A tankönyvek szerint a gazdasági visszaesések idején, a magas infláció korában számottevően megnehezül a családok élete és ez kihat a megtakarítási szokásaikra is. Gergely Péter, a HoldBlogon megjelent cikkében azonban egy furcsa helyzetre is rávilágít:a lakosság kétharmadával több pénzügyi eszközzel bír, mint 2017 végén.

Azt várhatnánk, bitang nehéz hónapok lehetnek a háztartások mögött, hiszen Magyarországon több mint másfél évtizede nem látott mértékben pörgött fel a pénzromlás. Januárban 25,7 százalékos inflációt mért a KSH, a megélhetés szempontjából kiemelkedően fontos területeken, az élelmiszerek ára 44, a háztartási energia pedig 52 százalékot meghaladó mértékben drágult éves szinten.

Ehhez képest a jegybank adatai szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona tavaly az év első kilenc hónapjában 5,6 százalékkal növekedett és meghaladta a 67 800 milliárd forintot. Mindez azt jelenti, hogy a lakosság kétharmadával több pénzügyi eszközzel bír, mint 2017 végén.

Hogy alakulhatott ki ez a furcsa helyzet? Ennek okait vettük lajstromba.

Feszes munkaerőpiac

Sem itthon, sem a világ fejlettebb részein a mostani válság, a küszöbön álló recesszió nem járt a munkanélküliség gyors emelkedésével. Itthon tavaly október és december között 4,7 millió foglalkoztatottról számolt be a statisztikai hivatal, mindössze 10 ezerrel csökkent a létszám az előző hónapokhoz képest. A fentiek nyomán a munkanélküliségi ráta a tavaszi 3,2%-ról 3,9%-ra emelkedett ugyan, de még mindig bőven alatta marad a covid időszakában látott mértékektől.

Az kétségtelen, hogy a magas infláció, az energiaárak miatt dráguló termelés néhány iparágban már komolyabban érezteti a hatását, ám egyelőre a munkáltatók zömének nagyobb gondja az, hogy a meglévő dolgozóikat maguknál tartsák, és így ne zuhanjon a termelékenység. Intő példa lehet a szálloda- és vendéglátóipar története, ahol a koronavírus válság nyomán szélnek eresztett dolgozók pótlása lényegében megoldhatatlan feladatot jelentett, aminek a színvonal romlása és a bérek komoly emelkedése lett a következménye az elmúlt év első felében.

Ennek köszönhetően pedig a bruttó átlagkereset tavaly az év első 11 hónapjában éves szinten 17,5%-kal nőtt és megközelítette az 510 ezer forintot. Ha ezt a mértéket a 2022. évi átlagos 14,5%-os fogyasztói árindexszel vetjük össze, akkor bizony azt mondhatjuk, hogy a bérek emelkedése egyelőre erősen tompítja az inflációs hatást, a tartalékok felélése egyelőre nem általános, vagy nem olyan mértékű, ami szemet szúrna.

Még dolgozik az „ingyenpénz”

Az elmúlt évben a családok zöme extra jövedelmet könyvelhetett el. A gyermekes családoknak járó, a 2021. évi személyi jövedelemadó-visszatérítés 685 milliárd forintos többletjövedelmet jelentett az érintett háztatásoknak, a 13. havi nyugdíj kifizetése 371 milliárd forinttal növelte az idősek bevételeit. Ezenfelül bizonyos ágazatokban rendkívüli kifizetések történtek – gondoljunk itt csak a rendvédelmi szervek dolgozóinak kifizetett 6 havi fegyverpénz közel 100 milliárd forintos tételére.

Az elmúlt hónapokban ezek a pénzek kellő fedezetet nyújtottak arra, hogy a megemelkedő kiadások jó részét ki tudják fizetni a háztartások. Ennek köszönhetően a hazai megtakarítási állományt komolyan konzerválta az „ingyenpénz”.

Azt, hogy év végére feléltük ezt a tartalékot, mindennél jobban mutatja, hogy a lakosság tavaly decemberben folyószámlán tartott 7698 milliárd forintos megtakarítása 12%-kal múlta alul azt a 8781 milliárd forintot, amelyet az szja visszatérítés csúcshónapjában, február végén őriztek folyószámlákon az ügyfelek az MNB adatsora szerint. És bár a befektetési jegyek és a lekötött betétek állománya az elmúlt év során megugrott, ám ezek együttvéve sem tudták ellensúlyozni a folyószámlapénzek és az állampapírok állományának tavalyi zuhanását – azaz a többletpénz lényegében elpárolgott.

