Vezető szerepet szán az MNB az egészségpénztáraknak a jövőben. „A magánfinanszírozáson belül számottevően növelni kellene az intézményesített csatornákon – egészségpénztárakon, egészségbiztosításokon – keresztüli ráfordítások arányát” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programjának abban a fejezetében, amely az egészségüggyel foglalkozik.

Annak érdekében, hogy javuljon a magyarok átlagos egészségi állapota – és ezáltal az ország versenyképessége –, a jegybank elemzői javaslatcsomagot állítottak össze. Ebben több olyan kényes területet is érintenek, ahol a problémák évtizedesek, ám a megoldásuk a mai napig várat magára. Többek között ilyen az ellátó rendszer hosszútávon fenntartható finanszírozása, a közfinanszírozott és magánellátás egymáshoz való viszonya vagy a szolgáltatásfinanszírozó magánbiztosítások létjogosultsága.

Az MNB anyaga abból indul ki, hogy a hazai lakosság egészségügyi mutatói messze elmaradnak az uniós átlagtól, ugyanakkor az egészségügyi kiadásokban jóval az uniós átlag felett van a közvetlenül a háztartásoktól érkező befizetés.

Új felállás, új verseny

A jegybank javaslata azon túl, hogy növelné a pénztárak súlyát a lakosság egészségcélú költéseiben, új szerepet is szán a kasszáknak azáltal, hogy ösztönözné az egészségpénztárak, a magánszolgáltatók és a biztosítók szinergiákra építő háromoldalú együttműködését. Miközben az egészségpénztári tagok számára továbbra is biztosított maradna az eseti befizetés, illetve az egyéni számláról való azonnali kifizetés lehetősége (például gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén), a komolyabb egészségügyi kiadások finanszírozására, kedvező árú csoportos kiegészítő egészségbiztosítási csomagokat kínálnának tagjaiknak a pénztárak.

Az Egészséges társadalom című javaslat szerint az egészségpénztár fő feladataként megszervezi a szolgáltatást, illetve a verseny eszközével biztosítja a legjobb magánbiztosítói ajánlatokat. Így a pénztári befizetések olyan szolgáltatásokra is fedezetet nyújtanának, amit egyébként csak hosszú felhalmozásból tudnának a tagok megvásárolni. A magánbiztosító számára a tagokból létrehozott veszélyközösség fedezné a nagyobb kiadásokat jelentő műtétek, illetve rettegett betegségek (például: daganatos betegségek, stroke, szívroham) költségeit, a kisebb károkra pedig a hagyományos módon tartalékot képeznének.

A munkáltatók számára nyújtható lehetőség, hogy a biztosítók a vállalat igényének megfelelően egyedi egészségbiztosítási csomagokat dolgozhatnának ki, melyeket a munkáltató az egészségpénztárba való befizetéssel vehet igénybe.

Az Új Pillér Egészségpénztár szemével

A pénztárak felügyeletét is ellátó jegybank javaslata új időszámítást hozhat a kasszák számára és egészen új versenyt teremthet a jövőben. Ebben egyrészt az ügyfelek igényeire reagáló, kedvező árú szolgáltatásokkal és egyfajta életmód-tanácsadói szerepkör kialakításával, másrészt ügyfélbarát, átlátható és költséghatékony működéssel lehet majd kitűnni. Egészen biztos, hogy főszerepbe kerülnek az automatizált megoldások, az e-ügyintézés, az e-egészségügyi szolgáltatások és a pénztárak alkupozíciója a magánszolgáltatóknál elérhető kedvezmények tekintetében. A posos patikakártya-elfogadás például lényegesen, akár 2–3 százalékkal kevesebbe kerül a szolgáltatóknak, mint a bankkártyás fizetés. Ha a munkáltatók és a lakosság tudatosan – bizalmi alapon és a személyre szabott szolgáltatáscsomagok alapján – választ kasszát, megnő a pénztárak közösségteremtő szerepe is. Mi erre a szerepre készülünk az Új Pillér Egészségpénztárban, amely az elmúlt években is az innovációt helyezte az üzleti modellje középpontjába.

MNB-matek

Az Eurostat adatokat alapul véve a jegybanki tanulmány készítői így számolnak:a hazai kiadások esetében 4,9 százalékpont állami forrásból, 0,3 százalékpont az egyértelműen szabályozott és felügyelt közvetítő-intézményeken (egészségpénztárakon, magán egészségbiztosításokon és nonprofit szervezeteken), azaz intézményesített csatornákon keresztül, 2,2 százalékpont pedig közvetlenül a háztartásoktól érkezett az elmúlt időszakban. Az Egészséges társadalom című fejezetben a jegybank szakértői nem a magánköltések visszaszorítására – ne adj’ isten megszüntetésére – tesznek javaslatot, hanem a volumen intézményesített csatornába terelésére. Erősíteni szeretnék a finanszírozásban az egészségpénztárak szerepét, mert a pénztárban lévő pénz „rugalmasan költhető és felhalmozási funkciója is van”. Ráadásul „az egészségpénztárak és egészségbiztosítók képesek alacsonyabb árakat kialkudni a betegek számára a szolgáltatóktól, illetve ezen intézmények aktív használatával jobban tervezhetővé válna az egészségügyi ellátások finanszírozása és így betegség vagy baleset esetén nem érné akkora anyagi sokk az egyéneket és családjukat.”

Alanyi jogú tagság és normatív támogatás

Fotó: freepik.com

<< VISSZA