Új Pillér hírdetési fejléc - 20% adókedvezmény, hozammal növelt megtakarítás, 10% támofatás szűrővizsgálatra
szerkezeti elem
 
Mennyibe kerül az ingyenes egészségügy? (2022.08.04)

A magánszolgáltatókat igénybe vevők körének, illetve a privát egészségügyi ellátásra elköltött pénz mennyiségének rohamos emelkedése jelzi a magánegészségügy térnyerését – állapítja meg a Political Capital és a Friedrich-Ebert-Stiftung júniusban megjelent tanulmánya.

A tanulmány szerint 2019-ben egy átlagos magyar háztartás évi több mint 200 ezer forintot költött az egészségére, ez felmérések szerint mára 300 ezer forint közelébe emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban a magyarok fizetnek saját zsebből egészségügyi ellátásért az egyik legtöbbet, a térségben pedig jócskán meghaladjuk a V4-országok átlagát. A kérdés jelenleg éppen az – olvasható a tanulmányban –, hogy a romló gazdasági körülmények, a magas infláció és a nehezedő megélhetés mellett is fenntartható lesz-e az, hogy a lakosság jelentős része zsebből fizet részben olyan egészségügyi szolgáltatásokért, amelyek a befizetett járulékok után is járnának az állami rendszerben. Ha ez nem lesz tartható, akkor a kormány növekvő politikai kockázatokra számíthat az egészségügy terén.

Az elemzők rámutatnak arra is, hogy egyetlen Orbán-kormány sem kezdett bele az átfogó egészségügyi reformokba, és az ötödik Orbán-kormány – hiába a negyedik kétharmados győzelem – esetében sem látszanak ilyen törekvések. Sőt, a kormány egészségügyi politikája továbbra is arra épül – ahogyan már 2008-ban a 300 forintos vizitdíj eltörlése érdekében szervezett Fidesz-népszavazás sugallta –, hogy az egészségügy ingyenes. Az elmúlt 12 évben viszont folyamatosan romlott az állami egészségügy működése és lakossági megítélése is, amit a pandémia tovább erősített. A magánszolgáltatókat igénybe vevők körének, illetve a privát egészségügyi ellátásra elköltött pénz mennyiségének rohamos emelkedése jelzi a magánegészségügy térnyerését: az Ernst & Young idén áprilisban publikált felmérése szerint az elmúlt két évben 44-ről 63%-ra bővült a magánegészségügyi rendszert is igénybe vevő magyarok aránya. Ők az állami egészségügy feudális légköre helyett kellemes környezetben, jó minőségű szolgáltatást várnak a pénzükért. A tanulmány szerint a magánszektor erősödése elsősorban a járóbeteg-ellátást érinti, a fekvőbeteg-ellátásban a magánszolgáltatók egyelőre nem helyettesíthetik az állami rendszert.

A magánegészségügyben gyógyulók túlnyomó többsége zsebből fizet, nincs szervezett kockázatkezelés, a vásárlók csupán egyötöde rendelkezik egészségpénztári tagsággal. Ezt társadalmi szinten kockázatosnak tartják a tanulmány szerzői. Ha marad meghatározó a zsebből történő fizetés, akkor tovább mélyülhet a szakadék a szegények és a gazdagabbak ellátása között, és tovább nőhet az esélyegyenlőtlenség az egészségügyben.

A Political Capital és a Friedrich-Ebert-Stiftung tanulmánya teljes terjedelmében itt olvasható: Nyílt és rejtett privatizáció az egészségügyben – Kinek az érdeke?

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA