Mivel 2019. július 1-től 19,5%-ról 17,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó, a célzott támogatás adóterhe is mérséklődik: a vállalatok 38,35%-os adózással gondoskodhatnak így munkavállalóik egészségéről a nyár derekától.
Hogyan lehet a vállalatot kívül és belül egyaránt vonzóvá tenni az ott dolgozók és a leendő munkavállalóik számára? A munkáltatói márkaépítés sajátosságairól szóltak az előadások az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara által szervezett konferencián.
Az előadók szinte mindegyike beszélt arról: rendkívül fontos, hogy a munkatársak időben elérhetően és közérthetően hozzájussanak az összes, a cég működéshez szükséges és stratégiailag fontos információhoz. Kiderült az is, hogy a legjobb munkáltatói márkákkal rendelkező vállalatoknál a jelöltekkel igyekeznek érzelmi kapcsolatot létrehozni a cég irányába és bemutatják számukra leendő munkájuk hatását. Mindenütt mérik a munkatársak elégedettségét és saját belső információs eszközökkel tudatosítják a munkáltatói értékeket. Ezek közül a dolgozói visszajelzések alapján elsődleges a megbízhatóság, a stabilitás, a tervezhető munkaidő. Rendszeresek a csapatépítő rendezvények, a „bográcsozó” családi programok. Mindezek segítik a családias légkört, a munkahelyi közösségek kialakulását. Odafigyelnek a munkáltatók arra is, hogy kreatív tudást adjanak a dolgozóiknak, s hogy ne legyen monoton a munkavégzés.
A legtöbb előadásban szó volt arról, hogy a cégek ma már a Z-korosztályt (az 1995 és 2009 között születettek) célozzák meg saját munkaerő utánpótlásra. Garai-Fodor Mónika dékánhelyettes a korosztály körében végzett kutatásuk kapcsán arról beszélt, hogy ez a korcsoport mintegy 850 ezer fiatalt jelent, akik a munkaerőpiac aktív szereplőiként jelennek majd meg. Az 1700 fős generáció-specifikus felmérés szerint a fiatalok úgy látják, a sikeres karrierhez kitartás, motiváltság, elszántság szükséges. Az is fontos, hogy jókor, jó helyen kell lenni. Fontosnak tartották a rugalmasságot, a naprakészséget, a terhelhetőséget, az informáltságot. A Z generáció tagjai úgy vélik, meg kell tudni felelni a folyamatos pörgésnek, az egyre gyorsuló világ elvárásainak. A munkahelyválasztást meghatározó tényezők rangsorában a fizetést megelőzte a fejlődési lehetőség és a munkahelyi csapatszellem is.
Megéri az egészségpénztári juttatás?
Az Inspira 2017-ben végzett országos reprezentatív kutatása alapján a magánegészségügyi szolgáltatást igénybe vevő felnőttek között igen nagy arányt képviselnek a 18–29 éves és a 30–39 éves fiatalok. Előbbi korosztály képviselői 39%-kal, utóbbiak 45%-kal részesednek a magánrendelőket felkeresők között. Az Y és a Z generáció tagjai számára ma már természetes, hogy létezik az állami ellátásnak alternatívája, ráadásul a magánegészségügyi szolgáltatóknál rövidebb a várakozási idő, kényelmesebb, felszereltebb, progresszívebb a környezet, és az ügyfélmenedzsment is partneribb, konzultatívabb – írja a Médiapiac.com.
Ugyanebből a kutatásból az is kiderül, hogy a patikai szektorban is érezhetően egyre nagyobb arányú a fiatalok jelenléte és költése. Ők – többek között a reklámok hatására – tudatosan keresik a nem vényköteles gyógyszereket (OTC készítményeket), ha valami problémájuk van, és fontos vevői a táplálékkiegészítőket gyártó és forgalmazó cégeknek is.
A címben feltett kérdésre tehát a válasz egyértelműen, igen. Az Inspira kutatásának megállapításaiból az is következik, hogy ennek a generációnak a tagjait érdemes egészségpénztári juttatással kényeztetni, mert egész biztos, hogy értékelik és kihasználják a munkáltatói gondoskodást akár célzott támogatásként, akár munkáltatói hozzájárulásként kapják.
Fotó: freepik.com
