Legújabb fejlesztésünk révén akár a Patikapénztárba, akár az Új Pillérbe beléphet az, aki a szolgáltatónál dönt úgy, hogy a vizsgálat vagy vásárlás árának 20%-át szeretné visszakapni a befizetett személyi jövedelemadójából.

Elindult az internetes belépési szolgáltatásunk, ahol néhány kattintással, alig öt perc alatt kitölthető az egészségpénztári belépési nyilatkozat. Bárki lehet pénztártag, aki elmúlt 16 éves és szeretne megtakarítani legalább 20%-ot az egészségügyi kiadásaiból. Sokan élnének a lehetőséggel, ám az egyes felmérések azt mutatják, a lakosság jelentős része nincs tisztában az egészségpénztárak szerepével, hozzáadott értékével. Ezért döntöttünk úgy, hogy ott szólítjuk meg az embereket, ahol azok leginkább találkoznak az egészségcélú kiadásokkal.

A zsebből fizetett (és itt nem a hálapénzre gondolunk!) egészségügyi kiadások aránya Magyarországon kiugróan magas: a közvetlen költések 30%-át finanszírozzák a háztartások szemben az uniós 18%-os átlaggal. Ezt az arányt leginkább úgy lehetne csökkenteni, ha ezeket a rendelkezésre álló forrásokat intézményesített csatornákba terelnék, mint például az egészségpénztárak, biztosítók. Ebben úgy tűnik, egyre inkább konszenzusra jut a kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a gazdaság egyéb szereplői. Az MNB versenyképességi javaslatai között szereplő jóléti alapok-modell erre teremthet lehetőséget a lakosság, a munkáltatók, az egészségügyi szolgáltatók és az egészségpénztárak együttműködésére építve.

Jubileumi célok

Az idén 20 éves Patika-csoport ezért tűzte ki stratégiai célként a lakosság edukációját. Az elhatározás megvalósításaként egyrészt támogatóként odaálltunk Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja mellé, hogy a szűrési helyszínekre érkezők valamennyien megismerhessék az egészségpénztári megtakarítás lényegét és az abban rejlő költséghatékonysági lehetőségeket. Másrészt kidolgoztuk azt a koncepciót, amely módon az egészségügyi szolgáltatóknál is elérjük az érintetteket. Ez egy win-win helyzet, de fogalmazhatnánk úgy is, hogy win-win-win, hiszen mind a lakosság, mind a klinika és a pénztár is közelebb kerül a céljához, amely nem más, mint növelni Magyarországon az egészségben töltött évek számát. Persze egy igazán „nyerő” együttműködés anyagilag is megéri a feleknek. Erről az egyedileg kidolgozott innovatív pénzügyi konstrukció gondoskodik, melyről a csatlakozott szolgáltatókkal írásban is megállapodunk.

Amennyiben Önnél biztosítható az internet-hozzáférés és ki tudjuk helyezni az online nyomtatvány kitöltéséhez szükséges zárt csatornán kommunikáló tabletet, semmi akadálya, hogy a betegei helyben pénztártaggá váljanak és a költéseik után – akár az aktuális vásárlásuk vagy vizsgálatuk árából is – visszakapjanak minimum 20%-ot (prevenciós célú költésnél 30%-ot). Ehhez csupán egy félreeső szegletre van szükség a gyógyszertárban vagy a klinika recepcióján.

Itt tudja megnézni a belépési felületet.

Ha szeretné, hogy az Ön rendelőjében/gyógyszertárában is elérhetővé váljon a szolgáltatásunk, keresse fel kapcsolattartóját a szolgaltato@patikapenztar.hu e-mail címen.

Fotó: freepik.com

A szívinfarktuson átesett betegek gyógyszerszedési hatékonyságát javító programot indított a Magyar Gyógyszerészi Kamara együttműködve szakmai szervezetekkel. Ennek keretében minden gyógyszertár megkapta azt a módszertani segédletet, amely a gyógyszerészeket segíti a betegtájékoztatásban, a betegekkel való kommunikálásban.

Minden magyarországi gyógyszertárba eljutottak azok a szórólapok, amelyeken a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére használt, statin tartalmú gyógyszerek szedésére vonatkozó tanácsok olvashatók. „Az ilyen gyógyszert kiváltó betegek mindegyike megkapja a tájékoztatót” – ismertette dr. Hankó Zoltán.

Emellett minden gyógyszertár megkapta azt a módszertani segédletet is, amely a gyógyszerészeket segíti a betegtájékoztatásban, a betegekkel való kommunikálásban. A kifejezetten a statinokról szóló kis füzet felkészíti a gyógyszerészeket, hogy „egyértelmű és adekvát segítséget tudjanak nyújtani a betegeknek, akiknek a program keretében arra is lesz lehetőségük, hogy egyeztetett időpontban kapjanak információt gyógyszereikről, azok helyes szedéséről” – tette hozzá Hankó.

A programot bejelentő sajtótájékoztatón Horváth Ildikó kiemelte: a gyógyszerészszakma elköteleződött, hogy megértessék a betegekkel, miért fontos az orvos által felírt gyógyszereiket tartósan és rendszeresen szedniük. Az államtitkár kitért arra: a statinok rendszeres szedésével csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Ugyanakkor a betegek közül 3 év elteltével 10-ből 4 szedi még mindig a gyógyszert, és van, aki csak egyszer váltja ki azt.

Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója ismertette: a szív- és érrendszeri ellátórendszer az elmúlt 10 évben nagyon sokat fejlődött Magyarországon. Az infarktusos betegek rövid távú kezelése viszonylag hatékony, ugyanakkor az egy éven belüli halálozási statisztikák nem jók. Ezért fontos a betegek együttműködésének javítása. „Egy év után csak a betegek 50 százaléka, két éven túl pedig már csak a betegek negyede szedi a neki felírt statin tartalmú gyógyszert” – tette hozzá Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Alap- és Lakóhelyközeli Ellátások Igazgatóságának megbízott vezetője, a Három generációval az egészségért program vezetője. Az okokat vizsgálva a szakma arra jutott, hogy a legfontosabb a kommunikáció, hogy az akut helyzet elhárítása után a szakorvos, a háziorvos és a gyógyszerész megértesse a beteggel, miért fontos hosszú távon szednie gyógyszerét.

Fotó: flickr.com

Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a munkavállalók, a munkaadók és az állam közös felelősségéről beszélt az öngondoskodás kialakításában, fokozásában az idei Pénztár-konferencián.

A Pénztárszövetség elnöke úgy vélte, az automatikus pénztártagság mellett a munkáltatói kiegészítés lehetne a másik ösztönző, ami növelné a lakosság megtakarítási lefedettségét. Dr. Kravalik Gábor ismertette a szövetség kutatását, amelyből többek között kiderült, a megtakarítási célok rangsorában a váratlan élethelyzet és az önálló lakás vásárlása után harmadik helyen állnak az egészségügyi kiadások. A megkérdezettek többsége körében népszerű a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programjában vázolt automatikus pénztártagság, azaz hogy munkába álláskor mindenki automatikusan elkezd öngondoskodni. 55% szerint az is hasznos lenne, ha a nyugdíj- és egészségcélú megtakarítások között lenne átjárhatóság.

A meglévő pénztártagok közel háromnegyede a jelenleginél többet is megtakarítana: havi 10–15 ezer forintra növelnék a hozzájárulásuk mértékét, ha a munkáltatójuk ugyanannyival kiegészítené a megtakarításukat. Amúgy minden második munkavállaló (2 millió fő) lenne hajlandó havi 5–20 ezer forintot félretenni öngondoskodási céllal a munkáltatói kiegészítéssel párhuzamosan.

„A nehéz időkben is jól helytálltak a pénztárak” – mondta Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója a Pénztárszövetség szeptember végén tartott konferenciáján. Az önkéntes pénztári szektor első féléves adatai alapján az látszik, a kieső munkáltatói tagdíj-hozzájárulások hatására nem csökkent a tagok fizetési hajlandósága, sőt! „Azok, akik bent vannak a rendszerben és ismerik a pénztári szolgáltatásokat, egyre többet fizetnek be és egyre többet áldoznak az egészségükre ebből a forrásból” – emelte ki az MNB hamarosan kinevezésre kerülő új alelnöke. (Kandrács az MNB felügyeleti munkájáért lesz felelős.)

Nagy Koppány az MNB igazgatója előadásában bemutatta azokat az országokat, amelyek az elmúlt években a jegybanki elképzeléshez hasonló rendszert vezettek be. És bár ezek mindegyike egyedi modell szerint működik, abban azonosak, hogy az egyéni öngondoskodást kiegészíti a munkáltatói szerepvállalás és az állami támogatás. „Magyarországon az évek óta jól működő önkéntes pénztári szektor tökéletes intézményrendszere lehet a nyugdíj- és egészségcélú öngondoskodásnak” – tette hozzá a szakember.

Az Európai Bizottság az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) társházigazdaként Brüsszelben tartották a világ első Védőoltásügyi Világkonferenciáját, amely célja, hogy felgyorsítsa a globális fellépést a védőoltással megelőzhető betegségek terjedésének megfékezése és a védőoltásokkal kapcsolatban világszerte tapasztalt félretájékoztatás megakadályozása érdekében.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Megbocsáthatatlan, hogy egy olyan fejlett világban, mint a miénk, még mindig halnak meg gyermekek betegségekben, amelyeket már rég fel kellett volna számolnunk. Ezt tetézi, hogy kezünkben van a megoldás, de nem használjuk ki teljes mértékben. A védőoltások már jelenleg is évente 2–3 millió életet mentenek meg, de a globális átoltottság javításával további 1,5 millió haláleset lenne megelőzhető. A Bizottság továbbra is együtt fog működni az uniós tagállamokkal a nemzeti szintű erőfeszítések támogatásában.”

Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója így nyilatkozott: „Míg éveken keresztül javulni látszott a helyzet, most kritikus fordulóponthoz érkeztünk. Újra növekszik a kanyarós megbetegedések száma, és tízből egy gyermek továbbra sem jut hozzá az alapvető fontosságú gyermekkori védőoltásokhoz. Meg tudjuk fordítani, és meg is kell fordítanunk ezt a tendenciát! Ehhez mindenki számára biztosítanunk kell a védőoltások nyújtotta előnyöket, a kormányoknak és a partnereknek pedig úgy kell tekinteniük az immunizációba történő beruházásokra, hogy azokhoz, mint szociális javakhoz mindenkinek joga van. Itt az ideje fokozni erőfeszítéseinket, hogy a védőoltások az egészségügyi ellátás mindenki számára elérhető, szerves részévé váljanak.”

• Az egészséget veszélyeztető 10 legfontosabb tényező közt az egyik a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság a WHO szerint
• Az emberek 79%-a egyetért abban, hogy a vakcinák biztonságosak, és 84%-uk vélekedik úgy, hogy azok hatásosak (Welcome Global Monitor).
• Az EU lakosságának 48%-a úgy véli, a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokat okozhatnak, 38%-uk szerint kiváltói lehetnek azon betegségeknek, amelyekkel szemben védelmet kellene nyújtaniuk, 31%-uk meg van győződve arról, hogy gyengíthetik az immunrendszert (Eurobarométer felmérés, 2019. április)
• a WHO európai régiójában mintegy 90 000, világszerte pedig több mint 365 000 kanyarós esetet jelentettek 2019 első félévében.

És amiről még szó volt

Az elmúlt három évben hét ország, köztük négy európai ország vesztette el kanyarómentes státuszát. A közelmúltbeli kitörések a teljes átoltottság hiányának közvetlen következményei; az elégtelenül beoltott tizenévesek és felnőttek is megfertőződtek a vírussal. Az átoltottságban mutatkozó hiányosságok hatékony felszámolása érdekében a konferencia számot vetett a vakcinázást akadályozó megannyi tényezővel.

