A COVID-időszakban készült felmérés szerint a hazai lakosság boldogságszintjét minimálisan befolyásolta a pandémia, de régiónként és megyénként nagyon eltér az eredmény. A legboldogabb város Szombathely.

A Boldogság Világnapjára elkészített felmérés ezúttal a több hullámban jelentkező COVID-időszakot fedi le, így ezt a boldogságtérképet a COVID fenyegetettségében élő Magyarország Boldogságtérképeként tekinthetjük. Ehhez képest a 2020 április 1. és 2021 március 15. közötti időszakban a teljes lakosság átlagát tekintve csupán minimálisan, de nem szignifikánsan csökkent a globális jóllét szintje a 2019-ben mért értékhez képest. 

A tesztet kitöltők 35%-a a mentális állapotszintjének, az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek romlását jelezte, de mintegy 35%-a a globális boldogságszint fenntartásáról és növekedéséről számolt be – olvasható a tesztet készítő ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport és a Jobb Veled a Világ Alapítvány közleményében. Arra vonatkozóan a felmérés nem ad információt, hogy az egyes lakosok életét milyen mértékben terhelték a COVID okozta megélhetési, egzisztenciális, egészségi problémák, kire milyen mértékű stressz hárult a járvány idején. Ugyanakkor a mostani felmérésben a jóllétszint-értékek szóródása nagyobb a korábbi eredményekhez képest, ami azért lehet, mert a magyar lakosság csaknem egyharmada eredményesen küzdött meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel. A lakosság szintén harmadánál ugyanakkor jelentős boldogságszint-csökkenésre utaló válaszokat regisztráltak.

A globális jóllét szint növekedését magyarázó tényezők azonosítására végzett elemzések eredményei szerint az erős pszichológiai immunrendszer, a pozitív mentális egészség alapját adó protektív személyiségjegyek (reziliencia, lelki edzettség) és erősségek (bölcsesség, spiritualitás), valamint a pozitív orientáció szignifikáns mértékben járul hozzá a globális jóllét szintjének a fenntartásához és növeléséhez a COVID pergőtüzében.

Visszavette Szombathely a vezetést

Szignifikánsan csökkent a lakosok jóllét-szintje Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megye lakosainak körében, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok- és Vas megyében viszont nőtt. A megyeszékhelyek közül szignifikáns csökkenés mérhető Debrecen, Győr és Tatabánya lakosainak globális jóllét szintjében, míg jelentős növekedéssel Szombathely visszavette vezető pozícióját: idén Szombathelyen mérték a legmagasabb jóllét-szintet a megyeszékhelyek közül így 2018 után ismét Vas megye székhelye lett Magyarország legboldogabb városa. Szorosan követi Nyíregyháza, amely megyeközpont  a 2019-hez képest ugyancsak  jóllétszint-növekedést mutat.

Budapesten szignifikánsan nőtt a lakosság globális jóllét szintje ez a növekedés a Budán lakók körében szignifikánsan nagyobb, mint Pesten.

Magasabb a nők jóllét szintje

A nők jóllét szintje szignifikánsan magasabb a férfiakénál, a jóllétszint azonban mindkét csoportban stagnál 2019 és 2021 között. A pandémia idején boldogabb lett a 36–50 év közötti korosztály, a 65 év fölöttieknél és a 18–25 évesek körében ugyanakkor szignifikánsan csökkent a jóllétszint.

A családi állapot szerinti elemzésből az olvasható ki, hogy az egyedülállók és a kapcsolatban lévők körében szignifikánsan csökkent a jóllét szintje, a házasok körében ugyanakkor mérsékelten nőtt. A testi-fizikai állapot szignifikánsan csökkent a gyermekes családokban, a pozitív élmények aránya ugyanakkor nőtt a 3 vagy több gyermeket nevelők körében. Az önmagukat szegénynek és az önmagukat gazdagnak vallók körében egyaránt szignifikánsan csökkent a globális jóllét szintje.

Borítókép: freepik.com

<< VISSZA