi ki, de a teljes kiadási tortában a korábbi 55,5%-ról 52,8%-ra csökkent a részarányuk 2023. I. félév végére.

A célzott szolgáltatások tartaléka terhére teljesített kiadások 31,6%-kal nőttek a vizsgált időszakban.

Az Új Pillér növekedési lendülete nem maradt el a szektorétól. Minden szegmenst figyelembe véve a bővülés 22,9%. Az egyéni befizetések 14%-kal, a munkáltatói szerepvállalás – tagdíj-hozzájárulás és célzott támogatás együtt – 26%-kal nőttek. A visszatérített szja 48%-kal haladta meg a megelőző év hasonló időszakát.

Borítókép: freepik.com/creativearta

<< VISSZA