A Magyar Nemzeti Bank 11–12,6%-os inflációt vár 2022-ben, jövőre pedig 8% körül alakulhat a pénzromlás. Vajon biztonságban van a pénzünk az egészségpénztárban?

A KSH által publikált adatok alapján 2021 júliusa óta az árak hónapról hónapra nőnek, idén júniusban pedig már 11,7% volt az infláció az előző év azonos időszakához képest. Utoljára több mint húsz éve mozgott hasonló szinten az infláció mértéke hazánkban. A mindennapi vásárlásaink során azonban még magasabbnak érezzük az inflációt, ha rátekintünk a bolti termékek vagy a szolgáltatások árára.

A magas inflációs környezet árt a pénzünknek: a bankók vásárlóértéke napról napra csökken az áremelkedésnek köszönhetően. Ilyenkor különösen rossz döntés a megtakarításokat a párnacihában tartani. Befektetési szakértők általában a magasabb kockázatot, de hosszú távon valószínűleg reálhozamot ígérő részvényeket vagy részvény-túlsúlyos alapokat ajánlják. Ehhez azonban türelemre van szükség, illetve arra, hogy biztosan le tudjunk mondani a megtakarításunkról az elkövetkező legalább öt évre.

De mi a helyzet az azonnal költhető egészségpénztárakban elhelyezett forintokkal? Vajon a kasszák hozama tudja kompenzálni az egészségügyben várható áremelkedést?

Az egészségpénztárak befektetési lehetőségét a törvény szabályozza, aminek alapján a pénztár igazgatótanácsa megalkotja a befektetési politikáját a vagyonkezelő – a Pénztár esetében a HOLD Alapkezelő Zrt. – szakmai támogatásával. Az elért hozamokat pedig negyedévente kell felosztani a pénztártagok egyéni számláján a megtakarításuk arányában. Vigyázat, a jóváírt összeget befolyásolja a tagdíjfizetés, pontosabban a tagdíjelmaradás is!

A vonatkozó jogszabályok szerint az egészségpénztárak alapvetően állampapírokban tarthatják a vagyonukat legfeljebb 10%-os ingatlanbefektetés mellett. Sokan az állampapír szó hallatán egyből az eddigi alacsony infláció mellett magas hozammal kecsegtető MÁP+-ra gondolnak, ezekből azonban kizárólag a lakossági befektetők vásárolhatnak, az intézmények nem. A pénztárak számára elérhető rövid lejáratú papírok hozama mostanáig alig haladta meg a nulla százalékot. Ebben ugrásszerű növekedést hozhat az infláció.

A 10,75%-os alapkamat (július 27-i állapot) és a 11,5%-os 3 havi BUBOR a pénztári befektetések hozamát befolyásoló, éven belüli (3 és 12 hónap) futamidejű Diszkont Kincstárjegyek kamatát is felhajtja. A fél éve még alig néhány százalékkal kecsegtető befektetés akár 8–9,5%-ot is hozhat 3 és 12 hónapos lejárattal a HOLD várakozása szerint.

– Ha ehhez hozzáadjuk a befizetések után járó 20%-os szja visszatérítést, esetleg a 24 hónapos lekötés 10%-os nyereségét, messze infláció feletti reálhozamot ígér a pénztár. Az alábbi táblázatban összehasonlítottunk négy biztonságos megtakarítási lehetőséget. A tájékoztató jellegű számításunk egymillió forint alakulását vizsgálja ötéves időtávon, figyelembe véve az inflációs várakozásokat is. Az egészségpénztári befektetés esetében azt feltételeztük, hogy a pénztártag 2022 során befizet egymillió forintot, az összeget azonnal leköti 24 hónapra, majd 24 hónap múlva – amikor lejár a lekötés – újra leköti. A pénztártag bármikor dönthet úgy, hogy az épp felesleges megtakarítását leköti két évre és kihasználja az arra az évre vonatkozó adóbevallásában érvényesíthető extra 10 százalékos szja-visszatérítést. Ehhez nem kell mást tennie, mint kitölteni a szükséges rendelkezőnyilakozatot– mutat rá Vargha László, a Pénztár pénzügyi vezetője.

– Ne feledjük, ma minden be nem fektetett forintot felfal az infláció, ezzel szemben az egészségpénztárban kockázatmentesen és – a lekötött összeg kivételével – bármikor költhető formában kamatozik a megtakarításunk – teszi hozzá a szakember.

Borítókép: kues/freepik.com

<< VISSZA