Ha október 31. után a POS terminál elutasítja a patikakártyás fizetést, lehetséges azért, mert a pénztártag teljes körű azonosítása nem történt meg a törvényben előírt határidőig. Ebben az esetben a terminál „Nem érvényes kártya” üzenetet küld.

Tagjaink jelentős többsége október 31. után is zavartalanul használhatja egyenlegét, azonban azoknak a pénztártagjainknak, akiknek a teljes körű azonosítását a pénztár nem tudta elvégezni a törvényben előírt határidőig, november 1-től zároltuk a számláját a jogszabályban előírt módon. Ők az azonosítás elvégzését követően tudnak újból patikakártyával fizetni.

Azok a pénztártagok, akik nem mutatták be személyazonosító okmányukat és lakcímkártyájukat vagy nem postázták azok aláírt másolatait, valamint nem nyilatkoztak kiemelt közszereplői státuszukról október 31-ig, azzal szembesülhetnek ezekben a napokban, hogy zároltuk az egészségpénztári számlájukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába áll rendelkezésükre a szükséges egyenleg, nem tudnak fizetni patikakártyájukkal, a beküldött készpénzfizetési számlákat nem tudjuk számukra átutalni és az önsegélyező kifizetéseket sem teljesíthetjük.

A korlátozást a törvény írja elő, és mindaddig fennáll, amíg a pénztártag nem adja meg a hiányzó adatait. Azok rögzítése után viszont azonnal feloldható, és lehetővé válnak az újabb tranzakciók a pénztártag egyenlege terhére.

Mit tehet a szolgáltató?

Annak érdekében, hogy a pénztártag ne essen el az adott egészségcélú költésre eső 20%-os szja-visszatérítéstől, a szolgáltatónak módjában áll készpénzfizetési számlát kiállítani a pénztár nevére és címére (Patika Egészségpénztár vagy Új Pillér Egészségpénztár, 1022 Bp. Bimbó út 18.). Ezen kérjük, tüntesse fel a pénztártag nevét és kártyaszámát is. A számla ellenértékét a teljes körű azonosítás elvégzést követően tudjuk utalni a pénztártagnak az általa megadott számlaszámra.

Tagjaink a honlapunkról letölthető kísérőnyomtatványokkal tudják benyújtania a számlát postán vagy személyesen. A gyors kifizetés és a mielőbbi zökkenőmentes kártyahasználat érdekében érdemes ezzel párhuzamosan az azonosításhoz szükséges dokumentumokat is eljuttatni hozzánk, amennyiben ez korábban nem történt meg.

Mit jelent a teljes körű azonosítás?

Fotó: unsplash.com

Orvosnak, betegnek, szakértőnek és a politikának is vannak még teendői az öngondoskodás hazai újra-elterjesztésében – derült ki az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért és az MTA Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett konferencián.

2019. október 21-én az öngondoskodás szükségességének témáját járta körül az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért. A 2017-ben létrehozott testület célja, hogy foglalkozzon a 21. század egészségügyi kihívásaival, tudományos igényű elemzésekkel mutasson rá az egészségügy univerzális problémáira, és adjon róluk tájékoztatást a szolgáltatást igénybe vevők, a szolgáltatók, az egészségügyet irányító szakemberek és a döntéshozók számára.

Kincses Gyula egészségpolitikus, a bizottság tagja előadásában egyebek között arra emlékeztetett, hogy az öngondoskodás alapvető egysége a kisközösség és a család. A 20. században azt gondolták, hogy „a közösség korlátok nélkül mindent megold”; főként a szocializmus leszoktatta az embereket az öngondoskodásról, holott már a múlt század végén nyilvánvalóvá vált, hogy ez üres ígéret. Mint jelezte, Európa országaiban különböző a köz- és magánfinanszírozás aránya az egészségügyben, s általában minél alacsonyabb az állami ráfordítás, annál magasabb a lakossági költés aránya – ez is indokolja, hogy a kényszerszolidaritás hátrébb szoruljon, s osztott finanszírozás érvényesüljön. Míg sokáig az egészségpénztárak kínálatában leginkább a termékvásárlás volt jellemző, egyre inkább megjelenik a szolgáltatásvásárlás is. Kincses szerint a hosszú távú előtakarékosság még mindig kevéssé jellemző; az egészségpénztárak jövőjét szerinte az jelenti, ha az egyéni előtakarékoskodást olcsó biztosítással kombinálják. Emlékeztetve a Magyar Nemzeti Bank egészségügyet is érintő programjára, azt mondta: a nagy kérdést a jóléti alapok jelentik. Úgy fogalmazott: „a városi legendák szerint” várhatóan háromoldalú finanszírozással (egyén, munkáltató, állam) kell számolni, s feltehetően kötelező lesz a belépés a kilépés lehetőségének megtartása mellett. A magánfinanszírozás feltehetően tartósan jelen lesz a rendszerben, így nem az egészségpénztár versus piaci egészségbiztosítás, hanem a kettő együttes jelenléte a javasolt modell.