Komoly mértékű a vagyoni koncentráció

Az adatokat értékelve fontos beszélni arról is, hogy a háztartások pénzügyi vagyona nem ad pontos képet a valódi vagyoni helyzetről. Nem, mert a pénzügyi vagyon harmadát például olyan (kényszer)vállalkozói vagyon adja, amelyet a cégekben lévő lakossági részesedésben tartanak nyilván.

Emellett pedig fontos látni, hogy a kimutatott vagyon jelentékeny mértékben koncentrált. Aligha hihetjük, hogy a magyar átlagpolgár zsebében 685 ezer forint készpénz lapul s folyószámla egyenlege 770 ezer forintot mutat. A különböző felmérések szerint az emberek 30-40%-ának egyáltalán nincs megtakarítása, ezenfelül az érintettek harmada maximum 3 hónapnyi megélhetést lehetővé tevő tartalékkal rendelkezik. Ugyanakkor, akinek van mit a tejbe aprítania, az még az elmúlt évben is növelni tudta megtakarításait. Részben ezt támasztja alá az Intrum felmérése is, amely szerint a 2021-es 23%-ról 26%-ra emelkedett a fizetésének legalább 10%-át rendszeresen félretevő válaszadók aránya. De még a tudatos megtakarítók 31%-a is úgy nyilatkozott, hogy nem tud minden hónapban pénzt félretenni – ez messze a legrosszabb adat a régiós országokon belül.

Statisztikai eltérések

A lakosság pénzügyi vagyonán belül ráadásul a statisztika egy kalap alá veszi a teljes, lakossághoz kötődő vagyont. Például a jegybank által kimutatott háztartási vagyon 44 százaléka részvényekben és tulajdonosi részesedésekben van. Ezzel kapcsolatban nem a lakosságnál lévő OTP- vagy Mol-részvényekkel van gond, hanem azokkal a vállalati részesedésekkel, amelyeket a magyar (kényszer)vállalkozói kör tagjainál a saját cégében szerzett tulajdonrész értéke alapján tart vagyonelemként nyilván az MNB statisztikája. Ezek valós értéke bizonyosan más.

De magán a kézzelfogható megtakarításokon belül is érdekességekkel találkozhatunk. Az MNB a háztartási vagyon részeként mutatja ki például az egyéni vállalkozói betétek állományát. Ez természetesen elfogadható, hiszen az egyéni vállalkozók jelentős része a lakossági bankszámláján üzletel, s amúgy sem lehet – Krisán Lászlónak, a Széchenyi kártya programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatójának szavait kölcsönvéve – eltekinteni attól, hogy a hazai kis- és középvállalkozások, pláne az egyszemélyes vállalkozók napközben cégek, este azonban lakosságként bújnak az ágyba. Ez ugyanakkor olyan komoly anomáliákat okozhat, hogy miközben a háztartási vagyoni adatok 11 004 milliárd forint látra szóló betétben lévő összegről adnak számot szeptember végével, a jegybank kamatstatisztikái szerint a tisztán lakossági folyószámlabetét állomány szeptember végén a már említett 8167 milliárd forintra rúgott.

A lekötött betéteknél hasonló lehet a helyzet. Miközben tavaly decemberben az MNB szerint a háztartások 1025 milliárd forintot meghaladó összeget kötöttek le kamatozó betétben, amire 2013 januárja óta nem volt példa, addig a statisztika szerint a klasszikus lakossági betétlekötés az adott hónapban nem érte el a 379 milliárd forintot, ami 2022 márciusa óta a legkisebb összeg. Ennek fényében érdemes tehát értékelni az „egyéb betétként” tavaly szeptemberre a háztartási vagyoni adatokban kimutatott 4084 milliárd forintos adatot is, amely a befektetési jegyek után a legnagyobb éven belüli megugrást mutatja a tavalyi statisztikákban.

Árfolyamkérdés

A háztartási vagyoni statisztikán belül a bankoknál elhelyezett forintbetét állomány ennek ellenére csökkenést mutat: a március végi adatokhoz képest a háztartások forint betéteinek állománya szeptember végére több mint 400 milliárd forinttal, 10 853 milliárd forintra csökkent. Ami mentette az adatokat az a deviza betétek állományának közel 40%-os bővülése volt: a 2021. végi 1838 milliárd forint után a III. negyedév végére már 2561 milliárd forint értékű devizabetétet tartott nyilván az MNB.

Nem kérdés, hogy szépen növekedett is a lakossági devizabetét-állomány – január és szeptember között 389 milliárd forint értéket képvisel az újonnan beérkező devizabetét tranzakciók értéke – ám ezzel versengő mértékű, 234 milliárd forintot tesz ki a tavaly ősszel rekord mélységbe jutó forint árfolyam miatti a devizabetéken kimutatott átértékelődési nyereség. Vagyis az a vélekedés is nehezen védhető, hogy a lakosság megtakarításait forintból devizába helyezte át.