Szóba került a vakcinázáshoz való jog, a szabályozás és a hozzáférhetőség, a védőoltások rendelkezésre állása és az oltási szolgáltatásokkal kapcsolatos kényelmi szempontok; a társadalmi és kulturális normák, az értékek és a támogatottság; az egyéni motivációk, az attitűdök, az ismeretek és a kompetenciák.

Az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség (GAVI) nagy fokú támogatását is sürgette. A GAVI kulcsfontosságú szerepet tölt be abban, hogy a globális átoltottsági célkitűzések a világ legszegényebb országaiban is teljesüljenek.

Fotó: flickr.com

Nincs miért szégyenkezni hazai adatainkkal az októberben esedékes Szervdonációs és Transzplantációs Világnap alkalmából: az európai palettán a 14. helyen állunk – hangzott el a Pillanatkép a szervátültetések hazai mérföldköveiről és fejlődési irányairól című sajtóbeszélgetésen. (Forrás: Medicalonline.hu)

A szervátültetés első lépése a szervdonáció, hangsúlyozta előadása elején Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) transzplantációs igazgatója. Tavaly például 168 elhunyt donor összesen 5174 életévet adott a megmentett recipienseknek. A lakosság adományozó – tette hozzá –, hiszen a megkérdezettek 73 százaléka adná halála esetén transzplantációs célra szerveit, de egy Európai Uniós felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok mindössze 23 százaléka ismeri a szervadományozással kapcsolatos jogszabályt. Így sokszor nem jutnak el a személyes döntésekig, s azokhoz a családi beszélgetésekig, ami kulcsfontosságú e téma kapcsán. Magyarországon – sok más államhoz hasonlóan – a feltételezett beleegyezés elve működik, tehát ha valaki életében nem tiltotta meg írásban, hogy halála esetén testéből szervet távolítsanak el transzplantációs célokra, akkor az elhunyt beleegyezését kell feltételezni.

2018-ban 168 elhunyt donor volt Magyarországon, idén eddig 133, ami azt jelenti, hogy 2019 végére is hasonló donorszám várható, amivel az európai palettán a 14. helyen állunk. E szám emelkedése attól függ, hogy a kórházak, intenzív osztályok mennyi donort jelentenek. Az Eurotranszplanthoz való csatlakozás elmúlt öt éve alatt nem csak a donorszám emelkedett, hanem az eltávolított, s felhasznált szervek száma is: összesen 823 több szervhez jutottak a szervátültetést végző hazai intézmények. Ennek eredményeként 335-tel több vesét, 200 helyett 400 májat, illetve 100 helyett 280 szívet ültettek át az említett fél évtized alatt. Összességében 46 százalékkal volt több szervátültetés, mint a csatlakozást megelőző években. A várólisták azonban ennek ellenére nehezen apadnak, hiszen évente közel 600 új beteget regisztrálnak, s többen kerülnek fel, mint le a listákról.

A beszélgetésen Mihályi Sándor mellett részt vett és előadást tartott Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Dr. Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Mellkassebészeti Klinika igazgatója, Dr. Kóbori László, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója és Dr. Wágner László, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika docense. Az esemény teljes összefoglalóját ITT olvashatja a Medicalonline-on.

Számokban

Tavaly 505 szervátültetést végeztek Magyarországon, amelyek közül 119 esetben külföldről érkezett az életmentő szerv magyar beteg részére. A veseátültetések száma is emelkedett tavaly, a 335 beavatkozás közül 290 esetben elhunyt donorból, 45 esetben élőből nyertek szervet. A májátültetések száma is nőtt, tavaly 80 ilyen beavatkozás történt, ami 8,11 százalékkal magasabb, mint a 2017-es adat. Kombinált vese-hasnyálmirigy átültetésből ötöt végeztek tavaly. A két hazai szívtranszplantációs központban 62 szívátültetést végeztek 2018-ban, és a program indulása óta a tavalyi esetszám volt a rekord eddig. Hazai tüdőátültetést 23 esetben végeztek, a program 2015-ös indulása után 2016-ban 17, míg 2017-ben 21 tüdőátültetés volt. (Forrás: MTI)

