Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Felkerült az aszpartám a lehetséges rákkeltő anyagok listájára (2023.08.04)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerette volna betiltani az aszpartám használatát, de végül csak a lehetséges rákkeltő anyagok listájára került fel az édesítőszer.

Az aszpartám a hetvenes évek óta egyre több élelmiszerben megtalálható adalékanyag és a gyógyszeripar is előszeretettel használja édesítőszerként. Mára ez lett a legelterjedtebb cukorhelyettesítő, ám évek óta sokan aggályosnak tartják a használatát. A káros hatását eddig se bizonyítani, sem cáfolni nem tudták a kutatók.

Az aszpartám fogyasztását a WHO is ártalmatlannak ítéli a 40 mg/testtömegkilogrammig ugyanúgy, mint eddig. Ennek ellenére az E951 jelölésű kémiai édesítőszer felkerült a lehetséges rákkeltő anyagok listájára július 14-én. Az Index.hu Francesco Brancat, az Egészségügyi Világszervezet szakértőjét idézi, aki hangsúlyozta: nem kérik a vállalatoktól, hogy távolítsák el az aszpartámot a termékeikből, de a gyártókat és a fogyasztókat is mértékletességre intik.

Csökkenteni kell a cukorfogyasztást!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőtteknek és a gyermekeknek a cukorbevitelt a teljes napi energiabevitel kevesebb mint 10%-ára kellene csökkenteni, ami átlagosan körülbelül 12 teáskanál (50 gramm, 200 kalória) cukornak felel meg naponta egy felnőtt esetében. Ez magában foglalja a hozzáadott cukrot, valamint a mézben, gyümölcslevekben, szirupokban és gyümölcslé-sűrítményekben természetesen előforduló cukrokat is.

Jelentős egészségügyi előnnyel a szervezet szerint az jár, ha a cukorfogyasztást a teljes energiabevitel kevesebb mint 5%-ára (6 teáskanál vagy 25 gramm) csökkentjük.

Az Egészségvonal internetes portál szerint is észszerű döntés a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának korlátozása, mivel ezek főképp az energiadús, tápanyagszegény, feldolgozott élelmiszerekben és italokban fordulnak elő.

A nem megfelelő típusú, túlzott cukorfogyasztás biztosan káros az egészségre. Egy kínai és amerikai kutatók által jegyzett tanulmány, mely 2023 áprilisában jelent meg a BMJ folyóiratban, összesen 8601 tudományos publikáció eredményeit összegezte a cukorfogyasztás egészségre gyakorolt hatásairól. A kutatók olyan tanulmányokat vizsgáltak, melyek a „szabad” cukrok fogyasztásának hatásait értékelték – ebbe a csoportba tartozik minden olyan élelmiszer, amely feldolgozott vagy természetes módon előforduló cukrot (asztali cukor, méz, juharszirup) tartalmaz. A gyümölcsökben és a zöldségekben, valamint a tejben található cukor nem számít „szabad” cukornak.

Az Egészségvonal cikkében idézett kutatás szerint a túlzott cukorfogyasztás összefüggésbe hozható:

  • a gyermekkori- és a felnőttkori elhízással;
  • a magas húgysavszint (hyperurikaemia), illetve a köszvény kialakulásával;
  • a jó koleszterin (HDL-szint) csökkenésével, a rossz koleszterin (LDL-szint) növekedésével;
  • a látens autoimmun cukorbetegséggel felnőtteknél;
  • a metabolikus szindrómával;
  • a 2-es típusú cukorbetegséggel;
  • a fokozott májzsír és izomzsír felhalmozódásával;
  • a koszorúérbetegség, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegségek (stroke, szívinfarktus) kockázatával, illetve halálozásával;
  • a magas vérnyomás kialakulásával gyermekek, serdülők, felnőttek esetén;
  • az emlőrák, a májrák, a prosztatarák és a hasnyálmirigyrák fokozott kockázatával, illetve halálozásával;
  • a gyermekkori asztmával;
  • a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral;
  • a csontok ásványianyag-sűrűségének csökkenésével (csontritkulás);
  • a fogszuvasodás, a fogerózió kialakulásával;
  • a depresszióval;
  • a nem alkoholos zsírmáj kialakulásával.

Az egészségügyi kockázatok miatt mindenképp ajánlott odafigyelni a napi cukorbevitelre. A cukorfogyasztás csökkentése és az egészséges táplálkozás érdekében egyre több élelmiszergyártó is cukorhelyettesítő szert használ, de nem mindegy, hogy mit. Az édesítőszereket három típusba sorolják:

  1. Mesterséges édesítőszerek, amelyeket kémiai úton állítanak elő és nem tartalmaznak természetes anyagokat. Ide tartozik többek között az aszpartám, a szacharin, a szukralóz és az Amrikai Egyesült Államokban tiltott ciklamát (E592). Nulla kalóriát tartalmaznak, de ezért a „diétás”, „cukormentes”, „zero” címkével ellátott termékek kedvelt adalékanyagai, ám táplálkozási szakértők többnyire ellenzik a fogyasztásukat.
  2. Nutritív édesítőszerek: a fruktóz, izomalt, mannit, xilit, szorbit és polidextróz. Ezek ugyanannyi vagy kicsit kevesebb energiát tartalmaznak, mint a cukor.
  3. A természetes eredetű intenzív édesítőszerek, a sztívia és a monk gyümölcskivonat általában növényekből készülnek és kalóriamentesek. Sokkal édesebbek, mint a cukor, ezért csak kis mennyiségre van szükség belőlük. A sztíviát a dél-amerikai indiánok évszázadok óta fogyasztják. Vannak kutatási eredmények, amelyek szerint csökkenti a vérnyomást, valamint immunerősítő hatással is rendelkezik.

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA