Elindult a KSH Európai lakossági egészségfelmérése (ELEF), amely során idén harmadszor kaphatunk képet a lakosság egészségi állapotáról és az azt befolyásoló háttértényezőkről. A vizsgálat kötelező minden EU tagállamban, ezért a reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatás arra is alkalmat teremt, hogy nemzetközi összehasonlításban lássuk, hogy vagyunk.

A 2019. évi lakossági egészségfelmérés szeptember 16. és december 16. között, 510 településen, 10 470 fő megkeresésével zajlik. A vizsgálat hagyományosan a 15 éves és annál idősebb, magánháztartásokban élő lakosságra terjed ki, az adatgyűjtésből az intézményekben – pl. idősek otthonában, bentlakásos szociális intézményekben, börtönben – élők kimaradnak. Az ELEF történetében első ízben kísérleti jelleggel az adatgyűjtés célpopulációja a fiatalabbakat is tartalmazza. Ha a kiválasztott személynek van vele közös háztartásban élő, 6 hónapos és 14 éves életkor közötti gyermeke, a kérdőív rá vonatkozó kérdéseket is tartalmaz. Több gyermek esetén adott szempontok szerint kell kiválasztani azt az egyet, akire a kérdéseket vonatkoztatni kell.

A véletlen mintavétellel kiválasztott személyek szeptember 16–30. között interneten önállóan tölthetik ki a kérdőíve(ke)t, vagy szükség esetén igénybe vehetik a KSH kérdezőinek segítségét, akik felkeresik, és mobil eszközön rögzítik a kérdésekre adott válaszaikat október 1. és december 16. között.

A személyes kikérdezésen alapuló felmérések segítségével a KSH képet alkot a lakosság egészségi állapotáról, az életvitel jellemzőiről, az önellátással kapcsolatos korlátozottságról, a testmozgásról, a táplálkozásról, az egészségkárosító szokásokról és az egészségügyi ellátórendszer igénybevételéről, az ellátással való elégedettségről, illetve egyéb, az egészséget befolyásoló tényezőkről. A hazai adatokat a tervek szerint 2020 tavaszán publikálják, a nemzetközi összehasonlításra év végéig várni kell.

A felnőtt lakosság fele beteg

A kérdőívben felmérik a válaszoló egészségi állapotáról alkotott szubjektív képét, az egészségét befolyásoló tényezőket – például a dohányzási, alkoholfogyasztási, sportolási szokásait –, gyógyszerszedését, az egészségügyi ellátással kapcsolatos tapasztalatait, és társadalmi, demográfiai jellemzőit. Az ELEF azoknak az egészségi állapotáról is képet ad, akik nem veszik igénye az ellátórendszert.

A 2014-ben végzett hasonló felmérésből például kiderült, hogy jelentős a lakosságon belül azok aránya, akik valamilyen betegséggel küzdenek: krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be. Kiemelkedő a magas vérnyomás (31%) és más szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi problémák, különösen a hát- és gerincfájás (21%), ízületi kopás (17%), az anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség 8%) gyakorisága, de a mentális betegségek is jelentős terheket jelentenek, például a krónikus depresszió a lakosság 4%-át érinti.

A legutóbbi vizsgálat rámutatott arra is, a népesség 90–95%-ának a felmérést megelőző 12 hónapon belül legalább egyszer szüksége volt egészségügyi ellátásra, de az esetek 13%-ában a szükségesnél később jutott hozzá vagy esetleg meg sem kapta azt.

Az adatok szerint a rossz mutatókért a magyarok életmódja is felelős: sokan dohányoznak, jelentős az alkoholfogyasztás és mindössze minden 8. ember mozog napi szinten a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő mértékben. A férfiak 15%-a, a nőknek viszont csak 10%-a végez elegendő napi aktivitást.

2009 és 2014 után harmadszor

<< VISSZA