A feltételezett beleegyezés elve érvényes a V4-ek országaiban

Fotó: freepik.com

Se szeri, se száma az egészségügyi intézményekben tapasztalható munkaerő-problémákról szóló cikkeknek, hiszen az ápolók és orvosok hiánya nagyon megnehezíti a minőségi betegellátást. Nem állítjuk, hogy meg tudjuk oldani a problémát, de a kisgyerekes anyukák visszaintegrálása a munkába, talán ebben a szektorban is segíthet.

Egyre több munkáltató ismeri fel Magyarországon is, hogy miért fontos az otthon lévő kismamákat a cég vérkeringésében tartani a távollétük alatt. Az anyasággal együtt jellemzően erősödik a felelősségtudat, hatékonyabbá válik az időgazdálkodás, ami munkavégzésben is megmutatkozhat. Gázmár Domán, a munkavállalói élménnyel foglalkozó EMPX Solutions tanácsadója szerint a kisgyerekes családanyák még kihasználatlan munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a munkaerőhiányos helyzetben. Az ő foglalkoztatásukat segíti, ha a munkahely családbarát: a hogy a nők közel felénél a munkakeresés során igenis fontos szempont, hogy gyermekbarát legyen a munkahelyük, állítja a Profession egy korábbi felmérése.

A legnagyobb arányban Svédországban, Szlovéniában és Dániában dolgoznak a nők vagy a férfiak két-, három- vagy több gyermek mellett a családbarát munkahelyeket illetően is ezek az országok járnak az élen. A munkavállalók nagy mértékben maguk formálhatják a munkaidejüket, viszont a legtöbb országban — ahogyan hazánkban is — a munkáltató szabja meg a munkarendet. Sok helyen már biztosítják a szoptató és pelenkázó helyiségeket, és külön programként figyelnek arra is, hogy a karrier, a bérek vagy további feltételek kapcsán ne különböztessék meg őket másoktól. A franciáknál a családok közös étkezését 2 órás ebédszünetekkel támogatják, de a magánélet védelmében egyre több országban vezetik be a 6 órás munkanapokat is. Svédországban például a kismamák a szülés előtt ingyenes felkészítő kurzusokon vehetnek részt, majd azt követően 480 napos fizetett szülői szabadságra mehetnek el, ami idő alatt a fizetésük közel 80%-át ugyanúgy megkapják. Dániában az újszülött megérkezését követően még az édesapák is elmehetnek két hét szabadságra.

A férfiak/apák helyzete is változik. Több EU-s országban az apák is egyre nagyobb arányban mennek “szülési szabadságra”, bár sok helyen a támogatás összege alacsony. 2018-tól Szlovéniában az apák 30 napos fizetett apasági szabadságra jogosultak, valamint minden szülő 130 napos szülői szabadságra jogosult. Az apáknak járó gyed anyagilag megkönnyítheti a családok életét, hiszen a férfi a gyed mellett foglalkoztatott lehet, ami még plusz bevételt jelenthet a családnak. Ha az apák maradnak otthon a gyermekkel, a nőknek könnyebben mehet a munkakeresés, illetve a munka világába való visszatérés is zökkenőmentesebb lehet.

És mi a helyzet itthon?

A KSH adatai szerint a vizsgált időpontban a nők 6,7%-a dolgozott atipikus munkaidőben, szemben az uniós 31,6%-os a´tlaga´val. A férfiak esete´ben a hazai e´rte´k 2,4%, az uniós érték 8,8% volt. 2017-ben az EU-ban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya Hollandiában (76%), Ausztriában (47%) és Németországban (46%) volt a legmagasabb, míg a férfiaké Hollandiában (27%) és Dániában (16%).

Fotó: pxhere.com