Nem javulnak a fontos népegészségügyi mutatók (2022.09.05)

A problémák már régen túlmutatnak a népegészségügy határain, hiszen a lakosság egészségi állapota a társadalom valamennyi szegmensére hatással van. Ha így megy tovább, 2050-ben másfél millióval leszünk kevesebben, mint most.

A Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) XV. konferenciáján Tóth László, a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára és Müller Cecília országos tisztifőorvos optimistán fogalmaztak a hazai társadalom egészségi állapotáról, Ádány Róza, az NKE alapítója és tiszteletbeli elnöke az adatok alapján közel sem látta ilyen jónak a helyzetet. Mint fogalmazott, miközben az ágazat vezetői félig tele pohárként tekintenek a hazai népegészségügy helyzetére, addig ő majdnem üresnek látja ugyanazt, és álláspontja szerint „nagyon is lényeges dolgok” hiányoznak belőle – idézi a szakembert a Medical Online.

Bár valóban egyértelmű javulás tapasztalható a korai halálozásban (50-69 év között) idehaza, azonban mind az Európai Unió (EU), mind a Visegrádi országok átlagától elmaradunk. A várható élettartamra vonatkozó mutatóinkkal kenterbe verjük Litvániát és Lettországot, a 65 éves korban várható átlagos élettartam tekintetében viszont már ezek az országok vernek bennünket – sorolta Ádány Róza az adatokat. A korai halálozás hátterében a daganatos betegségek nem időben történő felismerése és ellátása áll, a 100 ezer főre jutó rákhalálozásban a lista sereghajtói között vagyunk, hátulról a 4. helyen. Tüdőrákban Zimbabwét is megelőzve vezetjük a korai halálozási listát, második helyen állunk a kolorektális- és a hasnyálmirigyrák vonatkozásában. Hasonlóan rosszul állunk az elkerülhető halálozások tekintetében.

Ádány Róza szerint aggályos a szűrővizsgálatok tervezése, szervezése és lebonyolítása is. Nincs országos vastag- és végbélrák szűrés, mindössze 1%-kal sikerült mérsékelni a dohányzók arányát 2009-2015 között, ugyanekkor az alkoholfogyasztás prevalenciája szinte semmit nem fogyatkozott. A magyarok 68%-a elhízott, kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk, visznt annál több cukrozott üdítőt iszunk. Beszélt arról is, hogy a Covid-világjárvány általánosságban is rendkívül rossz egészségi állapotban érte a magyar társadalmat, amit a nem adekvát intézkedésekkel tovább súlyosbítottak a döntéshozók.

Azt Müller Cecília is elismerte, a prevenció az egyetlen út, ami előttünk áll. Szerinte „más utakat és módszereket” kell keresni annak érdekében, hogy érthető nyelven, empátiával adják át a lakosságnak az egészség megőrzéséhez szükséges tudást, egyúttal felruházva őket kritikai képességgel is.

Az egészségpénztáraknak is fontos feladatuk a megelőzés népszerűsítése. Ráadásul az állam is támogatja a prevenciós célú költéseket: ezekre a befizetés után járó 20%-os szja-visszatérítésen felül további 10%-os adójóváírást érvényesíthetünk, ami azt jelenti, hogy egy egészségtervvel alátámasztott szűrővizsgálat árából összesen 30%-ot visszakapunk az államtól.

Borítókép: freepik.com/stefamerpik

<< VISSZA