Minőségi szolgáltatóként szeretnénk segíteni, hogy tagjaink minél szélesebb körű tudás birtokában hozhassák meg a döntéseiket, ezért idén új sorozattal bővül a prémium egészségpénztár hírlevele. Az Egészségügyi hírkomment célja, hogy független piaci szereplőként biztosítsuk tagjaink minél szélesebb körű, objektív tényeken alapuló tájékoztatását.
Ebben a hónapban Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója mondja el álláspontját az előző hírben bemutatott felmérés kapcsán arról, hogy valóban kifizetődő-e a munkavállalók egészségéről való gondoskodás. A hírt itt olvashatja.
Az Egészségügyi hírkommentben minden hónapban más gazdasági szakember, vagy az egészségügy valamely területén – gyógyszeripar, gyógyszer-kereskedelem, egészségügyi ellátás, egészségpolitika – tevékenykedő felelős döntéshozó mondja el véleményét az előző hónapban megjelent, a társdalom jelentős részét foglalkoztató hírről.
Profit, esélyegyenlőség és emberi méltóság
2015-ben a világ közgazdásztársadalma az egyenlőtlenségről, és az ebből fakadó politikai és társadalmi konfliktusokról beszélt. Thomas Piketty nagyhatású műve, A tőke a 21. században rámutatott arra, hogy amennyiben nincs politikai-gazdaságpolitikai akarat a társadalmi egyenlőtlenség csökkentésére, akkor ez ugyanolyan politikai-biztonságpolitikai robbanáshoz fog vezetni, mint amit a világ tapasztalt a XX. század elején (és közepén).
Bár sok kritika érte Piketty munkáját, egy tagadhatatlan: az a közömbösség, ami a közgazdász-társadalom egy részében is uralkodott a társadalmi problémák iránt elfogadhatatlan. „Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már!”- írták már 1937-ben.
Ezekre a problémákra, amik ma is élnek, nem lehet csak annyit válaszolni, hogy a magára hagyott piacgazdaság majd megoldja a problémákat, és hogy a gazdaságpolitika feladata magára hagyni az önérdekkövető gazdasági szereplőket.
A gazdaságpolitika hosszú távú célja minden országban csak az egyetemes értékrend, a biztonság, szabadság, demokrácia és jólét érvényesítése lehet, ettől nem lehet eltérni, még ha van is olyan látszat, mintha ez sikerülhetne. Az egyenlőség az értékrendben való egyenlőség, az emberi méltóság egyenlősége. Ez különbözteti meg az egyenlősditől, ami csak a középszerűséget tartja fenn, és nem a teljesítmény-elvet.
Az egészség emberi méltóságunk része, az egyenlőtlenség, amiről nemcsak Piketty, hanem a 2015. év közgazdasági Nobel-díjasa, Angus Deaton is beszélt a várható élettartam csökkenésében is megnyilvánul. Az egyenlőtlenség csökkentése ebből fakadóan az egészséges életmódhoz való hozzáférésben is rejlik, és a gazdaságpolitikai irányítás célja kell, hogy legyen ennek támogatása.
Talán ez az egyetlen pont, ahol Piketty gondolatmenete folytatható, hiszen a gazdaságpolitika nemcsak a szűk fiskális vagy monetáris politikát jelenti, hanem például azoknak a munkaadóknak, vállalkozóknak a tevékenységét is, akik munkavállalóik és fogyasztóik egészsége érdekében tesznek. Ők is hozzájárulnak az emberi méltósághoz, az egyenlőtlenség csökkentéséhez, a politikai és gazdasági stabilitás megőrzéséhez. Nem mindenki ilyen, számos ellenpéldát lehet tapasztalni, de van már egy olyan felvilágosult munkaadói kör, aki számára a profit annak a díja, annak elismerése, hogy hozzá tudott járulni a világrend fennmaradásához, és segítségével el lehetett kerülni azt a negatív forgatókönyvet, amelyet Piketty műve felvázolt.
Dr. Trautmann László
tanszékvezető tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszék
kutatási igazgató, Objektív Kutatóintézet
Piketty szerint a világ |
|
A vagyoni egyenlőtlenség kérdését sokáig a jövedelmek felől vizsgálták, pedig a munkavégzés nélküli vagyongyarapítás sokkal nagyobb hatású jelenség – mutatott rá Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvében. Afiatal francia közgazdász adóbevallásokat is felhasznált statisztikáihoz, amelyek alapján megállapította: a tőke gyakran nagyobb százalékban termel hasznot, mint a termelési- vagy szolgáltatási tevékenységeken elért profit. A jelenség vagyonilag polarizálja a társadalmat és a tehetőseknek dinamikusabban gyarapodik a vagyonuk, mint a bérből élő középosztályé, illetve mint amire a termelő beruházások többségével szert lehetne tenni.
A 2015 tavaszán magyarul is megjelent könyv bestseller lett Amerikában. Másfél hónap alatt 78 ezer példány fogyott el a 696 oldalas angol nyelvű verzióból. A The Financial Times negatív recenziója Angliában vihart kavart, a lap végül mégis 2014 legjobb üzleti könyvévé választotta a művet. A Nobel díjas Paul Krugman „az év, sőt talán az évtized” legfontosabb gazdasági könyvének találta. A kötet beszédtémává vált, ami egy akadémikus igényű, száraz, adatokkal túlterhelt műnél páratlan teljesítmény. Piketty pedig afféle „intellektuális rocksztár” lett a francia közéletben, aki visszautasította a Becsületrendet, mondván, nem a kormánynak kell eldöntenie, ki a megbecsülendő szakember.
(Forrás: Piac & Profit)
Â