Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Kitolódik az allergiaszezon, amit a pénztárcánk is megérez (2023.05.05)

Több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményez a klímaváltozás, a magasabb szén-dioxid-koncentráció pedig a növények fotoszintézisét fokozza, amelyek ezért több virágot hozhatnak, ami több pollent tud kibocsátani, írja a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően szakportál.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a világon 400 millió ember szenved allergiás náthában és 300 millióan asztma miatt (Bousquet és Khaltaev 2007). Európán belül a pollenallergia előfordulási gyakorisága a lakosság körében 40%-ra becsülhető (D’Amato et al. 2007).

Bár az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. A meleg idő következtében korábban indul meg a virágzás (hazánkban idén már január 13-án megkezdődött az allergiaszezon!), és a vegetációs időszak hossza is kitolódik a magasabb hőmérsékleti értékek miatt. A légköri szén-dioxid koncentráció pedig a pollenszám növekedését eredményezheti – írja a Másfélfok.hu.

Az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak. A pollenkitettség gyengíti az immunitást bizonyos szezonális légzési vírusokkal szemben. Az, akinek az orrnyálkahártyája az allergia miatt már gyulladásban van, könnyebben megfertőződik.

A klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet: a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek. Elegendő idővel és súlyossággal a penésznek való kitettség is asztmát alakíthat ki vagy súlyosbíthatja a meglévőt. A zivatarok is növelhetik az allergiás asztma kockázatát. A zivatarok nyomásváltozást és szelet hoznak, ami kisebb darabokra töri a pollen- és penész-spórákat, így szállításuk és belélegzésük is könnyebb.

Az Environmental Health Perspectives (EHP) című szaklapban megjelent tanulmány becslése szerint a parlagfűvel szembeni érzékenység duplájára nőhet Európában: 2041–2060-ra 33 millióról 77 millióra nő a pollenérzékenyek száma. Az előrejelzés szerint erősödik a parlagfű-allergia azokban az országokban, ahol már jelenleg is súlyos problémát okoz, például Magyarországon vagy a Balkánon, de a legnagyobb arányú a növekedés Németországban, Lengyelországban és Franciaországban lehet, ahol jelenleg az érzékenység nem gyakori. A magasabb pollenkoncentráció és a hosszabb pollenszezon is fokozhatja a tünetek súlyosságát. A kutatók főképp az az éghajlat változást vették figyelembe a szimulációban, de az invazív növényfaj jelenlegi terjedési tendenciái is szerepelnek a modellben. A parlagfű terjedési sebességére vonatkozó feltételezések nagymértékben befolyásolták az eredményeket – olvasható a kutatási jelentésben.

A jelentés kitér a közegészségügyi problémává nőtt allergia gazdasági hatására is. A jelentős globális járványként emlegetett betegség nemcsak rendkívül kellemetlenek az abban szenvedőknek, hanem a gazdasági terhe is jelentős. 2007-ben az allergiás megbetegedések összköltsége az Egyesült Államokban 19,7 milliárd dollár volt, az Európai Unióra vonatkozó becslések pedig 55 és 151 milliárd euróra teszik az ezzel kapcsolatos kiadásokat. Kis Anna meteorológus a Másfélfok.hu-n megjelent írásában egy másik számot is említ: egy asztmás beteg évi gyógyszerköltsége 3200 dollár volt (ez a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint) az Amerikai Egyesült Államokba 2008–2013 között.

A szénanáthát mindenképp kezelni kell – javasolja Dr. Mihályi Lilla, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Általános Bőrgyógyászati Ambulancia/Bőr- és Nemibeteg Szakrendelés és Gondozó főorvosa. Ha valakinek csak enyhe allergiás tünetei vannak, hatékony kezelés lehet, ha virágzáskor kevesebb időt tölt a szabadban és azt is inkább délután, gyakrabban mos hajat és kezet, napszemüveget visel és gyorsan átöltözik, amikor hazaér. Az ő esetükben megoldás lehet a természetes összetevőket tartalmazó orrspray és orröblítő is. Ha viszont a tünetek erősödnek, maradnak a hagyományos terápiák. Ezek az antihisztamin tabletták, orrdugulás esetén a vényköteles, gyulladáscsökkentőt tartalmazó orrsprayk, szemtünetek esetén a szemcseppek. „Ha valaki nem szeretne tünetek enyhítésére gyógyszert szedni vagy nem elég hatékony a tüneti kezelés, valamint tartós sikert szeretne, akkor oki terápia is elérhető, úgynevezett immunterápia formájában. Feltétele az allergén pontos beazonosítása bőrtesztek és /vagy vérvételes vizsgálat elvégzésével. A deszenzibilizáló kezelést a pollenek esetében leggyakrabban a nyelv alá csepegtetett, standardizált, vényköteles allergénkivonatokkal végezzük, a szezon kezdete előtt két-három hónappal és általában három-öt évig tart” – tért ki a szakember a vele készített interjúban, ami a Szegedi Tudományegyetem oldalán jelent meg.

Az allergiagyógyszerek és az oki terápia költsége elszámolható a pénztári megtakarítás terhére, a természetes anyagokból készült készítmények közül azonban csak azok, amelyek OGYÉI engedélyszámmal rendelkeznek. A gyógyszertárakban a gyógyszerészek tudnak felvilágosítást adni, illetve az online patikák többségében a termékek mellett fel van tüntetve, ha egészségpénztári kártyára is megvásárolható. Az OGYÉI oldalán is tájékozódhat a bejelentett étrendkiegészítőkről.

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA