2020 kihagyhatatlan egészségügyi tréning- és accelerátor programjai

2019-ben az EIT Health pán-európai versenyein magyar start-upok, például az InSimu Patient és a Sineko is a döntőbe jutottak, felhívva magukra európai befektetők figyelmét. 2020-ban még több lehetőséghez jutnak az egészségügyi ötletgazdák.

Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars RIS programmenedzsere szerint Közép-, Kelet- és Dél-Európa az egészségügyet megújító ötletek valóságos aranybányája. „Bár ezeket a régiókat a mérsékelt innovátorok között tartják számon Európában, egyre több egészség-, orvos- és biotechnológiai megoldás születik a térségben. Folyamatosan emelkedik azoknak a diákoknak, PhD-hallgatóknak, kutatóknak és szakembernek, illetve csapatoknak, start-upoknak, spin-offoknak, kis és közepes vállalkozásoknak a száma, amelyek szívesen méretik meg magukat a piacon. Ez a kör a korábban megszokottnál sokkal nagyobb számban jelentkezik európai tréningekre, bootcampekre, nyári egyetemekre és versenyekre, ahol az ötleteik gyakran a legjobbak közé kerülnek. Részvételük tőkebevonást, befektetői érdeklődést vagy piaci bevezetést von maga után” – mondta.

A 13 országban létrehozott EIT Health Hubokon keresztül a tehetségek oktatási, akcelerációs és innovációs lehetőségekhez juthatnak az egészségügy területén, így ötleteiket valódi termékekké és megoldásokká fejleszthetik, hogy az európai polgárok hosszabb és boldogabb életet élhessenek. A magyarországi EIT Health Hub a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézete.

Íme, néhány frissen meghirdetett, ígéretes lehetőség a 2020-as évre.

Wild Card – jelentkezési határidő: 2020. február 9.
EIT Jumpstarter – jelentkezési határidő: 2020. március 15.
InnoStars Awards – jelentkezési határidő: 2020. március 27.
Start-ups Meet Pharma – jelentkezési határidő: 2020. március 29.
Smart-Up Lab – jelentkezési határidő: 2020. március
Mégis van esély!

Egy új angol kutatás szerint a tüdő varázslatos gyógyulásra képes a dohányzás abbahagyása után szemben az eddigi ismeretekkel, amelyek szerint a tüdőrákhoz vezető mutációk maradandóak.

„A dohányzást abbahagyó emberek tüdejében a sejtek 40 százaléka éppen olyan, mint azoké, akik sohasem dohányoztak. Egyáltalán nem voltunk felkészülve erre az eredményre” – ismerte el Peter Campbell, a Sanger Intézet kutatója. A Nature tudományos folyóiratban publikált új tanulmány szerint az a néhány tüdősejt, amely megúszta a károsodást, képes meggyógyítani a tüdőt. A hatást ráadásul olyan páciensekben is megfigyelték, akik a dohányzás feladása előtt negyven évig napi egy doboz cigarettát szívtak – számolt be a kutatásról a BBC News.

A füst a legkárosabb

A dohányfüstben sok ezer vegyület van, amelyek miatt károsodik és mutálódik a tüdősejtek DNS-e, és lassan egészséges sejtből rákos sejtté változnak. A tanulmány felderítette, hogy mi történik a dohányosok tüdejével, mielőtt a rák kialakul náluk. A dohányosok légutaiban lévő sejtek túlnyomó többségét a dohány megváltoztatja, a sejtek akár tízezer genetikai változatot is tartalmazhatnak. „Olyanok, mint a mini időzített bombák, amelyek a következő ütésre várnak, ami rákossá változtatja őket” – magyarázta Kate Gowers, az UCL kutatója.

A sejtek egy kis része azonban érintetlen marad. Az nem teljesen világos, hogy hogyan kerülik el a dohányzás okozta genetikai károsodást, de a tudósok szerint úgy tűnik, mintha „egy atombunkerben élnének”. Mikor valaki abbahagyja a dohányzást, ezek a sejtek pótolják a károsodott sejteket a tüdőben.

Bár a kutatók még vizsgálják, hogy a tüdőnek mekkora része képes regenerálódni, itt az újabb bizonyíték, hogy soha nem késő leszokni a cigarettáról.

A káros szenvedélyről leszoktató kezelést is finanszírozza a patikakártya

A káros szenvedélyről leszoktató kezelésért is fizethetnek a paciensek az egészségpénztári számlájukról akár patikakártyával vagy számlát kérhetnek a kezelésről szerződéses szolgáltatóinknál. Utóbbi esetben a számlának a pénztár nevére és címére kell szólnia és szerepelnie kell rajta a pénztártag nevének és a kártyaszámának.

Egyszerre társadalmi és gazdasági érdek, hogy a lakossági egészségügyi költések minél jelentősebb hányadát intézményesített csatornákba – önkéntes finanszírozási alrendszerekbe, mint az egészségpénztár vagy a biztosítás – tereljék. Ezáltal fehéredne a gazdaság, hiszen a lakásrendelőkben ellenőrizetlenül költött forintok aránya visszaszorulna, de racionálisabbá is válna a magánköltés. A háztartások közvetlen egészségügyi terheinek csökkentését leginkább e források intézményesített csatornákba történő terelésével lehetne elérni: az egészségre fordított out if pocket kiadások egy részét – jelen pillanatban 20%-át – adótámogatásként visszakapná a lakosság, másrészt az intézményesített csatornáknak köszönhetően a magánkiadások hatékonysága is nőne.

Jelenleg azonban a magánköltések csekély hányada folyik át intézményesített csatornákon, ahogyan az a Finanszírozási kórkép című cikkünkből kiderül.

Fotó: freepik.com

Több mint 620 millió forint szja-t is az egészségükre költhetnek tagjaink

Az egészségcélú megtakarítási hajlandóság erősödését mutatja az egyéni befizetések dinamikus bővülése és az szja-visszatérítés évek óta növekvő összege is. 2020-ban várhatóan több mint 620 millió forintot írunk jóvá tagjaink egyéni számláján, ami 27%-kal haladja meg a tavalyi adó-visszatérítések összegét.

2019-ben a Patika-csoport tagdíjbevétele elérte a négymilliárd forintot, ezen belül az egyéni hozzájárulás 2,5 milliárd forint volt, ami közel 13%-os növekedés 2018-hoz képest. Tavaly a beérkezett egészségforintok közel 60%-át a magánszemélyek fizették be. Az öngondoskodás erősödése a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) várható adó-visszatérítés összegét is növeli: a 2020 során várható szja-visszatérítés az előzetes adatok szerint elérheti a 620 millió forintot. Ez 27%-os növekedés a tavalyi összeghez képest.

Az adóforintok 100%-ban az egyéni számlákat gyarapítják, abból az egészségpénztár nem von működési költséget. A kapott összeget a pénztártagok azonnal az egészségükre vagy akár az önsegélyező támogatások kifizetésére fordíthatják.

Az szja-kedvezményre jogosító befizetések alakulása csoportszinten

  2017 2018 2019
Egyéni befizetés (millió Ft) 1 875 2 233 2 523
24 hónapos lekötés (millió Ft) 114 142 175
Prevenciós céllal igénybevett pénztári szolgáltatás (millió Ft) 11 10 0
A pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány (millió Ft) 96 118 501*
Tagokat megillető összes szja-kedvezmény (millió Ft) 406,7 485,4 622,3
*2019-ben a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás után is jár a 20%-os szja-kedvezmény, ezért az összeg tartalmazza az adományt és a tagdíj-hozzájárulást is.

Adókedvezmények 2020-ban

Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétege tudja kihasználni az egészségpénztári költés után járó adóvisszatérítést, a Patika-csoport pénztárai elkészítették azt a biztonságos IT-platformon működő online belépési megoldást, amely révén akár az egészségügyi szolgáltatónál néhány kattintással pénztártaggá válhat a beteg és már az első vizit vagy kezelés ára után is jogosult lesz a 20%-os szja-jóváírásra. A szükséges tárgyi eszközöket – tablet, szórólap – a pénztár biztosítja, de a program sikerében hatalmas az egészségügyi szolgáltató vezetőségének és a recepción dolgozó munkatársaknak a felelőssége.

A pénztár által a közelmúltban végzett felmérés tanúsága szerint a háztartások nagy része azért nem használja ki a pénztári lehetőséget, mert nincs tisztában az adó-visszatérítés mértékével, a juttatás érvényesítésének egyszerűségével és az egyre szélesebb pénztári szolgáltatási portfólióval. A szemléletváltáshoz szükséges edukációs munkában számítanánk az egészségügyi magánszolgáltatók, gyógyszertárak szerepvállalására is.

Fotó: unsplash.com

A vezetőtől függ, hogy marad-e a munkavállaló

A munkavállalót nem a fizetés nagysága, nem az érdekes munka, se a kényelmes iroda nem ragasztja munkaadójához – állítja Polgár Zita vezetői és önismereti mentor, aki a HR Portálon osztotta meg a gondolatait a témáról.

Az állásinterjúk mintegy 80%-ánál hangzott el a jelölt részéről az, hogy jó vezetőt akar. A vezető nem megfelelő hozzáállása pedig hasonló arányban szerepelt a felmondási okok között, amelyre mindig rákérdeztem – írja Polgár Zita. Számtalan tényező létezik, amellyel a kompetens munkavállalót motiválni lehet, még sincs erősebb megtartó erő, mint a hiteles vezető, aki emberközpontú tetteivel irányítja csapatát.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Az új kolléga első munkanapjától fogva egyre intenzívebben fog növekedni számára a vezető jelentősége, mert egy szervezeten belül is elsősorban emberek vagyunk. Vágyunk a visszajelzésre, a megbecsülésre és arra, hogy érezzük, hogy számítunk ott, ahol nap, mint nap dolgozunk. Így az anyagi javak, természetbeni juttatások és egyéb ösztönzők előtt van valami, amely a legnagyobb hatással van egy munkavállaló elköteleződésére: annak tudata, hogy ő és munkája fontos a vezetőség számára. Annak, hogy érezze, jelenléte a vállalatban akkor is érték, ha épp nem ő hozza a csúcsteljesítményt. Mert érzi, hogy figyel rá a vezetője.

A munkavállaló természetesen felelős azokért a feladatokért, amelyeket elvállalt. A vezető pedig – többek között – arra szerződik, hogy az ehhez szükséges feltételeket biztosítsa és motiválja csapatát. Hiszen ő tűzi ki a célokat, az ő vízióját fogja megvalósítani a csapat, melyhez számos tényezőre van szükség, de elsősorban emberekre. A vezetői cél elérése forog kockán minden esetben, amikor nincs rajtuk elég fókusz. Egy szervezet összes alkotóeleme közül ugyanis az ember a legfontosabb, és pusztán gazdasági értelemben számít erőforrásnak.

Egy jó vezető a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása mellett, törekszik emberei megismerésére, foglalkozik velük és lehetőséget ad nekik a kibontakozásra. Aki elmulasztja mindezt, akár viszonylag rövid időn belül nagy nehézségekkel nézhet majd szembe. Például azzal, hogy elmegy az az embere, akiről nem tudta pontosan, hogy mire lenne képes. És manapság, amikor a munkaerőhiány egyre nagyobb, egyenesen öngól ezt engedni. Az ember önmagáért érték, akár hiány van belőle a piacon, akár nem. Így a vezetőnek mindenkor kötelessége gondoskodni munkatársairól. Mert egyetlen aláírt munkaszerződés sem garancia az örök motivációra!

Mit tegyen a vezető az embereiért?

A munkakörülmények nem merülnek ki a látványos irodában, vagy a finom ingyen kávéban. Sőt, a legkevésbé erről szólnak. Az igazán fontos feltételek azok, amelyek közvetlenül hatnak az emberek munkakedvére: átlátható folyamatok, elvárások, tiszta munkakör, személyre szabott célok, visszajelzés, megbecsülés, útmutatás.

A Patika-csoport tapasztalatai szerint sok vezető számára a gondoskodás egyik legkézenfekvőbb eleme az egészségcélú juttatás. Egyre több olyan céggel találkozunk, ahol az egészségpénztári célzott támogatás nem választható elem, hanem az a cafeterián kívül, mindenki számára jár. Arra is számos példát látunk, hogy a dolgozók cafeteriarendszerbe építve választhatják a munkáltatói tagdíj-kiegészítést, de az egészségbiztosítás ebben az esetben is azon felüli juttatás.

Polgár Zita további tapasztalatait a HR Portálon ITT olvashatja.

Fotó: unsplash.com

Finanszírozási kórkép

Az OECD statisztikája szerint a közvetlen lakossági kifizetések aránya megközelíti a teljes hazai egészségügyi ráfordítás 30 százalékát. De még ennél is súlyosabb betegségre utal a költés szerkezete. Az alábbi elemzés a KSH 2017-es adatain alapszik.

A KSH minden évben közzéteszi az egészségügyi kiadások alakulását. A hivatal legutóbb tavaly októberben frissítette a hazai egészségügy finanszírozását alrendszerenként vizsgáló adatsort a 2017-es számokkal. Érdemes egy kicsit elidőzni a költések szintjén, még inkább azok megoszlásán.

