A szomorúság, az aggodalom és a harag érzése a járvány feletti szinten van. Félő, hogy az adószabályok év közbeni változása és a rezsidíj-emelésfokozza a dolgozók rossz közérzetét.

Ezek az érzelmek pedig a szervezetekre nézve veszélyt jelentenek, ugyanis ha a vezetők nem foglalkoznak a munkavállalók jól-létével, az kiégéshez illetve magas felmondási arányokhoz vezethet, figyelmeztet a Harvard Business Review cikke.

Bár azt gondolhatjuk, hogy a munka világa lassan visszatér a régi kerékvágásba, a Gallup globális munkavállalói felmérésének eredményei szerint az elmúlt két év nem múlt el nyomtalanul. A munkavállalók 44% él meg nagy mértékű stresszt és szorongást. 2021-ben az aggodalom, a szomorúság és a harag a járvány előtti szinteket meghaladta, a stressz mértéke pedig új csúcsot döntött. Bár ezek az érzelmek általában nem jelennek meg kimutatásokban, a vezetőknek figyelemmel kell rájuk lenni. 

Az egyik kulcs az általános jól-létre törekvés a munkáltató által. Amikor nemcsak a munkavállaló fizikai, hanem mentális, anyagi, közösségi, társadalmi jól-létére is figyelmet fordítanak. Ezeket az együtthatókat szükséges mérni, adatokkal nyomon követni, hogy valóban hatékony lépéseket lehessen tenni, ha valamilyen probléma merül fel a szervezetben. A Gallup kutatása szerint azok az alkalmazottak, akik érzik, hogy törődik velük a szervezet, jobban teljesítenek, hatékonyabbak, jobban foglalkoznak az ügyfelekkel a HR Portálon megjelent cikk szerint.

Egészségpénztáron keresztül a vállalat egyszerre tudja támogatni munkavállalója egészségét, az önsegélyező szolgáltatásoknak köszönhetően a jól-létét, ráadásul a Pénztár pénzügyi vezetőjének számítása szerint az egész család által kihasználható juttatás ellenáll az inflációnak is. Összességében tehát növeli a munkavállaló biztonságérzetét, és így csökkenti a stresszt.

– Ma minden be nem fektetett forintot felfal az infláció, ezzel szemben az egészségpénztárban kockázatmentesen kamatozik a tagok megtakarítása. A befizetett tagdíjakat gyarapítja a 20%-os szja-visszatérítés, amennyiben valaki a pénzt leköti 24 hónapra, az ezért járó 10%-os adójóváírás, valamint a pénztári befektetéseken elért hozam, amelyet arányosan osztunk fel negyedévente a tagok egyéni számláján – sorolja Vargha László, a Pénztár pénzügyi vezetője.

A vonatkozó jogszabályok szerint az egészségpénztárak alapvetően állampapírokban tarthatják a vagyonukat legfeljebb 10%-os ingatlanbefektetés mellett. Sokan az állampapír szó hallatán egyből az eddigi alacsony infláció mellett magas hozammal kecsegtető MÁP+-ra gondolnak, ezekből azonban kizárólag a lakossági befektetők vásárolhatnak, az intézmények nem. A pénztárak számára elérhető rövid lejáratú papírok hozama mostanáig alig haladta meg a nulla százalékot. Ebben ugrásszerű növekedést hozhat az infláció.

A 10,75%-os alapkamat (július 27-i állapot) és a 11,5%-os 3 havi BUBOR a pénztári befektetések hozamát befolyásoló, éven belüli (3 és 12 hónap) futamidejű Diszkont Kincstárjegyek kamatát is felhajtja. A fél éve még alig néhány százalékkal kecsegtető befektetés akár 8–9,5%-ot is hozhat 3 és 12 hónapos lejárattal a HOLD várakozása szerint.

– Ha ehhez hozzáadjuk a befizetések után járó 20%-os szja visszatérítést, esetleg a 24 hónapos lekötés 10%-os nyereségét, messze infláció feletti reálhozamot ígér a pénztár. Az alábbi táblázatban összehasonlítottunk négy biztonságos megtakarítási lehetőséget. A tájékoztató jellegű számításunk egymillió forint alakulását vizsgálja ötéves időtávon, figyelembe véve az inflációs várakozásokat is. Ebből kiderül, hogy mennyivel többet ad a munkavállalóinak az a vállalat, amelyik tagdíj-hozzájárulást fizet, mint az, amelyik bért emel – mutat rá Vargha.

Borítókép: Damir Kopezhanov/unsplash.com

<< VISSZA