A Patika-csoport célja egyrészt, hogy a tagjai minél tovább maradjanak egészségesek, másrészt, hogy a társadalom széles rétege számára tegye lehetővé az öngondoskodást.

Mindkét szándékot szolgálja a befizetési akció: azok, akik az év első tíz hónapjára – vagy a 2019-ben belépők a belépésük hónapjától számolva – befizették az alapszabályban meghatározott minimális hozzájárulást, a november 1. és november 30. között beérkező befizetésük 30 000 forint feletti részéből nem fizetnek működési és likviditási költséget.

Azok sem maradnak le az akcióról, akiknek tagdíjelmaradásuk van, de a befizetésüknek csak az elvárt hozzájárulás feletti hányadára érvényes a kedvezményes költségelvonás.

A Patikapénztár akció részleteit ITT, az Új Pillér akció részleteit ITT olvashatja. Gyorsan, kényelmesen és költségmentesen itt fizethet be:

Befolyásolható az egészségmagatartás

Fotó: freepik.com

Berlinben az egészségipar és az élettudományok rangos nemzetközi fórumán, a Health Weeken többek között szó volt a big data egészségügyi hasznosításáról és bemutatkozott a demenciában szenvedő betegek és hozzátartozóik támogatását szolgáló új magyar projekt is.

A Startup Campus Berlin program másodszor szervezett bemutatót az egészségügyi ágazat legnagyobb szabású berlini találkozója alkalmából. A prezentációkat ezúttal egy pódiumbeszélgetés előzte meg, amely az információkat hosszú időtávról és nagy tömegben tartalmazó adatbázisok, a big data egészségügyi hasznosításáról szólt.

Szócska Miklós korábbi egészségügyi államtitkár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója magyar fejlesztéseket, köztük az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) bemutatva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett adatvezérelt egészségügyi megoldásokkal sok életet lehet megmenteni és sok közpénzt lehet megtakarítani. Az adatkezelés európai uniós szabályaival kapcsolatban kiemelte, nagy szükség van arra, hogy kibontakozzék az új „európai felvilágosodás”, különben az európaiak nem a folyamatokat alakító, befolyásos tényezőként jelennek meg a globális térben, hanem a közösségen kívüli óriásvállalatok „adatrabszolgái” lesznek. „Az egészségügyi adatok megosztása a közösséggel éppen olyan fontos, mint a véradás vagy a szervadományozás, mert ugyanúgy életet menthet” – tette hozzá a szakember.

Sylvia Thun, a berlini Charité egyetemi klinika egészségtudományi kutatóintézetének digitális egészségügyi megoldásokkal foglalkozó igazgatója az uniós előírásoknál is szigorúbb német adatkezelési szabályokról szólt. Elmondta, hogy a Charitén a munkatársak több száz különböző informatikai rendszerrel dolgoznak, amelyek összehangolását nagyban hátráltatja az adatok hozzáférhetőségét erősen korlátozó jogszabályi környezet.

Tim Conrad, a berlini Freie Universität kutatóegyetem egészségügy-informatikai szakértője kifejtette, hogy számos módszerrel lehetne javítani a helyzeten, létezik például több titkosítási megoldás a személyes vonatkozású adatok anonimizálására, és az a szabály is hasznos lenne, hogy a közpénzzel támogatott kutatások révén létrejövő adatbázisokhoz szabad hozzáférést kell biztosítani.