Anélkül, hogy belemennénk abba a vitába, hogy a hazai GDP-arányában sok vagy kevés az egészségügyi ráfordítás – 2017-ben 6,8, 2018-ban 6,6 százalék volt – az első pillanatban is szembetűnő, hogy a kiadásokon belül magas a magánráfordítások aránya, és különösen a háztartások költése, az úgynevezett out of pocket kiadás. 2017-ben a közel 2639 milliárd forintos egészségügyi költésből 810 milliárdot – a kiadások 30 százalékát – fizettük magunk. Ezen belül több mint 709 milliárdot költöttünk zsebből – nem hálapénzként! – és alig 100 milliárdot önkéntes intézményrendszeren – önkéntes pénztárakon, biztosítókon – keresztül. Ráadásul, míg a gazdaságot fehérítő, a költéseket racionalizálni képes intézményi alrendszer szerepe a teljes kiadási volumenben csökkent 2015 és 2017 között, ugyanezen időszakban a háztartások által a rendszerbe nyomott összeg nyolc százalékkal nőtt.

  2013 2014 2015 2016 2017
Kormányzati alrendszerek összesen, Mrd Ft 1 463,50 1 551,10 1 634,20 1 723,00 1 826,20
Önkéntes egészségügy-finanszírozási alrendszerek, Mrd Ft 109,6 105,5 104,1 107,1 103,6
Háztartások, Mrd Ft 622,7 655,1 658,2 701 709,1
Alrendszerek kiadásai összesen, Mrd Ft 2 195,80 2 311,60 2 396,50 2 531,10 2 638,80
Állami kiadások az összes kiadás %-ában 66,6 67,1 68,2 68,1 69,2
Összes eü. kiadás a GDP %-ában 7,2 7,1 6,9 7,1 6,8
Állami egészségügyi kiadás a GDP %-ában 4,8 4,7 4,7 4,8 4,7
Forrás: KSH, Patika-csoport számítás

A pénztári szektorban tehát hatalmas tartalékok rejlenek és nemcsak a még nem tag magánszemélyek tekintetében, hanem a pénztártagok költéseiben is. 2017-ben egy főre vetítve a magánfinanszírozás – beleértve az out of pocket kiadásokat és az önkéntes egészségügyi finanszírozási alrendszerek költéseit – elérte a 83 000 forintot. Ugyanebben az évben az önkéntes egészségpénztári szektor egészségügyi szolgáltatási kiadásai – a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokra, a gyógytornára, gyógymasszázsra és fizioterápiás kezelésekre, valamint gyógyszerre kiadott forintok – összesen 38,6 milliárdra rúgtak, ami egy pénztártagra vetítve alig több mint 37 000 forintot jelent.

Egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport szolgáltatási adatai 2013 2014 2015 2016 2017
Társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások (Mrd Ft) 10,446 10,795 10,855 11,502 12,561
Gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása (Mrd Ft) 0,337 0,355 0,354 0,385 0,397
Gyógyszer vételárának támogatása (Mrd Ft) 32,526 31,880 30,145 28,033 25,647
Összesen 46,31 43,03 41,35 39,92 38,605
Taglétszám (ezer fő) 1071,4 1061,7 1086,6 1053,0 1037,4
1 tagra eső egészségügyi kiadás (eFt) 43,22 40,5 38,05 37,9 37,2
Forrás: MNB idősor, Patika-csoport számítás

A számok egy másik tendenciára is rámutatnak: az egészségpénztárak egyre inkább kezdik betölteni a szolgáltatásfinanszírozó szerepüket. Miközben a szolgáltatási kiadások összvolumenében csekély mértékű csökkenést tapasztalunk, a magánegészségügyben költött pénzek tömege folyamatosan nő.

Nem mindegy, mire megy a pénz

A KSH kimutatása szerint is évről évre nő a járóbeteg-ellátásra fordított összeg: 2016 és 2017 között 228,6 milliárdról 234,4 milliárdra és közel duplája lett ebben az időszakban az úgynevezett kiegészítő szolgáltatásra (labor, diagnosztika, betegszállítás) kiadott pénz, ami 8,7 milliárdról 16,2 milliárdra ugrott.

Zsebből pótoljuk az állami gyógyszerkiadások csökkenését is, így 2017-ben – erre korábban nem volt példa – a háztartások ráfordítása meghaladta a kormányzatét: előbbi 339,5 milliárd, utóbbi 338,2 milliárd forint volt. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a megelőzés viszont nem prioritás a lakossági költésekben. A háztartások prevenciós célú kiadásai a 2015-ös 4,5 milliárd forintról 2017-ben 1,5 milliárdra estek vissza. Akkor nyúlunk tehát a zsebünkbe, ha baj van, gyors megoldásra van szükségünk és nem akarunk az állami ellátás útvesztőjében eltévedni.