Állampapír-hatás

A megtakarítási mixben a legkomolyabb változást az értékpapír-állományban láthatjuk, ami a lakosság számára még ma is elégtelennek mondható vállalati kötvénykínálat miatt lényegében az állampapírokat jelenti.

Miközben 2022. június végén 10 087 milliárd forint értékű lakossági állampapír volt forgalomban, addig a lakossági állampapír állomány tavaly december végére 8619 milliárd forintra csökkent. A visszaesés oka egyértelműen az, hogy az infláció- és épp ezért kamatmentes időkben hihetetlen magas, az ötéves futamidő végére évi 4,95%-os hozamot kínáló MÁP+ állampapír a pénzromlás emelkedésével elvesztette minden vonzerejét. A 2021. év végi 6362 milliárd forintos MÁP+ állomány több mint 60%-át időközben visszaváltották a befektetők, tavaly december végén mindössze 2435 milliárd forintnyi lakossági forrás volt MÁP+-ban.

A forráskivonást egyelőre nem tudták zárójelbe tenni az inflációkövető állampapírok, bár kétségtelen, hogy idén január közepén már 4403 milliárd forint értékű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt a lakosságnál, ami 2000 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Az emberek keresni kezdték a január 19-én debütált új sorozatokat, a 2027/K, illetve 2030/I papírokkal immár a 2022-es 14,5%-os átlagos éves inflációval megegyező mértékű kamatbázissal és ezenfelül – futamidőtől függően – 0,75, illetve 1,5 százalékpontos kamatprémiummal kamatozó papírokat – csak az első két hétben 331 milliárd forint értékben vásároltak belőle a háztartások.  Ennek ellenére a háztartásoknak az új konstrukciók kevésbé lesznek vonzóak, hiszen hiányzik például a MÁP+ esetében kihasználható névértéken történő visszaváltás lehetősége.

Az állampapírok iránti keresletcsökkenést egyértelműen a befektetési alapok tudták meglovagolni – csak az elmúlt év III. negyedévében 525 milliárd forintnyi vásárlási tranzakciót jelez a statisztika. Ugyanakkor kérdéses, hogy a következő hónapokban mennyire érvényesül majd az állampapírok új állományának elszívó hatása.

Mit hoz a jövő?

A fentiek nyomán túl sok jóra nem lehet számítani. A lakossági megtakarítások felélése az év első felében még rekordmagasságban levő pénzromlás miatt borítékolható. Idén a lakossági helikopterpénzekből már csak a nyugdíjasok 13. havi nyugdíja maradt meg – az ő esetükben ugyanakkor aligha lehet ennek kapcsán a megtakarítási hajlandóság növekedését várni – már csak azért is, mert az általános, 14,5%-os pénzromlással szemben a nyugdíjas infláció tavaly 15,2% volt. (Bár a 15 százalékos januári emelés mellé a 13. havi nyugdíj újabb 8,3%-os emelésnek is felfogható.)

Ennél érdekesebb lehet a megtakarítások olvadásának hatása a bankpiacra. Az elmúlt hónapokban folyamatosan azt láthattuk, hogy a nagy lakossági pénzintézetek köszönik szépen, elvannak az olcsó, kamatozás nélküli látra szóló állományukkal, az infláció és a kamatemelkedés miatt amúgy is alaposan megcsappanó hitelezési aktivitás forrását bőven biztosítani tudják ezek a pénzek. Épp ezért a betéti kamatversenybe jellemzően csak a kisebb piaci szereplők szálltak be a BiztosDöntés.hu betéti kalkulátora szerint.

A nagy kérdés az, hogy a látra szóló állományok várt zsugorodása hoz-e valamilyen változást a banki betét piacra. Az egyik oldalról a pénzintézetek számára a következő hónapok nem épp hitelboomról fognak szólni, így tehát számottevő új forrásra aligha lesz szüksége a bankszektornak. Ugyanakkor az a tény, hogy a 18%-os rekordmagasságban tartott irányadó kamatnak köszönhetően a bankok likviditásukat ilyen magas kamatszinten tudják fialtatni a jegybankban, arra késztetheti a piaci szereplőket, hogy mégiscsak magukhoz vonzzák a még fellelhető lakossági pénzeket. Ennek köszönhetően a lakossági betéti kamatok további emelkedése várható – meglátjuk, milyen eredménnyel.

A cikk a HoldBlogon jelent meg, szerzője Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Borítókép: freepik.com/macrovector

<< VISSZA