A berlini magyar nagykövetséggel együttműködésben rendezett fórumon részt vett a Drukka Digitals is. A startupok felépítésére és digitális termékek fejlesztésére szakosodott ügynökség a demenciában szenvedő betegek és hozzátartozóik támogatását szolgáló új projektjét mutatta be. A programról ITT számoltunk be korábban.

A teljes cikket a Profit Line-on olvashatja.

Fotó: unsplash.com

Az elhízás elleni világszervezet, a World Obesity Federation most publikált gyermekkori elhízás-atlasza szerint az 5–19 korosztály tagjai között 2020-ban 158 millióan, 2025-ben 206 millióan, 3030-ban pedig már 250 millióan lesznek elhízottak.

A megváltozott életstílus és a gyorséttermi ételek népszerűségének növekedése dinamikusan növelheti a világban az elhízott gyerekek számát az elkövetkező évtizedben. A probléma különösen a fejlődő országokban lehet jellemző, ahol az elmúlt években a hagyományos étrend helyett egyre inkább terjednek a nyugati táplálkozási szokások, nő a keményítő, a cukrok, az olaj és a zsír fogyasztási aránya.

10 év múlva várhatóan Kínában (62 millió), Indiában (27 millió) és az Egyesült Államokban (17 millió) lesz a legtöbb elhízott gyermek világszerte, de a kisebb országok nagyobb veszélyben vannak, ha az elhízottak arányát a korosztályra vetítve vizsgáljuk. 2030-ra például a Cook-szigeteken az összes 5-9 éves gyermek 46%-a, a 10–19 éves serdülőknek pedig a 42%-a lesz várhatóan elhízott. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban a magas szám ellenére is mindössze a serdülők alig egynegyede lesz ekkorra elhízott.

A gyermekkori elhízással kapcsolatosan Antal Emese dietetikus egy televízió-műsorban elmondta: felmérések szerint a 2 és 18 év közötti magyar fiatalok több cukrot fogyasztanak a WHO által javasolt, a teljes kalóriabevitel 10%-ánál, míg a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat alapján a felnőttek cukorfogyasztása az ajánlás alatt marad, mindössze 8–9%. A túlzott cukorfogyasztás miatt többek között kettes típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek és elhízás alakulhat ki. A dietetikus hangsúlyozta: a barnacukor és a nádcukor sem egészségesebb, mint a kristálycukor, mert ugyanannyi energiát ad, helyettük inkább csökkentett cukortartalmú termékeket érdemes választani.

Testmozgással és egészséges táplálkozással megelőzhető az elhízás, amely számos betegség rizikófaktora. A Patika-csoport a társadalomért felelős szereplőként segít abban, hogy minél többen hozzájussanak a szükséges információkhoz, egészségpénztári megtakarításuk révén pedig 20%-os állami támogatással kaphassanak dietetikai és életmód-tanácsadást széles szolgáltatói bázisunkban.

Fotó: freepik.com

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága által indított kampány célja, hogy segítsék a klinikai vizsgálatokban résztvevők és az érdeklődők tájékoztatását. Az info.klivi.hu honlapon közérthetően írják le a klinikai kutatások menetét.

A két társaság az együttműködés első lépéseként létrehozta az edukációs honlapot, amely segít megválaszolni a felmerülő kérdéseket és eloszlatni az esetleges tévhiteket. Így az érintettek megalapozottabb döntést hozhatnak a részvételükről. Az info.klivi.hu a közeljövőben bővül egy kereshető adatbázissal is támogatva, hogy a betegek és hozzátartozóik minél szélesebb körben és valós időben ismerhessék meg a Magyarországon futó klinikai vizsgálatokat.

A klinikai vizsgálatokban évente mintegy 15–20 ezer magyar beteg vesz részt, akiknek a legmodernebb kezeléseket és a gyógyulást vagy egy jobb minőségű élet reményét teszi elérhetővé ezekben a vizsgálatokban való részvétel. A tapasztalatok szerint azonban sok a tévhit hazánkban ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban, és sokszor az érdeklődők sem jutnak megfelelő információhoz. Ezen a helyzeten segít az új honlap, amely eligazít a klinikai vizsgálatok felépítésében, működésében, tisztázza a sokszor bonyolult gyógyszerfejlesztési folyamatban betöltött szerepüket, az érintetteknek pedig elmagyarázzák, hogy miként vehetnek részt a vizsgálatokban.