Fotó: unsplash.com

Száműzhető-e a hálapénz az egészségügyből?

A 24.hu-nak nyilatkozó orvosok arra hívták fel a figyelmet, hogy a béremelés és a szigorúbb szankció fontos része a probléma megoldásának, a hálapénz kivezetése azonban ennél jóval összetettebb, az egész rendszert érintő fájdalmas procedúra. A magyar egészségügyben 70 éve intézményesült, mára minden részét átszövi ez a probléma.

Az új felállású Magyar Orvosi Kamara újra az asztalra tette a hálapénz kérdését, és nemcsak az erről szóló vitát élesztették fel, hanem a megszüntetésére javaslatot is tettek. Két lehetőség került előtérbe:

  • az orvosok béremelése,
  • illetve a paraszolvencia büntethetősége beteg és orvos részéről is.

A 24.hu orvosokat kérdezett meg, hogy miként torzítja a boríték a hazai egészségügyi ellátást. „A paraszolvencia nem a baja, hanem a tünete az egészségügyi rendszer működési hibájának” – sűríti egy mondatba Sári Tamás, az orvoskamara etikai bizottságának tagja a hálapénz-problematikát, ami vagy hetven éve gúzsba köti az ellátási rendszert. Folynak a találgatások, hogy vajon évente mennyi vándorol így az orvosok zsebébe. Egy húsz évvel ezelőtti Tárki-kutatás 29 milliárd, a 2017-es Hegymenet című kötetben megjelent, Lantos Gabriella által írt tanulmány pedig 70 milliárdra teszi éves szinten ezt az összeget – írja a 24.hu. (A Patikapénztár is készített hálapénzkutatást 2009-ben. Mi akkor 73,4 milliárd forintra becsültük a betegek által informálisan az orvosoknak juttatott összeget.)

A betegek többsége nem is tudja, miért káros az, ha hálapénzt fizet, és nincs igazán tisztában azzal sem, miként torzítja ez az egész ellátás működését. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, a MOK budapesti etikai bizottságának elnöke azt emeli ki, hogy akár adja valaki, akár nem, az semmire nem jelent garanciát. Torzítja a betegutakat, sokszor felülírja a fontossági sorrendet, mert a sürgős esetek hátrébb sorolódhatnak a hálapénzes esetekkel szemben. Mindeközben sok hálapénzes betegen teljesen felesleges beavatkozásokat és vizsgálatokat végeznek el csak azért, mert úgynevezett fizetős betegek – vázolja az orvos az ellátásban a hálapénz okozta észszerűtlen és felesleges kényszerdöntéseket, amelyeket a lakosság kívülről nem lát, mint ahogy egy frissen végzett orvos is csak idővel érzékeli, egy odacsúsztatott boríték hogyan képes mozgatni a szálakat. Például úgy, hogy befolyásolja a műtéti sorrend kiírását, és sokszor nem a szakmai fontosság, sürgősség alapján sorolják be a betegeket. De azok sem járnak jól, akik fizetnek a műtétért – hangsúlyozza Máté-Horváth Nóra.

A nőgyógyászként dolgozó Sári Tamás szerint a finanszírozás teljes átalakítása adna lehetőséget arra, hogy kivezessék a hálapénzt. Az orvos szerint a hálapénzmentes ellátáshoz vezető út a magán- és az állami egészségügy viszonyának tisztázása lenne. Addig, amíg nem szűnik meg a kettő között az átjárás, és nem mondjuk ki, hogy az állami az állami, a maszek pedig maszek, virulni fog a hálapénz. Akkor is, ha büntetjük és üldözzük azt– véli a nőgyógyász. Az irigyelt nyugaton azért működnek paraszolvencia nélkül az ellátórendszerek, mert egyértelműen elválik egymástól a magán és az állami ellátás, és mindkét finanszírozása megoldott. Magyarországon ez közel sincs így, és egyelőre a szándék sem látszik rá.

A teljes cikket ITT olvashatja.

Fotó: unsplash.com

Ha érdekesnek találta hírlevelünket, küldje tovább ismerőseinek | Ha nem kíván több hírlevelet kapni tőlünk, kattintson ide
  patikapenztar.hu  |  ujpiller.hu  
Copyright ® Patika-csoport  |   2020   |   Minden jog fenntartva.