A legnépszerűbb önsegélyező szolgáltatásokra fizethető pénztári támogatást a minimálbér százalékában határozza meg a Pénztártörvény. December utolsó napjáig nem született meg a 2021-es bérmegállapodás, ezért a tárgyalások januárban folytatódnak. Bármi lesz az eredmény, az valószínű, hogy január 1-től visszamenőleg hatályos.
A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés miatt december utolsó napján sem sikerült megállapodniuk a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselőinek az idei minimálbérről. A kormány azonban nem hozott ítéletet, Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt kérte a felektől, hogy próbáljanak meg megállapodást kötni, a december 31-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet pedig rögzíti, hogy januárban folytatódnak a tárgyalások. A munkáltatók 3%-os emelést javasoltak januártól, amit ha az infláció jobban emelkedik, újratárgyalnának. A szakszervezetek viszont 5–6,5%-os emelést tartanának elfogadhatónak. Bár az Mfor értesülései szerint a munkavállalók 5%-ra levitték az igényüket, de ez még mindig messze van a munkáltatók javaslatától. Ráadásul amegállapodás feltételeként szabnák a szociális hozzájárulási adó év eleji újabb 2 százalékpontos csökkentését, amire a kormány nem mutat hajlandóságot.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke úgy fogalmazott, gazdasági válság idején nem lehet automatikusan emelni a fizetéseket, még ha gyorsul is a drágulás üteme. Ha így lenne, akkor nem is lenne szükség a minimálbértárgyalásokra. A munkáltatók álláspontja szerint egy válság közepén nem lehet reálbér-növekedést elvárni.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZS) elnöke viszont azzal érvelt, hogy a drágulás üteme biztosan gyorsabb lesz a kormány előrejelzésénél, és a válság sem egyaránt érintett minden szektort, van olyan terület, ahol a munkáltatóknak lenne módja és oka combosabbat emelni. Ezért ragaszkodnak az 5–6,5 százalékos emeléshez és az infláció mértékéhez igazodó automatikus korrekcióhoz. A szakszervezetek a személyi jövedelemadó vagy a munkaerőpiaci járulék csökkentése esetén tartanának elfogadhatónak alacsonyabb mértékű bruttó emelést.
A minimálbér összege befolyásolja az önsegélyező szolgáltatások közül a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre fordítható támogatás, a beiskolázási támogatás és a közüzemi díjak támogatására igénybe vehető összeget. Az első két szolgáltatás igénybevétele dinamikusan nő, a gyógyszer- és gyógyhatású készítmények és az orvosi ellátás után ez a 3. legnépszerűbb pénztári szolgáltatáscsoport.
Elnevezés
Támogatás munkavállaló által igénybe vehető összege
Támogatás 2021-ben ha nem változik a minimálbér (Ft)
Támogatás 2021-ben, ha 3%-kal nő a minimálbér (Ft)
Támogatás 2021-ben , ha 5%-kal nő a minimálbér (Ft)
Lakáscélú jelzáloghitel törlesztés támogatása
Legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér 15%-ának megfelelő összeg/hó
24 150
24 874
25 357
Beiskolázási támogatás
Legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér összege/év
161 000
165 830
169 050
Közüzemi díjak finanszírozása
Az egyes szolgáltatások igénybevételének feltételeiről ITT olvashat részletesen.
Borítókép: freepik.com
<< VISSZA
Az oldal hirdetéseket tartalmazhat! Süti-beállítások módosítása Adatkezelési tájékoztató Pénzügyi Navigátor a tudatos fogyasztókért Tájékoztató a visszaélés bejelentési rendszerről Visszaélés bejelentése © 2024 Új Pillér Egészségpénztár Levelezési cím: 1535 Budapest Pf. 861. Székhely: 1022 Budapest, Bimbó út 18. Ügyfélszolgálat: +36-1-210-9790, Tel: +36-1-210-9770, 210-9779 | Fax: 210-9778 | Bankszámlaszám: CIB Bank 10700024-43040607-51100005
Weboldalunk sütiket használ a felhasználói élmény javításához.
Kérjük válassza ki, hogy mely sütiket fogadja el, majd kattintson az Elfogad gombra!
Amennyiben bővebb információra van szüksége az egyes sütikről, kérjük kattintson ide.
Ha később meggondolná magát, a láblécben lévő Süti-beállítások módosítása linkre kattintva bármikol megváltoztathatja döntését.