A magánszolgáltatókat igénybe vevők körének, illetve a privát egészségügyi ellátásra elköltött pénz mennyiségének rohamos emelkedése jelzi a magánegészségügy térnyerését – állapítja meg a Political Capital és a Friedrich-Ebert-Stiftung júniusban megjelent tanulmánya.
A tanulmány szerint 2019-ben egy átlagos magyar háztartás évi több mint 200 ezer forintot költött az egészségére, ez felmérések szerint mára 300 ezer forint közelébe emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban a magyarok fizetnek saját zsebből egészségügyi ellátásért az egyik legtöbbet, a térségben pedig jócskán meghaladjuk a V4-országok átlagát. A kérdés jelenleg éppen az – olvasható a tanulmányban –, hogy a romló gazdasági körülmények, a magas infláció és a nehezedő megélhetés mellett is fenntartható lesz-e az, hogy a lakosság jelentős része zsebből fizet részben olyan egészségügyi szolgáltatásokért, amelyek a befizetett járulékok után is járnának az állami rendszerben. Ha ez nem lesz tartható, akkor a kormány növekvő politikai kockázatokra számíthat az egészségügy terén.
Az elemzők rámutatnak arra is, hogy egyetlen Orbán-kormány sem kezdett bele az átfogó egészségügyi reformokba, és az ötödik Orbán-kormány – hiába a negyedik kétharmados győzelem – esetében sem látszanak ilyen törekvések. Sőt, a kormány egészségügyi politikája továbbra is arra épül – ahogyan már 2008-ban a 300 forintos vizitdíj eltörlése érdekében szervezett Fidesz-népszavazás sugallta –, hogy az egészségügy ingyenes. Az elmúlt 12 évben viszont folyamatosan romlott az állami egészségügy működése és lakossági megítélése is, amit a pandémia tovább erősített. A magánszolgáltatókat igénybe vevők körének, illetve a privát egészségügyi ellátásra elköltött pénz mennyiségének rohamos emelkedése jelzi a magánegészségügy térnyerését: az Ernst & Young idén áprilisban publikált felmérése szerint az elmúlt két évben 44-ről 63%-ra bővült a magánegészségügyi rendszert is igénybe vevő magyarok aránya. Ők az állami egészségügy feudális légköre helyett kellemes környezetben, jó minőségű szolgáltatást várnak a pénzükért. A tanulmány szerint a magánszektor erősödése elsősorban a járóbeteg-ellátást érinti, a fekvőbeteg-ellátásban a magánszolgáltatók egyelőre nem helyettesíthetik az állami rendszert.
A magánegészségügyben gyógyulók túlnyomó többsége zsebből fizet, nincs szervezett kockázatkezelés, a vásárlók csupán egyötöde rendelkezik egészségpénztári tagsággal. Ezt társadalmi szinten kockázatosnak tartják a tanulmány szerzői. Ha marad meghatározó a zsebből történő fizetés, akkor tovább mélyülhet a szakadék a szegények és a gazdagabbak ellátása között, és tovább nőhet az esélyegyenlőtlenség az egészségügyben.
A Political Capital és a Friedrich-Ebert-Stiftung tanulmánya teljes terjedelmében itt olvasható: Nyílt és rejtett privatizáció az egészségügyben – Kinek az érdeke?
Borítókép: freepik.com
<< VISSZA
Az oldal hirdetéseket tartalmazhat! Süti-beállítások módosítása Adatkezelési tájékoztató Pénzügyi Navigátor a tudatos fogyasztókért Tájékoztató a visszaélés bejelentési rendszerről Visszaélés bejelentése © 2024 Új Pillér Egészségpénztár Levelezési cím: 1535 Budapest Pf. 861. Székhely: 1022 Budapest, Bimbó út 18. Ügyfélszolgálat: +36-1-210-9790, Tel: +36-1-210-9770, 210-9779 | Fax: 210-9778 | Bankszámlaszám: CIB Bank 10700024-43040607-51100005
Weboldalunk sütiket használ a felhasználói élmény javításához.
Kérjük válassza ki, hogy mely sütiket fogadja el, majd kattintson az Elfogad gombra!
Amennyiben bővebb információra van szüksége az egyes sütikről, kérjük kattintson ide.
Ha később meggondolná magát, a láblécben lévő Süti-beállítások módosítása linkre kattintva bármikol megváltoztathatja döntését.