Kiemelten fontos annak bemutatása, hogy a klinikai vizsgálatok középpontjában a már sokszorosan tesztelt vizsgálati készítmény vagy eszköz biztonságos, folyamatosan és sokszorosan ellenőrzött körülmények közötti gyakorlati felhasználása áll. „A  Magyarországon végzett klinikai kutatások összességében mintegy 100 milliárd forint hozzáadott értéket teremtenek a gazdaságnak, miközben a klinikai vizsgálatok több ezer magasan képzett szakember itthoni foglalkoztatásához és szaktudásának folyamatos növeléséhez járulnak hozzá.” – mondta el a honlap indulása kapcsán Dr. Jandrasits Gergely, az AIPM alliance managere.

Dr. Szepesi Gábor, az MKVT elnöke kiemelte: „Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen a klinikai vizsgálatokat rendkívül felkészült és elismert magyar szakemberek vezetik, akik számára ezzel ráadásul a nemzetközi tudományos vérkeringésbe való bekapcsolódásra is megnyílik az út. Ezáltal – amennyiben megfelelnek a vizsgálatban való részvétel feltételeinek – a magyar betegek számára is elérhetővé válik a lehetőség, hogy olyan, általában több országban zajló nemzetközi vizsgálatoknak legyenek önkéntes résztvevői, amelyekben a legmodernebb és legfejlettebb terápiák és kezelések fejlesztései zajlanak.”

Az AIPM álláspontja szerint a sikeres klinikai vizsgálat és az azt követő engedélyeztetés után azonban fontos lenne, hogy a betegek szélesebb köre minél előbb hozzájusson az innovatív készítményekhez. Ehhez azonban az új terápiákhoz való hozzáférés gördülékenyebbé tétele és a befogadások felgyorsítása szükséges.

Forrás: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete

2020. január 1-jéig minden magánegészségügyi szolgáltatónak és fogorvosnak csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatbázisához, és június 1-jétől adatot is kell rögzítenie a felhőbe. Ezzel megvalósul a magán- és állami szektor közötti azonnali információcsere.

A 2017. november 1-jén indult szolgáltatási tér révén minden beteg adata egy egységes, digitalizált, elektronikus rendszerbe kerül be, amely 25 ezer orvos és 13 ezer gyógyszertár közreműködésével napi 800 ezer elektronikus receptet dokumentál. A rendszerbe naponta 200 ezer ápolási esemény és 200 ezer dokumentum kerül be – mondta Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere.

Hangsúlyozta: az EESZT-ben tárolt adatok pontosak, szükség esetén bármikor elérhetőek és mindez a rendszer teljes védettsége mellett valósul meg. Az összegyűjtött adatok nemcsak egy-egy betegre nézve, hanem betegségcsoportok tekintetében is hordoznak információt; az egész magyar populációra vonatkoznak, így a Nemzeti Egészségügyi Programok vonatkozásában is fontosak. Rámutatott: a rendszer lehetővé teszi a rizikófaktorok mérését, így a betegségek konkrét megjelenése előtt meg lehet tenni a prevenciós lépéseket.

A miniszter elmondta, a 2020-as bővítés célja, hogy a magán és az állami szolgáltatók között azonnali információcsere valósuljon meg, láthatóak legyenek a különböző ellátóknál keletkezett betegadatok, amelyek később a diagnosztikához és a terápiához is elengedhetetlenek.

A Magyar közlöny 2019. október 24.-i számában megjelent kormányrendelet szerint 2021. január 1-től a beutalók is felkerülnek a felhőbe. A háziorvos, házi gyermekorvos, járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvos és az egynapos ellátást nyújtó szolgáltató orvosa kizárólag az EESZ útján állíthatja majd ki a beutalókat (2021. december 31-ig papíralapú igazolást is kiállít, ahogyan az eRecept esetében teszik). Az elektronikus ügyintézés gyorsítja az ellátást, hiszen a beteg adatait, a leleteit, az e-beutalóit és eReceptjeit egy gombnyomással elérik a szolgáltatók. A szakorvosnak nem kell a betegfelvétettel időt töltenie, a kezelés megkezdésekor a szakellátó informatikai rendszere automatikusan átemeli az adatokat. A kezelőorvos azonnal látni fogja a beutaló orvos megjegyzéseit is.

Fotó: freepik.com